Nem szűnő járványhelyzet, kormányválságok Európában és kampányüzemmód hazánkban – eseménydús év áll mögöttünk. Hogyan került mélypontra Biden népszerűsége? Kik a stabilitás szigetei kontinensünkön? Mi kavarta fel a leginkább a magyar belpolitika állóvizét? Íme azok az események, amelyek a Mandiner szerint leginkább meghatározták az esztendőt.
2021. december 15. 12:59
p
4
0
0
Mentés
Kohán Mátyás és Pálfy Dániel Ábel írása a Mandiner hetilapban.
Ha volt valami, amiben a világ azonos módon osztozott az idei esztendőben, az a koronavírus-járvány: a pandémia 2020-hoz hasonlóan a mögöttünk hagyott évet is végigkísérte. Itthon a közéletben a Brüsszellel való harcok és a választási kampányra való hangolódás volt a domináns, a világpolitikában pedig nagyhatalmi átrendeződések zajlottak: Európában politikai instabilitás, a Közel-Keleten alaktalan káosz jellemezte az évet.
A koronavírus velünk maradt
Magyarországon még le sem csengett a járvány második hulláma, már kezdődött is a harmadik, február közepén ismét növekedésnek indult a fertőzöttek száma. A januárban még csökkenő fertőzésszámon felbuzdulva az ellenzéki pártok a járványügyi korlátozások feloldását követelték, a kormány február 8-án meghosszabbította a 2020 novemberében kihirdetett veszélyhelyzetet, és érvényben maradtak a járványügyi korlátozások. Márciusban a lényegesen romló helyzet miatt ismét bezártak az óvodák és az általános iskolák.
A lakosság immunizációját 2020. december végén kezdték el. Először a német BioNTech és az amerikai Pfizer közösen fejlesztett készítményét, majd a kínai Sinopharm vakcináját és az orosz Sputnik V oltást engedélyezték. Az oltási rend szerint elsőként az egészségügyi dolgozók kapták meg a vakcinát, az ő körükben a kormány később kötelezővé is tette az oltás felvételét. Időközben a vakcinák kérdése politikai témává vált: az ellenzék, leginkább a Demokratikus Koalíció erőteljesen bírálta a kormányt a „keleti” oltóanyagok használata miatt, mondván, nem tudni róluk, hogy kockázatosak-e, mivel az Európai Gyógyszerügynökség nem engedélyezte őket. A kormány ezzel szemben úgy érvelt, hogy amennyiben a magyar gyógyszerfelügyelet ellenőrizte és zöld jelzést adott a vakcináknak, akkor biztonsággal alkalmazhatók. Azt az egészségügyi szakértők is hangsúlyozták, hogy bármilyen oltás felvétele jobb, mint ha nem oltatja be magát az ember. Az említettek mellett a Moderna, az AstraZeneca és a Janssen oltóanyagát is elkezdték alkalmazni hazánkban.
Év elején nemzetközi összehasonlításban is jól álltunk az átoltottság terén”
A kezdeti akadozás után nemzetközi összehasonlításban jól álltunk az átoltottság terén. A járványhullám április 14-én érte el a csúcsot, ekkor több mint 270 000 aktív fertőzött volt az országban. Április elejére elértük a 2,5 millió beoltottat, és miközben az ellenzék egy része épp szigorításokat követelt, Orbán Viktor miniszterelnök bejelentette a korlátozások fokozatos enyhítését. Először az oktatási intézmények nyitottak meg, majd április végén a vendéglátóhelyek teraszai fogadtak újra vendégeket. Megszűnt a látogatási tilalom az egészségügyi intézményekben, rövidült a kijárási korlátozás, újra kinyitottak az üzletek és a szolgáltatók. Április végére 3,5 millióan, május végére pedig 5 millióan oltatták be magukat, a járvány harmadik hulláma júniusra véget ért.
Októberben a negyedik szakaszba léptünk, amely december elején tetőzött – és közben országszerte megkezdték a harmadik, emlékeztető vakcina alkalmazását. Ezt mostanáig közel 3 millióan vették fel. A kormány lehetővé tette a munkáltatóknak, hogy a munkavégzés feltételeként előírják az oltás felvételét a dolgozóknak.
Egy kapcsolat vége – a néppártügy
Épp hogy elkezdődött a harmadik hullám, alaposan felkavarták a politikai állóvizet a Fidesz és az Európai Néppárt (EPP) tovább romló viszonyáról szóló hírek. A magyar kormánypárt március 8-án bejelentette, hogy kilép az EPP frakciójából, nem sokkal később pedig azt, hogy a pártcsaládból is távozik. A Fidesz európai politikán belüli jövőjével kapcsolatban többféle forgatókönyvet emlegettek; a legfrissebb fejlemények alapján úgy tűnik, hogy szoros szövetségre lépnek az európai konzervatív pártok az Európai Parlamentben. Ugyan képviselőcsoportot egyelőre nem sikerült alakítani, ami késik, aligha múlik.
Labdarúgó-Európa-bajnokság
Egy nemzet régi álma teljesült, amikor a magyar futballválogatott hazai pályán, a Puskás Arénában léphetett pályára az Európa-bajnokságon – idén tizenegy európai nagyváros rendezte a kontinensviadalt. Nemzeti csapatunk annak ellenére, hogy Szoboszlai Dominik és Kalmár Zsolt személyében két kulcsjátékosát is nélkülözte sérülés miatt, várakozáson felül teljesített. Pedig nehéz dolga volt: a 2014-es világbajnok németekkel, az Eb-címvédő Portugáliával és a vb-címvédő francia válogatottal került egy csoportba. Labdarúgóink a portugáloktól elszenvedett 0-3-as vereség után hősies küzdelemben a franciák ellen itthon 1-1-es, a németek ellen idegenben 2-2-es döntetlent játszottak, aminek nagy visszhangja volt a sportvilágban. Bár a magyar csapat nem jutott tovább, az Eb-n mutatott játék valószínűleg mindenkit büszkeséggel és örömmel töltött el.
Kedden Luxemburgban az Európai Unió Bírósága előtt megkezdődött a gyermekvédelmi törvény tárgyalása. Az ügyről Rodrigo Ballestert, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének a vezetőjét kérdeztük.
A mintegy ezer oldalas iratban többek között azt is részletezik, hogy a katonáknak milyen épületeket és infrastruktúrát kellene megvédeniük éles helyzetben.
A TISZA Párt elnöke „céljai elérése érdekében mindenkin keresztül gázolva a magyar nyugdíjasokat emberi méltóságában sérti meg” – mutatott rá korábban az Országos Nyugdíjas Polgári Egyesület elnöke.