A rendszer, az mi?

Kormány- vagy rendszerváltás? Az utóbbi hetekben a baloldali médiában olyan hévvel kérdezgették az ellenzéki miniszterelnök- és képviselőjelölteket erről, mintha nem lenne nyilvánvaló a kérdés önleleplező jellege. Hiszen aki sarkából akarja kifordítani – ha nem is a földet, de legalább – a még oly homályosan felfogott „rendszert”, abból süt az ilyen irányú szándék. Hogy mégis felmerült ez a kérdés, az az Orbán-ellenes választási ajánlatot körüllengő, tudat alatti zavarra utal.

Az alapprobléma az, hogy nem tudjuk meghatározni, mi a rendszer. Rendszer az Orbán-kormányzás? Az elmúlt tizenegy év inkább permanens rendszerkritikának tűnt. Magyarországot nem lehet egy gombnyomásra lekapcsolni egy glo­balizálódó világ működésének gazdasági-politikai-kulturális szerkezetéről – márpedig ez épp annyira „rendszer”, mint a jelenlegi magyar hatalomgyakorlási paradigma. Talán még rendszerebb is. Hívjuk akár – divatos balos fogalommal – késő kapitalizmusnak vagy más egyébnek. Feltehető a kérdés: mi alakítja erősebben azt, ahogyan egy magyar polgár felfogja és éli a mindennapjait, az orbáni állam vagy valami általánosabb, a nyugati társadalmak életét egyre inkább szabványosító fogyasztói-tudatipari tendenciák? S ha van Magyarországon „rendszerkritikus” hangulat, az mi ellen munkál: Orbán vagy egy rajta túlmutató, tágabb viszonyrendszer ellen?