Az Európai Unió és a birodalmi lét diszkrét bája

Sokféle birodalom létezik, közös jellemzőikre a szakirodalom ad is bizonyos támpontokat. A birodalmak hódításon alapuló politikai entitások, melyek a terjeszkedés következtében mindig két részre, a domináns központra és az alávetett perifériára oszlanak. A hegemón centrum célja, hogy befolyását megtartsa és kiterjessze a perifériára. A terjeszkedés eszközei lehetnek katonaiak, gazdaságiak, adminisztratívak és kulturálisak egyaránt. A birodalomkritikus szerzők azt is hozzáteszik, hogy a birodalmak általában a centrum életmódját akarják ráerőltetni a perifériára, és a centrum értékvállalásairól a birodalmon belül nem lehet érdemi vitát folytatni. A birodalmak ezért központosított döntéshozatal mentén működnek, és egységes jogrendszert vezetnek be. A legtöbb birodalom valamilyen ideológiával is rendelkezik, amellyel megindokolja kiválóságát és elrejti hibáit. Ennek érdekében a birodalmi ideológia sajátos nyelvezetet használ.

Mindez azért releváns, mert a brüsszeli elit egyre inkább birodalommá formálja az Európai Uniót. A fenti definíciók alapján azt is láthatjuk, hogyan. Kilenc példám is van a bizonyításra.

1. Brüsszel csökkentené a tagállamok szuverenitását. Az európai egyesült államok megvalósításának projektje az uniós elit egyik legfontosabb politikai törekvése. Ennek érdekében egyre több szakpolitikai területet vonna saját hatáskörbe. Elég csak a migrációra gondolni. Alighogy megjelent az első migráns Röszkénél, Brüsszel máris közös bevándorláspolitikáért és kötelező befogadási kvótáért kiáltott.

2. Brüsszellel nem lehet értékvitát folytatni. Az uniós politika egyik meghatározó jegye, hogy a nyugati, tehát a magállamok értékeit rá akarja kényszeríteni a perifériára, azaz ránk. Elvben ezek nagyon is vitatható kérdések, például hogy az lmbt-propagandát engedélyezni vagy tiltani szükséges-e. Brüsszel azonban egyértelművé tette: ez EU-s érték, amelyről nincs helye vitának.

3. Brüsszelre jellemző az univerzalizmus. A vita azért is lehetetlen, mert az elit saját értékeit egyetemesnek tekinti, amelyeknek a világ minden pontján érvényesülniük kell. Mi sem jelzi ezt jobban, mint azok az időről időre megjelenő állásfoglalások, amelyek 
a világ távoli kormányzatait igyekeznek elítélni. Más kérdés, hogy ezekkel az EU magát teszi nevetségessé.