Rálépett Bukarest a külhoni magyar értelmiség és munkásosztály torkára – Erdélyi '56
A zsugorodó, örökös kompromisszumoktól is felőrölt, de azért még élő erdélyi magyarság sorsa csak minket, magyarokat érdekel. Senki mást.
A címben szereplő néhány szóval írhatjuk le tömören Peter Boghossian amerikai filozófus tevékenységét, aki nyíltan kimondja és megmutatja azt, amit mások még végiggondolni sem mernek: az amerikai tudományos élet nagy része a progresszív baloldali ideológiák túszává vált. A „félelem e kultúrája” nemcsak a tengeren túl, a brit egyetemeken is megfigyelhető.
„Lássuk tisztán, mivel állunk szemben: egy csoport szűk látókörű, kicsinyes ideológussal, akik foglyul ejtettek egy közintézményt, és eltökélték, hogy elpusztítják a nyugati civilizációt” – foglalta össze egy májusban tartott online konferencián, hogyan látja saját egyeteme, a Portlandi Állami Egyetem (PSU) helyzetét Peter Boghossian filozófiaprofesszor. Az amerikai tudományos élet egyik fenegyerekének számító Boghossian októberben a Mathias Corvinus Collegium vendégkutatójaként érkezik Budapestre.
Tudományos szempontok kontra sérelmek
A filozófiaprofesszor nevét leginkább az úgynevezett sérelemtanulmányok (grievance studies) tették ismertté világszerte. A filozófus két társával, a matematikus James A. Lindsay-vel és az angol irodalmat kutató Helen Pluckrose-zal közösen számos, tudományos szempontból légből kapott, de a baloldali identitáskultúra számára kedves témákkal foglalkozó és szakkifejezésektől hemzsegő kamutanulmányt jelentett meg sikerrel több neves folyóiratban 2017–2018-ban. A beadott húsz cikkből hét kiállta a szakmai ellenőrzés (peer review) próbáját, és négyet publikáltak is, majd a botrány kirobbanása után természetesen visszavonták őket.
A sérelemtanulmány elnevezés abból a nyugati egyetemi világot, különösen a társadalomtudományokat egyre inkább jellemző jelenségből ered, hogy a tudományos szempontok helyett az a meghatározó kiindulópont, vajon az adott kérdésfelvetés sérti-e egyes csoportok, kisebbségek érzékenységét. Ez a megközelítés ellehetetleníti az álláspontok érdemi ütköztetését, egyfajta öncenzúrára késztet számos kutatót, ami erősen torzítja a tudományos munkát.