Mélyütés Európa gazdaságának a német és francia válság
Nincsen stabil kormányzás Európa két vezető országában.
Európa legtöbb népe a gázszámláján csodálkozik, az ukránok az asztalt csapkodják, a németek hezitálnak, az oroszok pedig benyújtják a számlát. Körképünk a kontinensen uralkodó gázvitáról.
Greczula Levente László írása a Mandiner hetilapban.
Közeleg a tél… – a Trónok harca Starkjainak jelmondata az utóbbi néhány évben afféle szállóigévé vált a fantasy műfaj rajongóinak világában. Az őszinte, becsületes és szavahihető Starkokat könnyű megkedvelni, hiszen az emberek hajlamosak azt gondolni magukról, hogy ők is ilyenek: őszinték, becsületesek és szavahihetők. Nincs ez másként a nemzetközi politikában sem, bár a tapasztalatok azt mutatják, hogy a Starkok és a valódi politikai aktorok között azért akad jó néhány számottevő különbség. A közelítő tél fenyegetése viszont összekapcsolja őket. A küszöbönálló hideg évszak könnyen fagyossá válhat Ukrajna és tágabb értelemben egész Európa számára – és úgy tűnik, sokan vannak azok, akik nem vették elég komolyan a tél jelentette fenyegetést.
Természetesen a földgázról van szó. A gázkérdés akkor vált életbevágóan fontossá Ukrajnának, amikor szeptember végén Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter bejelentette, hogy hazánk új gázszállítási megállapodást kötött a Gazprommal. A másfél évtizedre szóló szerződés értelmében az orosz fél október elejétől nem Ukrajnán keresztül, hanem Ausztrián és a nemrég üzembe helyezett, a Fekete-tenger alatt futó Török Áramlat vezetéken át szállít földgázt Magyarországra.
A megállapodás megkötésének hírére a kijevi külügy éktelen haragra gerjedt. Dmitro Kuleba tárcavezető azt mondta, hogy a megállapodás megkötésével Magyarország „csapást mért az ukrán–magyar kapcsolatokra”. Mint fogalmazott, országa „megfelelőképpen” fog majd reagálni Magyarország lépésére. A magyar–orosz megállapodás ettől függetlenül életbe lépett, így hazánkba már nem érkezik orosz földgáz Ukrajnán keresztül.
Északkeleti szomszédunk szempontjából ez katasztrofális fejlemény. A korábbi szerződés szerint a Gazprom napi 24,6 millió köbméternyi földgázt küldött Magyarországra az ukrán vezetékhálózaton át. Az ukrán gázszállító vállalat, a Naftohaz ezért busás tranzitdíjat számolt fel, ami évente több milliárd dollárnyi bevételt jelentett az államháztartásnak. A Naftohaz bevételei már a Török Áramlat 2020-as üzembe helyezése után meredeken zuhanni kezdtek, még annak ellenére is, hogy Magyarországra tavaly rekordközeli mennyiségű, 8,6 milliárd köbméternyi földgázt exportált a Gazprom, jórészt Ukrajnán keresztül.