Rálépett Bukarest a külhoni magyar értelmiség és munkásosztály torkára – Erdélyi '56
A zsugorodó, örökös kompromisszumoktól is felőrölt, de azért még élő erdélyi magyarság sorsa csak minket, magyarokat érdekel. Senki mást.
Kéri Gáspár írása a Mandiner hetilapban.
Kevesen tudják, hogy a vadonatúj épületében újranyíló Néprajzi Múzeum az ország egyik leggazdagabb fotó- és mozgóképgyűjteményével bír. A néprajzi és antropológiai témájú archívum a 19. század második felétől gyűjti a magyar nyelvterület és a világ népeinek életmódját, szokásait, épített környezetét és tárgyi kultúráját megörökítő felvételeket. A néprajzi témájú fotográfiák készítői széles körből kerültek ki: klasszikus műtermi fényképészek, riporterek, fotóművészek, amatőrök és néprajzkutatók felvételei egyaránt megtalálhatók a háromszáznegyvenezer leltározott darabot számláló kollekcióban. A gyűjtemény egy része már most is szabadon böngészhető és kutatható. Világjelenségről van szó, melynek eredményeként a közgyűjtemények elősegítik a kollektív emlékezet ébren tartását, a múltkutatás demokratizálását vagy egyszerűen csak a képek mögött rejlő történetek megismerését. Egy fotó vagy mozgókép a megörökített témán túl is számos érdekes információt tartalmaz keletkezése körülményeiről, készítője személyéről, a korról, amelyben született. A Budapest fotófesztivál programsorozata idején útjára indított Etnofotó blog változatos témájú bejegyzésekkel kívánja népszerűsíteni a múzeum gyűjteményét. A muzeológusok által szerkesztett felület tematikus válogatásokkal, a fényképgyűjtemény exkluzív darabjainak bemutatásával nemcsak a szakmát, de a széles közönséget is meg kívánja szólítani. A blog izgalmas kalauznak ígérkezik a néprajzi tematikájú felvételek közötti eligazodáshoz.