Elválaszthatatlan a családügy és a munkapiac

Szalai Piroska írása a Mandiner hetilapban.

Magyarország foglalkoztatási rátája a járvány alatt is nőtt, tavaly a hetedik helyen állt az Európai Unióban; a 20–64 évesek közel 80 százaléka foglalkoztatott volt 2022 első negyedévben is, a nők közel 75 százaléka, a férfiaknak pedig majdnem a 85 százaléka. Egyértelműen kimondható, hogy beértünk az unió legmagasabb rátájú országai közé: 4,7 millióan dolgozunk, közülük 2,2 millió nő. A férfiak Csehország, Málta és Hollandia után a negyedik, a nők a nyolcadik helyen állnak az Eurostatlegfrissebb adatai szerint.

Az önfoglalkoztató vállalkozók száma is jelentősen nőtt a járvány alatt. Hazánkban a mikro-, kis- és középvállalkozások az uniós átlag feletti arányban járulnak hozzá a foglalkoztatáshoz. 2020-ban a versenyszférabeli foglalkoztatottak kétharmadának a kkv-k adnak munkát. Ezen belül 38 százaléknak a 10 fő alatti mikrovállalkozások, 17 szá­­­zaléknak a 10–49 fős kisvállalkozások és 11 százaléknak az 50–249 fős középvállalkozások. Vállalkozásaink üzleti teljesítménymutatói azonban még bőven javíthatók mind az export, mind a termelékenység, hatékonyság területén. Az üzleti innováció területén is van még lehetőség fejlődésre annak ellenére, hogy a járvány alatt is nőtt a high-tech szférában dolgozók aránya. 2021-ben 6,4 százalék dolgozott itt, ami Írország, Szlovénia és Észtország után a negyedik legmagasabb érték a tagállamok között.

Csökkent a szegénységi kockázat

A családok ügye 2010 óta kiemelt figyelmet kap hazánkban. Rengeteg unikális családtámogató intézkedést hozott a kormányzat, példaként gondoljunk csak az egyik legutóbbira: februárban a gyermeket nevelő szülők vissza­kapták a tavaly befizetett személyi jövedelem­adójukat az átlagkereset szintéig. Ez némely családban akár hét szám­jegyű bevételt jelentett.

A múlt évtizedben az unióban nálunk emelkedett a legnagyobb mértékben a termékenységi ráta. Mindössze hét ország tudott javulni, s az EU-s átlag is csökkent ebben az időben. Az 1,59-os termékenységi rátánkkal elértük a Bokros-csomag bevezetése előtti szintet, és meghaladtuk az unió 1,50-os átlagát, Szlovákiával és Szlovéniával hármas holtversenyben ez a hetedik legjobb adat – ám a fenntarthatóság csak 2,00 feletti ráta esetében valósulhat meg. Örömteli, hogy a gyermekes háztartásokban élőknek már nincs nagyobb kockázatuk a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés tekintetében, mint a gyermekteleneknek. A gyermekesek többlet-szegénységikockázata 2010-ben még nálunk volt a legnagyobb az unióban.