Az új kormányban egy minisztériumba került a foglalkoztatás, az innováció, a vállalkozásfejlesztés és a családügy. Négy terület, amely korábban soha nem volt egy szervezetben. Vajon a szoros együttműködésük hoz további javulást?
Szalai Piroska írása a Mandiner hetilapban.
Magyarország foglalkoztatási rátája a járvány alatt is nőtt, tavaly a hetedik helyen állt az Európai Unióban; a 20–64 évesek közel 80 százaléka foglalkoztatott volt 2022 első negyedévben is, a nők közel 75 százaléka, a férfiaknak pedig majdnem a 85 százaléka. Egyértelműen kimondható, hogy beértünk az unió legmagasabb rátájú országai közé: 4,7 millióan dolgozunk, közülük 2,2 millió nő. A férfiak Csehország, Málta és Hollandia után a negyedik, a nők a nyolcadik helyen állnak az Eurostatlegfrissebb adatai szerint.
Az önfoglalkoztató vállalkozók száma is jelentősen nőtt a járvány alatt. Hazánkban a mikro-, kis- és középvállalkozások az uniós átlag feletti arányban járulnak hozzá a foglalkoztatáshoz. 2020-ban a versenyszférabeli foglalkoztatottak kétharmadának a kkv-k adnak munkát. Ezen belül 38 százaléknak a 10 fő alatti mikrovállalkozások, 17 százaléknak a 10–49 fős kisvállalkozások és 11 százaléknak az 50–249 fős középvállalkozások. Vállalkozásaink üzleti teljesítménymutatói azonban még bőven javíthatók mind az export, mind a termelékenység, hatékonyság területén. Az üzleti innováció területén is van még lehetőség fejlődésre annak ellenére, hogy a járvány alatt is nőtt a high-tech szférában dolgozók aránya. 2021-ben 6,4 százalék dolgozott itt, ami Írország, Szlovénia és Észtország után a negyedik legmagasabb érték a tagállamok között.
A családok ügye 2010 óta kiemelt figyelmet kap hazánkban. Rengeteg unikális családtámogató intézkedést hozott a kormányzat, példaként gondoljunk csak az egyik legutóbbira: februárban a gyermeket nevelő szülők visszakapták a tavaly befizetett személyi jövedelemadójukat az átlagkereset szintéig. Ez némely családban akár hét számjegyű bevételt jelentett.
A múlt évtizedben az unióban nálunk emelkedett a legnagyobb mértékben a termékenységi ráta. Mindössze hét ország tudott javulni, s az EU-s átlag is csökkent ebben az időben. Az 1,59-os termékenységi rátánkkal elértük a Bokros-csomag bevezetése előtti szintet, és meghaladtuk az unió 1,50-os átlagát, Szlovákiával és Szlovéniával hármas holtversenyben ez a hetedik legjobb adat – ám a fenntarthatóság csak 2,00 feletti ráta esetében valósulhat meg. Örömteli, hogy a gyermekes háztartásokban élőknek már nincs nagyobb kockázatuk a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés tekintetében, mint a gyermekteleneknek. A gyermekesek többlet-szegénységikockázata 2010-ben még nálunk volt a legnagyobb az unióban.
A világ túl nagy befolyással bír az istenképünkre (is). Mintha mi tudnánk jobban mindent – mintha mi lennénk a középpontban. Alázat nélkül nem fog menni. Vágvölgyi Gergely írása.
Ursula von der Leyen levelet intézett az Európai Unió vezetőihez, amelyben egy újabb, Ukrajnának szánt támogatási csomag jóváhagyását sürgette.
Szerintem nem fog győzni Magyar, de az tény, hogy másként kampányol, mint eddig bárki.
Azonnal tiltakozni kezdtek a baloldali pártok.
Ha ne adj' Isten a tiszások nyernének, a magyaroknak még annál is sokkal rosszabb lenne, mint Gyurcsányék idejében.
Egyre szorosabb az együttműködés a baloldali oligarcha családja és a Tisza Párt között.
Ha csak egy valamit van alkalma megnézni a lengyel fővárosban, ez legyen az. Katartikus élmény, különösen magyar szemmel.
Tarr Zoltán azzal vádolja a kormányt, hogy „igazságtalan áldozatot” kreál a külföldi támogatásból működő szervezetekből.
