A címben szereplő néhány szóval írhatjuk le tömören Peter Boghossian amerikai filozófus tevékenységét, aki nyíltan kimondja és megmutatja azt, amit mások még végiggondolni sem mernek: az amerikai tudományos élet nagy része a progresszív baloldali ideológiák túszává vált. A „félelem e kultúrája” nemcsak a tengeren túl, a brit egyetemeken is megfigyelhető.
„Lássuk tisztán, mivel állunk szemben: egy csoport szűk látókörű, kicsinyes ideológussal, akik foglyul ejtettek egy közintézményt, és eltökélték, hogy elpusztítják a nyugati civilizációt” – foglalta össze egy májusban tartott online konferencián, hogyan látja saját egyeteme, a Portlandi Állami Egyetem (PSU) helyzetét Peter Boghossian filozófiaprofesszor. Az amerikai tudományos élet egyik fenegyerekének számító Boghossian októberben a Mathias Corvinus Collegium vendégkutatójaként érkezik Budapestre.
Tudományos szempontok kontra sérelmek
A filozófiaprofesszor nevét leginkább az úgynevezett sérelemtanulmányok (grievance studies) tették ismertté világszerte. A filozófus két társával, a matematikus James A. Lindsay-vel és az angol irodalmat kutató Helen Pluckrose-zal közösen számos, tudományos szempontból légből kapott, de a baloldali identitáskultúra számára kedves témákkal foglalkozó és szakkifejezésektől hemzsegő kamutanulmányt jelentett meg sikerrel több neves folyóiratban 2017–2018-ban. A beadott húsz cikkből hét kiállta a szakmai ellenőrzés (peer review) próbáját, és négyet publikáltak is, majd a botrány kirobbanása után természetesen visszavonták őket.
A sérelemtanulmány elnevezés abból a nyugati egyetemi világot, különösen a társadalomtudományokat egyre inkább jellemző jelenségből ered, hogy a tudományos szempontok helyett az a meghatározó kiindulópont, vajon az adott kérdésfelvetés sérti-e egyes csoportok, kisebbségek érzékenységét. Ez a megközelítés ellehetetleníti az álláspontok érdemi ütköztetését, egyfajta öncenzúrára késztet számos kutatót, ami erősen torzítja a tudományos munkát.
Hónapokig tartó viták után megszavazták a Kijevet támogató hatalmas segélycsomagot Washingtonban: fegyverek, lőszer és pénz érkezhet Ukrajnába. Kérdés, mire lesz elég a segítség. Hajdú Tímea írása.
A korrupciót mint kampánytémát szoros egymásutánban utasították vissza a magyarok, a törökök, a lengyelek, a szlovákok és a horvátok is.
Milyen esélyei vannak a jobboldalnak az EP-választáson és az Egyesült Államokban? Mit gondol a Magyar Péter-jelenségről? Interjú az Alapjogokért Központ főigazgatójával.
A CPAC kiváló alkalom a személyes kapcsolatok továbbépítésére.
Kulcsfontosságú választásokat előz meg az idei CPAC Hungary, amelyre a világ minden tájáról érkeznek hazánkba konzervatív politikusok és véleményformálók. Megnéztük, hogyan áll most a jobboldal szénája Európában és az Egyesült Államokban.
Az uniós jog elsőbbségét feltételekhez kell kötni, nemzeti alkotmányos pajzsok elfogadására van szükség, és olyan bírókra, akik készen állnak alkalmazni – véli Anne-Marie Le Pourhiet francia alkotmányjogász, aki az MCC Reclaiming our European Future című nemzetközi konferenciáján járt hazánkban.
A Telegramon közzétett felvétel valószínűleg Odesszában készülhetett.
