Isten csodája, amiben minden édesanya osztozik

Konopás Noémi írása a Mandiner hetilapban.

Bagdy Emőke 

pszichoterapeuta, klinikai  szakpszichológus, író

Hogy mit jelent számomra az anyaság? Női sorsom beteljesülését, életem alapvető értelmének megvalósulását, betöltését. Az élet továbbadásának törvénye mindenkire vonatkozik, azért kaptuk, hogy továbbadjuk. Hogy új élet született a testemből, óriási ajándék, elmondhatatlan, mindent felülír. Bár hivatásomat nagyon szeretem, minden, amit elértem vagy leírtam a szakterületemen, előbb-utóbb semmivé válik, ezzel szemben semmi nem olyan örökkévaló, mint az életet továbbadni. A génekben halhatatlanság nyugszik, ahogy Horatius mondta, „non omnis moriar”, vagyis nem halok meg egészen. A szülés átütő erejű élmény volt. Ez az én csúcsélményem. Ennél erőteljesebb élményt nem tudok mondani. Olyannyira, hogy ha nagyon elfáraszt az élet, vagy elkeseredem, akkor erre tekintek vissza. A pszichológusok gyakran hangoztatják, nem kell a maximumra törekedni, az elég jó is jó. Van egy szakmai ajánlás, amely a híres gyermekpszichológus, Donald Winnicott üzenete: légy csupán „elég jó anya”. Senki nem tökéletes. Bár mindannyiunkban megvan a vágy a tökéletességre, továbbvisszük a szüleinktől kapott mintát, ami természetéből adódóan nem tökéletes, hiszen a személyiség rajta hagyja lenyomatát az őt körülvevő személyeken. A tökélyt soha nem lehet elérni. Ez rendjén is van így. A tökéletesség nem elvárás, a feltétel nélküli szeretet viszont alapvető. Ám ebben a szeretetben benne van a határok állítása is. A nők legfőbb kihívása ma a libikókaszerep az anyaság és a hivatás közt. Természetes, hogy a nők anyaságuk mellett hivatásbeli szerepet is szeretnének betölteni. Ám nagyon fontosnak gondolom, hogy szem előtt tartsák, ennél sokkal fundamentálisabb feladatuk van: a gyermekük egészséges fejlődésének szolgálata. A nők számára ez az állandó egyensúlykeresési erőfeszítés nagyon megterhelő.

Nekem is az volt, mindig úgy éreztem, ha az egyik oldalnak adtam többet, akkor a másiktól vettem el. Ennek a kettős szerepből adódó konfliktusnak a rendezéséhez még egyetlen kormányzat sem tudott fölzárkózni. Nem anyagilag, hiszen ott sok segítséget kapnak a családok, inkább abban van óriási deficit, hogy a nők első helyre helyezhessék anyai szerepüket, amely mellett persze megvalósíthassák az egyéb irányú törekvéseiket is.

*** 

*** 

Miklósa Erika

operaénekes

A gyerek tanítja meg az anyai szeretetet. Engem a kislányom, Bibi nevel anyává. Mesélek erről egy történetet. Húsvéti előkészületben voltunk, főztünk, sütöttünk, játszottunk, zenét hallgattunk, barkát díszítettünk. Egyszer csak megszólalt Bibi: „Anya, tudod, hogy te jó anya vagy?” Felnevettem. Ő folytatta: „Ne nevess ki, hanem vedd komolyan, amit mondok.” Bólogattam: „Bibikém, én a világ legjobb anyukája szeretnék lenni.”

Mire a kislányom kissé elgondolkodva: „Ez nem verseny. Te csak legyél az én legjobb anyukám. Az pont elég.” Nincs igaza? Az anyaság számomra egy szent szövetség, amelyben nincs kényszer, nincs érdek, amely nem elhatározásból fakad, hanem lélekből, szívből. Erre az örök szövetségre a legtermészetesebben esketnek fel minket, anyákat a gyermekeink.

Tóth Gabi 

énekes

Hannaróza idén már hároméves lesz. Az, hogy ő van, és én édesanya lehetek, az isteni gondviselésnek köszönhető, tizennyolc évesen ugyanis átestem egy életmentő műtéten, ami után az orvosok közölték a fájdalmas hírt: sosem lehet gyermekem. Borzasztó volt ezt hallani, átélni, hiszen semmire nem vágytam jobban, mint hogy anya lehessek egy boldog, kiegyensúlyozott párkapcsolatban. Fohászkodtam, kértem a szentek segítségét, és erősen imádkoztam. És megtörtént, magam is alig hittem, és az én gyönyörű kislányom 2019 decemberében megszületett. „Istennél semmi sem lehetetlen” – olvashatjuk Lukács evangéliumában, és engem ez a csoda csak megerősített a hitemben. Hazudnék, ha azt mondanám, milyen egyszerű a gyermeknevelés, és csupa felhőtlen öröm. Sok nehézséggel kell szembenézni, amire nincs felkészülve az ember. A néha órákig tartó altatás, a folyamatos figyelem és készenlét, nehogy baja essen, a kétségbeesés, ha lázas lesz vagy köhög egyet, mégis, amikor velem énekli a dalaimat, vagy először mondta ki, hogy anya, az valóban semmihez nem fogható érzés. Azt hiszem, ha ránézek, vegytiszta boldogság tölti el a lelkem. Hannaróza születése után egy sor dolog a helyére került bennem, és megváltoztatott. Visszataláltam a régi önmagamhoz, és határozottan tudtam, hogy mit is szeretnék. Már nemcsak önmagamért, a gyermekemért is felelősséggel tartozom. Fel kell készítenem az életre, és nagyon nem mindegy, hogy mit adok át neki, mi határozza majd meg a jövőjét. Hiszek abban, hogy az ember soha nem felejtheti el, honnan jött. A múltunk, a hagyományaink, az értékrendünk határoz meg minket, és én ebben a szellemben szeretném nevelni a kislányomat, hisz én is ezt hoztam otthonról. Az évezredes kultúránk tisztelete, a család, a haza szeretete és a hit ereje számomra a legfontosabb érték.

Szentkirályi Alexandra

kormányszóvivő

Az anyák ha észreveszik, hogy már csak négy szelet pite maradt a tányéron öt emberre, azonnal közlik, hogy amúgy ők sosem rajongtak a pitéért – ez az idézet jól megfogja az anyaság lényegét. A legszebb szó, amit életemben hallottam: mama. Anyának lenni téren és időn, szokásokon és szerepeken túl ugyanazt jelenti: Isten egyik csodája és misztériuma, amiben minden édesanya osztozik. Két emberből egy harmadik, önálló ember születik. Hogy van valaki, aki miatt teljesen átrendeződik az élet perspektívája, és az anyaság, a szülővé válás prizmáján keresztül alakul újjá.

Minden alkalommal szívbe markoló élmény számomra az ukrán háború elől menekülő édesanyák látványa, akik a gyermekeikkel úgy érkeznek meg hozzánk, hogy maguknak alig pakolnak valamit a csomagjukba, de a gyermekeiknek szinte mindent elhoznak. Mi ez, ha nem a feltétel nélküli szeretet, a legteljesebb odaadás mintája? Vélhetően mindannyian küzdünk azzal a sokszor riasztó érzéssel, hogy nem tudunk mindent tökéletesen csinálni, pedig a legjobbat szeretnénk megadni a gyermekünknek. Tudom, hogy sokaknak nem vagy csak nagyon nehezen adatik meg egy gyerek, mások pedig nélkülük is teljesnek érzik az életüket, de számomra semmi nem hasonlítható ahhoz az érzéshez, amit az anyaságtól kapok. A gyermek nem más, mint remény. Egy nagy, bátor igen az életre és a jövőre.

Petrás Mária

népdalénekes-keramikus

Amilyen az anya, olyan a család. Édesanyám a semmiből is megteremtette a mindent. Hihetetlen gyengédséggel arra tanított minket, hogy hálával a Jóistennek, a haragot és a rossz gondolatokat kint hagyva üljünk le mindig az asztalhoz. Az anyaság központi lényege, hogy az asszony hogyan teszi az asztalra, milyen emelkedettséggel a mindennapi kenyeret. A nő legfontosabb feladata, hogy megteremtse és féltve őrizze a család harmóniáját. Ez ma minden időknél fontosabb, mert ha valami elszakad, akkor azt nehéz visszacsinálni. A harmóniateremtésen kívül nagyon fontos, hogy a gyerekeket egészen kicsi koruktól bevezessük az életbe. Mindig mindenben, amit teszünk, vegyenek részt, ellenkező esetben ki fognak esni az életből, felnőttként pedig nem fogják tudni, hogyan is kezdjék. 

A mai iskolák kivonják a gyerekeket az életből, a mi dolgunk, hogy visszahívjuk őket: mutassuk meg, hogy teremtődik a kenyér, hogy vetik a búzát, hogy a napot imával kell kezdeni. Ezektől a kis felelősségektől a gyerek boldognak, erősnek, szabadnak fogja érezni magát. Az anyán múlik a család állapota, az, hogy a gyerekek hogyan lépnek ki nap mint nap a fészekből, és hogy jönnek vissza, miként az is, hogy a gyerekek felnőttként is visszavágyjanak a fészekbe töltekezni. Az anya olyan forrás, amely nagyon tudja segíteni a minőségi életet. Arra lettünk teremtve, hogy mindazt a jót, amit a Jóistentől kaptunk, folyamatosan árasszuk a családunk felé. Minden erőnket fel kell bányásznunk ehhez.

Varga Judit

igazságügyi miniszter

Az első kisfiam születésekor az orvosom azt mondta: „Sokan fognak majd magának nevelési tanácsokat adni, de higgye el, nem kell semmi mást tenni, csak szeretni.” Anyának lenni azt jelenti, hogy Isten jóvoltából életet adhatsz egy emberi lénynek, akit szeretetben felnevelsz annak minden szépségével és megpróbáltatásával együtt. Anyának lenni a legnagyobb női felelősség. Anyának lenni a legnagyobb áldás. És valóban: csak szeretni kell.

Nyitókép: Földházi Árpád, Ficsor Márton