Don’t tread on me

Manapság a magyar jobboldali közösség tagjai jobban meg tudják értetni magukat az amerikai republikánusokkal, mint bármely nyugat-európai, magát konzervatívnak tartó politikai erővel. Ennek egyik legékesebb kifejeződése a Fidesz távozása volt az Európai Néppártból, de számos más eset is igazolja, hogy eltávolodott egymástól a Lajtán inneni és túli jobboldali erők gondolkodása a kontinens jövőjéről és a hétköznapi élet megéléséről.

Ennek okai közül érdemes megemlíteni, hogy míg a nyugatiak egyre inkább liberális irányt vettek, addig a magyar konzervatívok reakciós, eurorealista, globalizációkritikus, technokrácia-ellenes irányba tolódtak. Ennél is fontosabb, hogy a magyar jobboldal berkein belül nincs megfelelési kényszer a liberálisokkal szemben – azok a politikai erők, amelyekben volt, szép lassan az enyészeté lettek. Mindez onnan datálható, hogy a Fidesz nem volt hajlandó elfogadni az SZDSZ ifjúsági tagozatának szerepét, és elutasította azt is, hogy a szárszói értelmiség ítélőszéke mondjon morális ítéletet a közösség felett. Ezzel szemben a nyugati jobboldal feladta azt az értelmezési keretet, amely a lényegét adta: elhagyta a keresztény értékrendet, megtagadta Istent, kigyomlálta tradíciójából a nacionalizmust, és letett a józan észen alapuló gondolkodásról.

A magyar emberben mindig benne van az az érzület, hogy a Nyugat – ahogy a történelem során számtalan alkalommal – folyamatosan cserben hagyja Magyarországot. 2010 óta nehéz találni akár egyetlen olyan ügyet is, amelyben a nyugat-európai konzervatívok kiálltak volna itteni társaik mellett. A médiatörvény gyalázatos és teljesen kisiklatott vitája óta az tapasztalható, hogy a magyar jobboldal szövetségesei a liberálisok és baloldal nyomására konzekvensen és egyre nagyobb arányban maradtak némák, vagy egyenesen átálltak az ellenfél oldalára. Ez leginkább a bevándorlási válság idején volt tetten érhető, amikor úgy hagytak minket magunkra, hogy hazánk az uniós jogot betartó és betartatni akaró országként lépett fel. Nem véletlen, hogy az egyik legfőbb szövetségesünk, a brit konzervatívok és euro­szkeptikusok kezdeményezésére az Egyesült Királyság elhagyta az Európai Uniót. Most a magyar jobboldal szervezi újjá alapjaitól a konzervatív európai erőket, bízva abban, hogy a jobboldali értékek újra megfelelő képviselethez jutnak a nemzetközi színtéren.