A háborúhoz három dolog kell: pénz, pénz és pénz – Raimondo Montecuccoli talán túlzott, de kétségtelenül megragadta a pénzügyek és a háború közti kapcsolatot. Ez a kapcsolat tovább erősödött a pénzügyi globalizációval, így a pénzügyek hatnak az ukrajnai háború hátterében is.
A vasfüggöny leomlása óta eltelt három évtizedben a pénzügyek globálissá váltak. A nemzetközi befektetések az 1990-es években a világ össztermékének kevesebb mint felét tették ki, ma pedig már a kétszeresét. Ebben a nemzetközi pénzrendszerben a dollár központi szerepet tölt be. Paradox módon az elmúlt harminc évben az Egyesült Államok szerepe csökkent az ipari termelésben, a pénzügyi rendszerben azonban nőtt. Nemcsak arról van szó, hogy az amerikai bankok és pénzügyi szolgáltatók központi szerepet töltenek be, hanem arról is, hogy a nem amerikai szereplők gyakran használják a dollárt.
Konfliktus esetén ebben a nemzetközi pénzügyi rendszerben hatásos büntetőintézkedéseket lehet hozni. A nemzetközi fizetési rendszerek nélkül az egyes gazdaságok nem tudnak bekapcsolódni a világgazdaság vérkeringésébe. A dollár központi szerepe miatt a dollárrendszerekhez való hozzáférés korlátozása önmagában is erős szankciókat tesz lehetővé, ahogy ezt láttuk Irán vagy Észak-Korea esetében. Így aztán a pénz és a pénzrendszer ma talán még fontosabb annál is, mint ahogy Montecuccoli gondolta.
Az orosz döntéshozók felismerték a nemzetközi pénzügyi rendszer fontosságát, de nem teljes mértékben. A konfliktus lehetősége miatt az orosz jegybank már évekkel korábban eladta amerikai államkötvényeit, és a devizatartalékait is kivonta az amerikai pénzügyi rendszerből. A globális pénzügyi rendszert azonban nagyon nehéz megkerülni. A 630 milliárd dollárnyi orosz devizatartalék fele a nyugati bankrendszerben maradt, és – ahogy a vezető nyugati központi bankok csatlakoztak a szankciókhoz – elérhetetlenné is vált.
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
A vita ma már nem csupán gazdasági természetű, hanem stratégiai jelentőségű kérdés az egész térség számára.
Ők a következők.
Kiril Budanov, az ukrán elnöki hivatal vezetője a Bloombergnek adott interjújában elismerte: valóban érkeztek ilyen kérések.
A beszámolók szerint a támadásban egy erőmű és több lakóház is megrongálódott.
Oroszország figyelmeztetett, hogy felülvizsgálja álláspontját Kijev uniós tagságával kapcsolatban, mivel az uniót veszélyesebb katonai szövetségnek tartja már, mint a NATO-t.
Zelenszkij és oligarchái a biztonságból parancsolgatnak, de már az egyszerű emberek sem hajlandóak meghalni a korrupt ukrán kormányért.
Philip Pilkington szerint „semmi szükség vad összeesküvés-elméletekre”, a napnál is világosabb, hogy mi történt.
Ha kihirdetik a szükségállapotot és elhalasztják a választásokat, akkor viszont elvész ennek a reménye és a folyamatok kiléphetnek a politikai rendszer jogi-politikai keretei közül, jöhet az erőszak és Magyarországtól az összes még meglévő uniós pénzt megvonnák.
