2021 Magyarországon és a világban

Kohán Mátyás és Pálfy Dániel Ábel írása a Mandiner hetilapban.

Ha volt valami, amiben a világ azonos módon osztozott az idei esztendőben, az a koronavírus-járvány: a pandémia 2020-hoz hasonlóan a mögöttünk hagyott évet is végigkísérte. Itthon a közéletben a Brüsszellel való harcok és a választási kampányra való hangolódás volt a domináns, a világpolitikában pedig nagyhatalmi átrendeződések zajlottak: Európában politikai instabilitás, a Közel-Keleten alaktalan káosz jellemezte az évet.

A koronavírus velünk maradt

Magyarországon még le sem csengett a járvány második hulláma, már kezdődött is a harmadik, február közepén ismét növekedésnek indult a fertőzöttek száma. A januárban még csökkenő fertőzésszámon felbuzdulva az ellenzéki pártok a járványügyi korlátozások feloldását követelték, a kormány február 8-án meghosszabbította a 2020 novemberében kihirdetett veszélyhelyzetet, és érvényben maradtak a járványügyi korlátozások. Márciusban a lényegesen romló helyzet miatt ismét bezártak az óvodák és az általános iskolák.

A lakosság immunizációját 2020. december végén kezdték el. Először a német BioNTech és az amerikai Pfizer közösen fejlesztett készítményét, majd a kínai Sinopharm vakcináját és az orosz Sputnik V oltást engedélyezték. Az oltási rend szerint elsőként az egészségügyi dolgozók kapták meg a vakcinát, az ő körükben a kormány később kötelezővé is tette az oltás felvételét. Időközben a vakcinák kérdése politikai témává vált: az ellenzék, leginkább a Demokratikus Koalíció erőteljesen bírálta a kormányt a „keleti” oltóanyagok használata miatt, mondván, nem tudni róluk, hogy kockázatosak-e, mivel az Európai Gyógyszer­ügynökség nem engedélyezte őket. A kormány ezzel szemben úgy érvelt, hogy amennyiben a magyar gyógyszerfelügyelet ellenőrizte és zöld jelzést adott a vakcináknak, akkor biztonsággal alkalmazhatók. Azt az egészségügyi szakértők is hangsúlyozták, hogy bármilyen oltás felvétele jobb, mint ha nem oltatja be magát az ember. Az említettek mellett a Moderna, az AstraZeneca és a Janssen oltóanyagát is elkezdték alkalmazni hazánkban.

A kezdeti akadozás után nemzetközi összehasonlításban jól álltunk az átoltottság terén. A járványhullám április 14-én érte el a csúcsot, ekkor több mint 270 000 aktív fertőzött volt az országban. Április elejére elértük a 2,5 millió beoltottat, és miközben az ellenzék egy része épp szigorításokat követelt, Orbán Viktor miniszterelnök bejelentette a korlátozások fokozatos enyhítését. Először az oktatási intézmények nyitottak meg, majd április végén a vendéglátóhelyek teraszai fogadtak újra vendégeket. Megszűnt a látogatási tilalom az egészségügyi intézményekben, rövidült a kijárási korlátozás, újra kinyitottak az üzletek és a szolgáltatók. Április végére 3,5 millióan, május végére pedig 5 millióan oltatták be magukat, a járvány harmadik hulláma júniusra véget ért.

Októberben a negyedik szakaszba léptünk, amely december elején tetőzött – és közben országszerte megkezdték a harmadik, emlékeztető vakcina alkalmazását. Ezt mostanáig közel 3 millióan vették fel. A kormány lehetővé tette a munkáltatóknak, hogy a munkavégzés feltételeként előírják az oltás felvételét a dolgozóknak.

Egy kapcsolat vége – a néppártügy

Épp hogy elkezdődött a harmadik hullám, alaposan felkavarták a politikai állóvizet a Fidesz és az Euró­pai Néppárt (EPP) tovább romló viszonyáról szóló hírek. A magyar kormánypárt már­cius 8-án bejelentette, hogy kilép az EPP frakciójából, nem sokkal később pedig azt, hogy a pártcsaládból is távozik. A Fidesz európai politikán belüli jövőjével kapcsolatban többféle forgatókönyvet emlegettek; a legfrissebb fejlemények alapján úgy tűnik, hogy szoros szövetségre lépnek az európai konzervatív pártok az Európai Parlamentben. Ugyan képviselőcsoportot egyelőre nem sikerült alakítani, ami késik, aligha múlik.

Labdarúgó-Európa-bajnokság

Egy nemzet régi álma teljesült, amikor a magyar futball­válogatott hazai pályán, a Puskás Arénában léphetett pályára az Európa-bajnokságon – idén tizenegy európai nagyváros rendezte a kontinensviadalt. Nemzeti csapatunk annak ellenére, hogy Szoboszlai Dominik és Kalmár Zsolt személyében két kulcsjátékosát is nélkülözte sérülés miatt, várakozáson felül teljesített. Pedig nehéz dolga volt: a 2014-es világbajnok németekkel, az Eb-címvédő Portugáliával és a vb-címvédő francia válogatottal került egy csoportba. Labda­rúgóink a portugáloktól elszenvedett 0-3-as vereség után hősies küzdelemben a franciák ellen itthon 1-1-es, a németek ellen idegenben 2-2-es döntetlent játszottak, aminek nagy visszhangja volt a sportvilágban. Bár a magyar csapat nem jutott tovább, az Eb-n mutatott játék valószínűleg mindenkit büszkeséggel és örömmel töltött el.