Megszületett a döntés: Olaf Scholz ismét indul a kancellári tisztségért – Boris Pistorius szabaddá tette az utat
Scholz és Merz összecsapása várható a német előrehozott választásokon.
Oltásellenes zavargások, egészségügyi dolgozók elleni támadások, erőszakba torkolló tömegdemonstrációk. A Franciaországból, Németországból vagy éppen Hollandiából érkező, ilyen és ehhez hasonló hírek egyaránt utalhatnak a nyugat-európai kormányok elhibázott járványkezelésére, de a lakosság általános bizalomvesztésére is.
Joób Kristóf és Dobozi Gergely írása a Mandiner hetilapban.
A koronavírus-járvány elleni védekezés sikerességét a vezetőképesség, az állam cselekvőképessége és mindenekfelett a kormányzatba vetett bizalom határozza meg leginkább – szögezte le Francis Fukuyama egy, még a világjárvány kiteljesedésének kezdetén, 2020 márciusában a The Atlantic hasábjain megjelent cikkében. Hasonló eredményre jutott a válsághelyzetek és a kormányzatba vetett bizalom kapcsán a Risk Management and Healthcare Policy című nemzetközi közvélemény-kutatás eredménye is. Eszerint azokban a demokráciákban, amelyekben a kormányzat élvezi a társadalom bizalmát, a járványügyi intézkedések és utasítások követési hajlandósága nagyobb a lakosság körében.
Ez a bizalom azonban csupán szükséges, de nem elégséges feltétele a sikeres járványkezelésnek. Az európai kormányoknak ugyanis azt a dilemmát is tudniuk kell kezelni, amelyet az emberi élet védelmének (a gazdaság lelassításával vagy befagyasztásával) és a gazdaság működőképességének (az életveszély növelésével) helyenként egymást kioltó szempontjai jelentenek. E dilemma élét kizárólag a társadalompszichológiai szempontok részletes mérlegelésével lehet csillapítani, a cél ugyanis az, hogy a járványügyi korlátozások ne a köznyugalom és a hatalomba vetett bizalom rovására érvényesüljenek – mutat rá a Ludovika Egyetemi Kiadó gondozásában nemrég megjelent Járvány sújtotta társadalom című kötet. Ahogy a jelenlegi nehéz európai helyzet is jól mutatja, e tanulmánygyűjtemény aktuális és súlyos problémát jár körül: milyen esélyekkel és kilátásokkal kerekedhet felül egy jogállam egy, a koronavírushoz hasonló járványon, másként fogalmazva egy akut biztonsági kihíváson.
Idén január óta figyelhető meg annak az európai tiltakozáshullámnak a kiteljesedése, amely sok helyen erőszakba, rongálásba torkollt és torkollik jelenleg is. Ausztriában és Olaszországban akkor még békés eszközökkel tiltakoztak a kormány járványkezelési intézkedési ellen. Hollandiában viszont már polgárháborús veszélyre figyelmeztetett Eindhoven polgármestere, miután erőszakos tüntetők verődtek össze a fővárosban és több nagyobb településen a kijárási tilalom január 23-ai kihirdetése nyomán; a demonstrációkat helyenként lovasrendőrökkel és vízágyúkkal sikerült csak feloszlatni.