Egyre szaporodnak és egyre több kárt és tragédiát okoznak a medvék a Kárpátokban. A radikális állatvédők hallani sem akarnak a kilövésről, a közvetlenül érintett felek pedig a felelős vadgazdálkodás pártján állnak.
Sólyom István írása a Mandiner hetilapban.
Alig ültek el a legutóbbi medvebotrány hullámai, amelyeket egy liechtensteini herceg székelyföldi vadászkalandja keltett, Romániában ismét a hírtévék főműsoridejében szerepel medve és ember konfliktusa. Néhány nap alatt három súlyos medvetámadás is történt Hargita és Kovászna megyében, amely újabb fejezete az ember és a nagyvad távolról sem békés együttélésének.
„A minap Vaslábon kellett kiállnom kétszáz ember elé a megyei prefektussal és a polgármesterrel együtt. A károsult lakosok épp hogy kaszával és villával nem jöttek. A településen minden este négy-öt medve jár, országosan sok millió euróra rúg az általuk okozott kár értéke. 2018 óta húsz embert ölt meg medve, a számot a média próbálta eltussolni. A súlyos testi sérülésekkel kórházba kerülők száma 170 körül van, a könnyű sérülések száma 300-nál is több” – sorolja a problémákat lapunknak Birtalan István erdőmérnök, a gyergyószentmiklósi vadász- és sporthorgász-egyesület igazgatója.
A romániai, ezen belül a székelyföldi medveprobléma nem új keletű jelenség. Rendkívül bonyolult mivolta, a megoldásban érintett és érdekelt civil, szakmai, tudományos szervezetek, valamint a politikai döntéshozók különböző elképzelések és érdekek mentén rendeznék az egyre tarthatatlanabbá váló helyzetet, miközben arról sem tudnak megegyezni, hogy mekkora a medvepopuláció.
Birtalan a Mandinernek úgy nyilatkozik: nem ismeretes a romániai medveállomány pontos nagysága. A vadásztársulatokon kívül senki nem tud hozzávetőleges számot sem mondani. Számításaik szerint 2021-ben legalább tízezerre tehető a populáció mérete, de inkább tizenkétezerhez közelíthet. Az állomány évente ezer medvével nő lineárisan, az exponenciális növekedésről senki nem beszél. Az unióscsatlakozáskor Románia vállalta, hogy szinten tartja a medveállományt, így az akkor megállapított hatezer-ötszáz körüli egyedszám forog a köztudatban – amitől Birtalan szerint nem érdekük eltérni a zöldszervezeteknek, mert akkor lekerülne a medve a szigorúan védett fajok listájáról, hiszen nem fenyegetné a kihalás veszélye.