Bár Németh László Kert-Magyarországától még messze vagyunk, csak-csak egyre többen fordulnak az anyaföld és annak megművelése felé – akár a teraszon vagy a talpalatnyi kertsarokban is.
2021. július 17. 15:54
p
0
0
0
Mentés
Uri Dénes Mihály írása a Mandiner különszámában.
„Amíg csak távoli és felületes szemlélőként néztem a kész művet, mármint a kertet, addig a kertészeket különlegesen finom, költői lelkületű embereknek tartottam, akik madárdalt hallgatva virágillatot termesztenek. Most, hogy közelebbről szemlélem a dolgaikat, rájövök, hogy az igazi kertész nem virágot nevel, hanem a talajt, a földet ápolja. Beássa magát a földbe, s mindazt a látványt, ami fölötte van, átengedi nekünk, henyélő mihasznáknak.” Azért nem egészen. Mármint nem egészen adja át a mihasznáknak, bár tény, az amatőr kertész szívesen beszél művéről, és szívesen mutogatja is másoknak, és nem csak rajongótársainak. Egyébként Karel Čapek cseh író írja ezeket a sorokat A szenvedelmes kertész című, igen szórakoztató opusában.
Kitartó lendülete van manapság a kertészkedésnek, ami persze korántsem a pandémia folyománya. Mert például a balkonkertészeti őrület, vagyis hogy minél többfélét termeljünk a balkonon, teraszon is – mi több, egyenest városi dzsungelt varázsoljunk arra a néhány négyzetméterre –, bizony nem most kezdődött. Évek óta tart – szerencsére –, s tán nem független ez az úgynevezett gasztroforradalomtól sem, amely már szintúgy jó pár éve virul Magyarországon is, egyre-másra jobb és jobb éttermeket, bisztrókat, kávézókat és sörözőket adva az országnak.
Elméleti matematikus, aki előbb „kibütykölte” az internetet, majd többedmagával országos hálózatot épített belőle. Patikakert-tulajdonos, aki palántát nevel, vet, befőz, aszal. Interjúnk.
A huszonnegyedik órában vagyunk, hogy megőrizzük történelmi kertjeinket – mondta lapunknak Herczeg Ágnes, aki beszélt a jogszabályi változásokról, a nemzetközi sikerekről, a szakma utánpótlásáról és az őket ért támadásokról is.