Rálépett Bukarest a külhoni magyar értelmiség és munkásosztály torkára – Erdélyi '56
A zsugorodó, örökös kompromisszumoktól is felőrölt, de azért még élő erdélyi magyarság sorsa csak minket, magyarokat érdekel. Senki mást.
Breuer Marcell 120 éve, 1902. május 21-én született Pécsett.
A mozgalmas 20. század egy új típusú alkotói attitűd megszületését segítette elő, aminek alapjait az előző században a romantika, az angol preraffaeliták, valamint a szecesszió alapozta meg. A világra nyitott, a társadalmi problémákra érzékenyen reflektáló, az építészetet, a képzőművészetet és a tárgykultúrát összefüggéseiben vizsgáló autonóm gondolkodásmód az első világháború kataklizmájából megszülető Bauhaus iskola révén kapott új erőre. A pécsi születésű Breuer Marcell rövid bécsi művészeti akadémiai kitérő után a Bauhaus hallgatójaként az iskola asztalosműhelyében talált rá egyéni útjára, hogy nem sokkal később már oktatóként és műhelyvezetőként alkossa meg legendás csővázas ülőbútorait. A funkcióra, az ergonómiailag tökéletes megoldásokra törekvő Breuer-székek és -fotelek közel egy évszázad után sem veszítettek formai frissességükből. Breuer az elemes, szabadon variálható bútorok tervezőjeként is úttörőnek számított, majd érdeklődése az építészet felé fordult. Miután 1928-ban elhagyta a Bauhaust, elindult építészeti karrierje, tehetségét Magyarországon is kamatoztatni akarta, ám a hazai építészkamara nem ismerte el a Bauhausban szerzett oklevelét, ezért a harmincas években továbbállt Angliába, végül az Egyesült Államokba. A Bauhaus-alapító Walter Gropiusszal hamarosan a Harvard professzora lett, majd tervezőirodája évtizedek alatt a nemzetközi kortárs építészet meghatározójává vált. A Bauhaus vegytiszta funkcionalizmusát levetkőzve új utakat keresett és talált Amerikában; családi házak, múzeumok, kormányzati épületek, templomok fedik fel e kivételes életművet. Időnként ötvözte a tradicionális építőanyagokat a modern építészettel, máskor a vasbeton adta lehetőségekkel törekedett az őt régóta foglalkoztató monumentális, nemegyszer máig meghökkentő tömegképzésre. Templomépítészetére munkássága kiteljesedéseként is tekinthetünk, ebben a monumentalitás és a szakrális szándékok mellett szabad kezet kapott az esztétikai megformálásra. Breuer Marcell élete és műve a 20. század új típusú alkotóegyéniségének az egyik legszebb példája.