A gazdaság újraindításán túl helyes törekvés a kulturális élet dinamizálása. Ennek kormányzati hátszelét a Novák Katalin miniszter vezette közösségi élet újraindításáért felelős operatív törzs adja. A testület elnevezése is tükrözi a konzervatív felfogást, miszerint a kultúra nem valami önmagában levő, önértékű dolog, hanem elválaszthatatlan annak közönségétől, a közösségektől. A színházba járókból áll össze az az érzékeny és értő közönség, amelyért érdemes dolgozni, s maga a magyar kultúra a nemzeti közösség tagjainak jelent igazán érzelmileg, lelkileg átélhető identitáskeretet.
Ezen a területen bőven elkél a segítség. A pandémia miatt kifejezetten óvatosak az emberek, a kapujukat megnyitó múzeumok a korábbi évek azonos idejéhez képest sokkal kevesebb látogatót fogadnak. S bár óriási siker volt az idei Múzeumok éjszakája, lehetetlen lett volna elérni az utolsó „békeév” négyszázezres látogatói adatát, előzetesen már a kétszázötvenezres látogatószámnak is nagyon örült volna a szaktárca főosztályvezetője, Kassai Hajnal (lapzártánkkor még nem ismeretesek az összesített számok, de nagyjából a várakozásoknak megfelelő lesz a látogatottság, s ez komoly fegyvertény a szervezők és a múzeumi világ mellett).
A testület a tapasztalatokból a helyes következtetést levonva megerősíti a nemzetstratégiai intézményeket, ami azért is fontos, mert a jó gyakorlat aztán a kisebb és a vidéki intézményekben is megvalósulhat. Így van ez a bérfejlesztéssel is, amiben élen járt a Petőfi Irodalmi Múzeum és annak főigazgatója, Demeter Szilárd. Nincs más dolgunk, csak őket követve ugyanezt megvalósítani a Magyar Nemzeti Múzeumban, második lépésben pedig, a múzeumi integráció után, a jelenleg még nem nemzetstratégiai intézmény Természettudományi Múzeumban, valamint az Iparművészetiben is. Hazánkban a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján az átlagkereset 2021 márciusában 435 200 forint, a kulturális területen ennél kicsit kevesebb: 429 200 forint. Ha megnézzük az MNM és az integrálandó intézmények átlagkeresetét (307 000 forint), akkor látjuk, van előttünk feladat.
Az elmúlt százhúsz évben öt államalakulathoz tartozó Csallóközben már a klub puszta működése is csodának számít, ám a DAC a megmaradás és a nemzeti összetartozás szimbóluma lett. Dunaszerdahelyi beszélgetés Tősér Ádámmal, a kerek születésnap alkalmából a sportklubról készült egész estés dokumentumfilm rendezőjével és Nagy Krisztiánnal, a DAC kommunikációs vezetőjével.
Hogyan lehetséges, hogy a történelem összes kultúrája észak, dél vagy kelet felé orientálódott, és sohasem nyugat felé? Az égtájak kultúrtörténete színesebb és tanulságosabb, mint azt a GPS korában bárki gondolná – állítja Jerry Brotton, a reneszánsz professzora.
A miniszterelnök politikai igazgatóját kérdeztük a nagy figyelmet kiváltó egyetemi eljárás kapcsán.
„Nem tudtam mindenkinek elmondani, hogy ne haragudjatok, de akit láttatok a filmvásznon, az nem én voltam” – idézi fel a művész, akit a '80-as években Beri Ary-ként ismert Magyarország.Interjúnk.
A kísérleti telep teljes mértékben készen áll az esetleges nukleáris tesztek újraindítására.
„Ha otthon maradunk, annak beláthatatlan következményei lesznek a jövőre nézve. December 1-jén menjünk szavazni a magyarságunkért!”
Több tucat bűnözőnek ad kegyelmet utolsó napjaiban az amerikai elnök.
Nem kellett volna bezárni az atomerőműveket a miniszterelnök szerint.
