A közeljövő kihívásainak megfelelően állította össze új kormányát Orbán Viktor miniszterelnök. Lesznek újoncok, visszatérők és veteránok; jelentős strukturális átalakulás várható, és nem meglepő módon gazdasági fókuszú lesz a kabinet.
Pálfy Dániel Ábel írása a Mandiner hetilapban.
Egy hete megtörtént a hivatalos bejelentés az új kormány összetételéről, és a minisztériumi struktúráról szóló törvényjavaslat is megjelent a parlament honlapján. Sok változás lesz, nagymértékben átalakul a kormány szerkezete. Nézzük a részleteket!
„Sok új embert is akarok behozni, (…) nagyon sok és mélyreható változás következik, minthogy a világban is sok és mélyreható változás következett be” – fogalmazott Orbán Viktor múlt héten a Kossuth Rádiónak adott interjúban. Azóta kiderült, három olyan miniszter lesz a kormányban, aki eddig is a közélet rangos szereplője volt, de eddig nem vállalt szerepet a politika első vonalában. Csák János, akiről korábban rebesgették, hogy miniszter lesz, a Kulturális és Innovációs Minisztériumot vezeti majd. Az idén hatvanéves, elkötelezett jobboldali, négygyermekes közgazdász egy kis kitérővel – 2011 és 2014 között nagykövet volt az Egyesült Királyságban – eddig elsősorban üzletemberként tevékenykedett. Volt többek közt a Matáv pénzügyi igazgatója, a Mol-csoport és a T-Mobile Magyarország elnöke, valamint több bank és óriásvállalat igazgatósági tagja. Emellett műfordítóként is tevékenykedett, valamint filozófiával és jövőkutatással foglalkozik.
Benkő Tibort Szalay-Bobrovniczky Kristóf váltja a honvédelmi tárca élén; ő szintén változatos karriert tudhat maga mögött. Diplomata és katonatiszt, dolgozott a pénzügyi szektorban és nagykövetként az Egyesült Királyságban, volt a Heti Válasz főszerkesztője, lapigazgatója és kiadóvezetője, valamint a Századvég Gazdaságkutató Zrt. és a Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. igazgatósági tagja. A harmadik újonc, Nagy Márton leendő gazdaságfejlesztésért felelős miniszter közgazdász, az első Orbán-kormány alatt az Államadósság Kezelő Központ, majd az ING vagyonkezelő elemzője. 2002-től a Magyar Nemzeti Banknál dolgozott, először közgazdasági szakértőként, majd ügyvezető igazgatóként, 2015-től pedig alelnökként. Tagja volt a Monetáris Tanácsnak, az Európai Bankhatóságnak, az Országos Betétbiztosítási Alapnak, valamint volt a Budapesti Értéktőzsde elnöke. 2020-tól a miniszterelnök gazdasági főtanácsadójaként tevékenykedett.
A miniszterek névsorából azonnal kitűnik két országosan ismert politikus neve. Lázár János és Navracsics Tibor az előző ciklusban nem, de korábban már töltött be miniszteri tisztséget. Lázár 2002 óta országgyűlési képviselő, azaz hatodik ciklusát kezdi. Volt frakcióvezető, államtitkár, 2014 és 2018 között pedig Miniszterelnökséget vezető miniszter. Ezt követően eggyel hátrébb lépve a nemdohányzók védelméért, valamint a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaságért felelős kormánybiztosi pozíciókat töltötte be. Az idei választáson fölényesen verte választókörzetében Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármestert, az ellenzék miniszterelnök-jelöltjét. Az utóbbi időben megjelent pletykák azt sejtették, hogy agrárminiszter lesz, végül az újonnan felálló építési és beruházási tárca lett az övé. Navracsics Tibor 2010-től 2014-ig miniszterelnök-helyettes, valamint közigazgatási és igazságügyi miniszter volt. 2014-ben fél évig külgazdasági és külügyminiszter, majd az Európai Bizottság oktatási, kulturális és sportügyi biztosa volt. 2019-ben a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára és kormánybiztos lett. A következő években uniós források felhasználásáért felelős miniszterként várhatóan az lesz az elsődleges feladata, hogy Magyarországra valóban megérkezzenek a nekünk járó EU-támogatások.
Az ötödik Orbán-kormányban lesznek régi, kipróbált emberek is. Varga Mihály, aki az öt, rendszerváltozás óta fideszes országgyűlési képviselő egyike, negyedik ciklusát kezdi pénzügyminiszterként. A belügyminiszteri posztot ötödik alkalommal is Pintér Sándor tölti be. Semjén Zsolt, ahogy az elmúlt tizenkét évben, ezúttal is miniszterelnök-helyettes lesz. Szintén tapasztalt miniszternek számít Rogán Antal, ő továbbra is a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője lesz, valamint Szijjártó Péter, aki 2014 óta külügyminiszter. Palkovics László akadémikus, egyetemi tanár volt már kormánybiztos, valamint innovációs és technológiai miniszter, most a technológiáért és az iparért felel. Nagy István és Varga Judit pedig újrázhat agrár-, illetve igazságügyi miniszterként. Orbán Viktor a továbbiakban is politikai igazgatóként számít Orbán Balázs munkájára. A Miniszterelnökség eddigi miniszterhelyettese új, szélesebb feladatkört kap: általános politikai, külpolitikai és közpolitikai, valamint társadalom-, gazdaság- és egyéb szakpolitikai kérdésekben tanácsával, illetve véleményével segíti a miniszterelnök és a kormány tevékenységét és döntéseinek előkészítését.
A fentiek alapján látható, hogy a kormányzati szerkezet nagymértékben átalakul majd. A miniszterelnök a kormányalakítás bejelentésének napján a Kossuth Rádióban elmondta, ismét úgy határozza meg a kabinet szerkezetét, hogy megfeleljen a következő években Magyarország vezetésére váró feladatoknak és kihívásoknak. Orbán Viktor példaként a háborút, a járványokat és a részben ezek következtében emelkedő inflációt, az energiaválságot és a migrációt említette.
„Mintha büdös koldusok lennének, akik betévedtek egy menő bulira, ahonnan nem merik őket kidobnii”– Rod Dreher egyedüli konzervatívként a Nexus Intézet amszterdami fórumán járt.
Gyurcsány Ferenc tiszteletdíja négyhavi összegével megegyező mértékben, 14 138 736 forinttal csökkenhet.
A miniszterelnök szerint a modernitás ma már nem nyugati kategória.
Mi lesz a következményük a Magyar Péter-féle hangfelvételeknek? Elhozza-e Donald Trump a békét? Talpra áll-e az európai és a magyar gazdaság? Dévényi István és Gajdics Ottó vitája.
A biztonságpolitikai szakértő szerint van realitása, hogy Putyin leülne tárgyalni a tűzszünetről.
A magyar tudományos kutatói hálózat ökoszisztémáját a HUN-REN fogja össze, amely az Országgyűlésnek benyújtott tervezet szerint sajátos jogállású intézményé válik.
Afrika is igyekszik bekapcsolódni a mesterségesintelligencia-versenybe a hiányos infrastruktúra és finanszírozás ellenére. A kutatók azonban leszögezik, hogy semmiképpen sem úgy, ahogyan azt a Nyugat szeretné.
„A feszültség fokozódása érezhető” – mondta a szlovák védelmi miniszter.
