Nem szűnő járványhelyzet, kormányválságok Európában és kampányüzemmód hazánkban – eseménydús év áll mögöttünk. Hogyan került mélypontra Biden népszerűsége? Kik a stabilitás szigetei kontinensünkön? Mi kavarta fel a leginkább a magyar belpolitika állóvizét? Íme azok az események, amelyek a Mandiner szerint leginkább meghatározták az esztendőt.
Kohán Mátyás és Pálfy Dániel Ábel írása a Mandiner hetilapban.
Ha volt valami, amiben a világ azonos módon osztozott az idei esztendőben, az a koronavírus-járvány: a pandémia 2020-hoz hasonlóan a mögöttünk hagyott évet is végigkísérte. Itthon a közéletben a Brüsszellel való harcok és a választási kampányra való hangolódás volt a domináns, a világpolitikában pedig nagyhatalmi átrendeződések zajlottak: Európában politikai instabilitás, a Közel-Keleten alaktalan káosz jellemezte az évet.
Magyarországon még le sem csengett a járvány második hulláma, már kezdődött is a harmadik, február közepén ismét növekedésnek indult a fertőzöttek száma. A januárban még csökkenő fertőzésszámon felbuzdulva az ellenzéki pártok a járványügyi korlátozások feloldását követelték, a kormány február 8-án meghosszabbította a 2020 novemberében kihirdetett veszélyhelyzetet, és érvényben maradtak a járványügyi korlátozások. Márciusban a lényegesen romló helyzet miatt ismét bezártak az óvodák és az általános iskolák.
A lakosság immunizációját 2020. december végén kezdték el. Először a német BioNTech és az amerikai Pfizer közösen fejlesztett készítményét, majd a kínai Sinopharm vakcináját és az orosz Sputnik V oltást engedélyezték. Az oltási rend szerint elsőként az egészségügyi dolgozók kapták meg a vakcinát, az ő körükben a kormány később kötelezővé is tette az oltás felvételét. Időközben a vakcinák kérdése politikai témává vált: az ellenzék, leginkább a Demokratikus Koalíció erőteljesen bírálta a kormányt a „keleti” oltóanyagok használata miatt, mondván, nem tudni róluk, hogy kockázatosak-e, mivel az Európai Gyógyszerügynökség nem engedélyezte őket. A kormány ezzel szemben úgy érvelt, hogy amennyiben a magyar gyógyszerfelügyelet ellenőrizte és zöld jelzést adott a vakcináknak, akkor biztonsággal alkalmazhatók. Azt az egészségügyi szakértők is hangsúlyozták, hogy bármilyen oltás felvétele jobb, mint ha nem oltatja be magát az ember. Az említettek mellett a Moderna, az AstraZeneca és a Janssen oltóanyagát is elkezdték alkalmazni hazánkban.
A kezdeti akadozás után nemzetközi összehasonlításban jól álltunk az átoltottság terén. A járványhullám április 14-én érte el a csúcsot, ekkor több mint 270 000 aktív fertőzött volt az országban. Április elejére elértük a 2,5 millió beoltottat, és miközben az ellenzék egy része épp szigorításokat követelt, Orbán Viktor miniszterelnök bejelentette a korlátozások fokozatos enyhítését. Először az oktatási intézmények nyitottak meg, majd április végén a vendéglátóhelyek teraszai fogadtak újra vendégeket. Megszűnt a látogatási tilalom az egészségügyi intézményekben, rövidült a kijárási korlátozás, újra kinyitottak az üzletek és a szolgáltatók. Április végére 3,5 millióan, május végére pedig 5 millióan oltatták be magukat, a járvány harmadik hulláma júniusra véget ért.
Októberben a negyedik szakaszba léptünk, amely december elején tetőzött – és közben országszerte megkezdték a harmadik, emlékeztető vakcina alkalmazását. Ezt mostanáig közel 3 millióan vették fel. A kormány lehetővé tette a munkáltatóknak, hogy a munkavégzés feltételeként előírják az oltás felvételét a dolgozóknak.
Épp hogy elkezdődött a harmadik hullám, alaposan felkavarták a politikai állóvizet a Fidesz és az Európai Néppárt (EPP) tovább romló viszonyáról szóló hírek. A magyar kormánypárt március 8-án bejelentette, hogy kilép az EPP frakciójából, nem sokkal később pedig azt, hogy a pártcsaládból is távozik. A Fidesz európai politikán belüli jövőjével kapcsolatban többféle forgatókönyvet emlegettek; a legfrissebb fejlemények alapján úgy tűnik, hogy szoros szövetségre lépnek az európai konzervatív pártok az Európai Parlamentben. Ugyan képviselőcsoportot egyelőre nem sikerült alakítani, ami késik, aligha múlik.
Egy nemzet régi álma teljesült, amikor a magyar futballválogatott hazai pályán, a Puskás Arénában léphetett pályára az Európa-bajnokságon – idén tizenegy európai nagyváros rendezte a kontinensviadalt. Nemzeti csapatunk annak ellenére, hogy Szoboszlai Dominik és Kalmár Zsolt személyében két kulcsjátékosát is nélkülözte sérülés miatt, várakozáson felül teljesített. Pedig nehéz dolga volt: a 2014-es világbajnok németekkel, az Eb-címvédő Portugáliával és a vb-címvédő francia válogatottal került egy csoportba. Labdarúgóink a portugáloktól elszenvedett 0-3-as vereség után hősies küzdelemben a franciák ellen itthon 1-1-es, a németek ellen idegenben 2-2-es döntetlent játszottak, aminek nagy visszhangja volt a sportvilágban. Bár a magyar csapat nem jutott tovább, az Eb-n mutatott játék valószínűleg mindenkit büszkeséggel és örömmel töltött el.
Hónapokig tartó viták után megszavazták a Kijevet támogató hatalmas segélycsomagot Washingtonban: fegyverek, lőszer és pénz érkezhet Ukrajnába. Kérdés, mire lesz elég a segítség. Hajdú Tímea írása.
Másokat a koffeinmérgezés tart ébren éjjel, engem a német gazdaság horrorisztikus számai. Kohán Mátyás írása.
Hamarosan az Országgyűlés elé kerülhet a gyermekvédelmi törvény szigorítása.
Idén tovább csúszik a lejtőn Európa legnagyobb gazdasága. A tavalyi recesszió 2024-ben is folytatódik, ami rossz hír Magyarország számára, a hazai ipar ugyanis nagyban a német kereslettől függ.
Az amerikai hírszerzés szerint habár az orosz elnök megtehette volna, de nem volt érdekében, hogy éppen a választások előtt ölesse meg a nyugatbarát aktivistát.
„Nagyon elegem van” – írta közösségi oldalán a publicista.
Ilyen egy baloldali messiás.
