Az új kormányzat kihívásai

Április 3-án a választók úgy döntöttek, újra Orbán Viktor legyen hazánk miniszterelnöke. Önmagában történelmi jelentőségű az a tény, hogy ez már az ötödik alkalom az ő életében és a modern magyar demokrácia történetében is. Ám nem mellékes szempont, hogy a diktatúra összeomlása óta eltelt időszak eddigi legnagyobb felhatalmazású parlamenti többsége jött létre a választó­polgárok döntésének eredményeképpen. Joggal adódik a kérdés, hogy mindent változatlan formában kell hagyni, vagy a választói felhatalmazás elsöprő ereje ellenére is szükség van a kormányzati munkán belül a hangsúlyok eltolására. Véleményem szerint igen, változtatni kell, hiszen mind a szomszédban zajló háború, mind a pandémia tapasztalatai, illetve a gazdasági környezetben és az állami költségvetésben érzékelhető zökkenők a változtatást indokolják. S láthatólag az ötödik ciklusát kezdő miniszterelnök is úgy gondolja, erőteljes frissítésre, az elmúlt tizenkét év minisztériumi struktúráját átszabó új kormányra s a második, harmadik vonalban fiatalításra van szükség.

A negyedik Orbán-kormány jó ütemérzékkel reagált a pandémia okozta gazdasági problémákra, a segélyek osztogatása helyett a munka­helyek megőrzésére és a nehéz helyzetbe került ágazatok megerősítésére fókuszált. De mindez nem jelenti, hogy nincsen szükség a gazdaságpolitika megerősítésére, a 2021-es és a 2022-es gazdasági növekedés szintjére való felemelkedésre. Az infláció további növekedését is le kell törni – ennek átmenetileg jó eszköze az árstop, de újabb lépésekre lesz szükség, ahogyan a költségvetési egyensúly megtartásához is.

A további külföldi tulajdonú nagyberuházások esetében el kell kerülni újabb értékes termőföldek művelésből való kivonását. Hazánkban az utóbbi évtizedekben a beruházások (út, vasút, ipar) miatt egymillió hektárnyi termőföld tűnt el, ami a teljes hazai földvagyon tizenhárom százaléka. Mindezt annak tükrében tessék értékelni, mit hozott a háború a gabonapiacon, hiszen Ukrajna és Oroszország együtt a világ gabonaexportjának az ötödét adja. Ukrajna esetleges kiesése az exportból világméretű válságot okozhat, de a gabonaárak drágulásán és a kormány részleges exporttilalmán keresztül is megérthetjük, milyen nagy szükség van minden egyes négyzet­méter föld védelmére.