Elmérgesedő viták az elhúzódó listaállítás körül, belső elégedetlenség Márki-Zay Péter botrányos szereplései miatt és amatőrre sikeredett államfőjelölt-állítás – ezekkel a nehézségekkel fordult rá a hivatalos kampányidőszakra a baloldal. Helyzetkép a konfliktusokkal terhelt, Gyurcsány Ferenc által dominált térfélről.
Kacsoh Dániel írása a Mandiner hetilapban
„Nem foglalkozom ezekkel a kérdésekkel, tudtommal különösebb vita nem volt. Nekem az a fontos, hogy helyben meg tudjam nyugtatni a szimpatizánsainkat, amiért a lista első helyén Márki-Zay Péter s nem Dobrev Klára lesz. El kell nekik magyarázni, hogy ez tulajdonképpen csak formaság” – mondja DK-s forrásunk, akit a baloldal közös államfőjelölése és a lapzártánkkor még mindig hiányzó közös lista körüli belső konfliktusokról kérdezünk. Az egységesség látszatát mutató ellenzék megosztottsága ugyanis mindkét problémakör kapcsán erősen felsejlett, noha információink szerint a legnagyobb problémát mégiscsak Márki-Zay kommunikációs ámokfutása okozza. Legutóbb a következő mondat vágta ki a biztosítékot a balos hátországban: „De azt, amit Orbán Viktor egy személyben megtestesít, ezt a szivárványkoalíciót úgymond, a liberálisokat, a kommunistákat, a konzervatívokat és a fasisztákat, ezt mi a szövetségben külön-külön képviseljük.”
A miniszterelnök-jelölt erről a jobbikos egyéni képviselőjelölt, Steinmetz Ádám fonyódi fórumán beszélt, igaz, később jelezte, „nem úgy értette”. Márpedig korrekcióra gyakran volt szüksége az elmúlt hónapokban, ezért, úgy tudjuk, a tavalyi előválasztáson kiválasztott, illetve kialkudott helyi jelöltek különösebben nem is szorgalmazzák, hogy MZP az ő rendezvényeiken is tiszteletét tegye. Sőt.
Csakhogy a hódmezővásárhelyi polgármestert nem lehet visszafogni, ami már nemcsak a benne korábban az Orbán Viktort leváltani képes újabb reménységet látó holdudvarban, hanem a pártvezetők körében is egyre nagyobb aggodalmat és frusztrációt kelt. Elemzők szerint ennek következménye az is, hogy a minapi országértékelő beszéd programján sem volt demonstratív kiállás mögötte, Jakab Péter Jobbik-elnök egyenesen megalázásnak is beillő, kétmondatos felvezetőt mondott csupán a rendezvényen. Úgy tudjuk, Jakab személyesen is ki van borulva a listavezető szereplésén, ezért ahol lehet, betart neki. És erre akad is lehetősége.
Gyurcsány Ferenc legfőbb szövetségese, Jakab Péter volt a főszereplője a köztársaságielnök-jelölés körüli mizériának. A hivatalosan Márki-Zay által ajánlott, a többi öt párt támogatását maga mögött tudó Iványi Gábor lelkész megvétózásával – a Telex értelmezése s lapunk információi szerint is – a Jobbik elnöke valójában a kormányfőjelöltnek akart üzenni, befolyását demonstratív módon gyengíteni. A korántsem kormánypárti portál szerint „Gyurcsányék elsősorban a közös miniszterelnök-jelölttel szembeni pártfölényt akarták ezzel a lépéssel is megerősíteni”. Sikerült is nekik, hiszen végül Róna Péter lett a befutó, igaz, a fordulat előtti napokban a listavezető már belengette, személy szerint nem is tartja fontosnak benevezni az államfői posztért. „Nekem ez a kérdés huszadrangú” – fogalmazott napokkal a váratlan bejelentés előtt Márki-Zay a Partizán műsorában, kvázi előremenekülve a fiaskó miatt.
A parlamenti erőviszonyok alapján bizonyosan a Fidesz által javasolt Novák Katalin lesz a befutó, a balos aspiránsnak csupán egy tizenöt perces szónoklat jut az Országgyűlésben március 10-én, a szavazás napján. Január elején még erre hivatkozva lényegében azt közölték az ellenzéki pártok, hogy nem is állítanak jelöltet. Volt más magyarázatuk is. „Az egységes ellenzék – a Közös alap programnak megfelelően – elkötelezett amellett, hogy a köztársasági elnököt közvetlenül, a nép által válasszák meg, és az áprilisi kormányváltás után meg is valósítja ezt” – szólt az akkori indoklás. Ebben is lett volna logika, a hetek múltával a pártok mégis arra jutottak, keresnek valakit, aki „ellenpontozza” Novákot. Ő lett volna Iványi, aki el is vállalta a megbízatást, sőt egyenesen készült a lehetőségre. Csakhogy a baloldal hatalmi harcai közbeszóltak.
Kapkodás és kármentés – összegezhető Török Gábor politológus véleménye a történtek kapcsán, ráadásul Róna jelölése magát az érintettet is meglepte kicsit, nem is beszélve az egyre elkeseredettebb balliberális holdudvarról. A volt LMP-s közgazdász fogadtatása finoman szólva sem volt pozitív ebben a körben, így az sem zárható ki, hogy az esélytelenség és az ellenállás hatására végül mégsem vállalja a feladatot. „Király Júlia, aki az egyesült ellenzék gazdaságpolitikai szakértője, nyilvános támogatója, valamint a közös program egyik kidolgozója egy MZP-nek és szakértő kollégáinak címzett levelében bejelentette, hogy a jövőben nem vállalja az egyesült ellenzék nyilvános támogatását – kivéve, ha Róna visszalép köztársasági elnöki jelölésétől” – mutatott rá az ugyancsak kritikus Békesi László volt MSZP-s pénzügyminiszter. (Róna Péter szakmai pályafutásáról és az őt ért ellenzéki kritikákról Makronóm rovatunkban olvashatnak bővebben.) Lapzártánkig nem született meg a döntés az esetleges visszalépésről, ám a nyomás fokozódik az érintetteken.
Stílust vált-e Bayer Zsolt? Merre tovább, Fidesz? Mik voltak a vereség legfőbb okai? Maradjon-e Sulyok Tamás? Ezekről is szó esett a REAKCIÓ legújabb adásában, akárcsak a formálódó Tisza-kormányról és a kampányhibákról.
Hányinger.
Különösen furcsa ezt most azok részéről látni, akik évek óta európai normákról beszélnek, miközben folyamatosan „ruszkiznak”.
A rendszerváltás óta először nincsen se liberális, se baloldali párt az Országgyűlésben.
Norvégia már részben újraindította a 2021 óta befagyasztott alap civil részét, amit korábban a baloldali NGO-k a jobboldali kormánnyal szembeni nyomásgyakorlásra fordított.
A lényeg az állandó dráma, hogy minden harang hangosabban verjen körülöttem, hogy mindig rólam legyen szó.
Dr. Gulyás Zsolt 54 éves korában munkavégzés közben lett rosszul.
Az államfő szerint belátható időn belül véget érhet a bizonytalanság.
