Személyes tapasztalataim is visszaigazolják ezt: 2015 és 2020 között, a járvány előtt negyven startupdelegációt vezettem, amelyben közel kétszáz magyar induló cég vett részt és mutatkozott be a világ legjelentősebb innovációs eseményein, kiállításain. Mindenhol meglepetést okoztunk, a meghívó felek nem tudták, milyen színvonalas fejlesztések születnek Magyarországon, s milyen aktívak a magyar startupok. Úgy szoktam bemutatkozni mindenütt, hogy a Rubik-kocka szülővárosából jöttem. A magyar talentumra büszkék vagyunk, azt tartjuk magunkról, hogy minden problémára találunk megoldást, s a külföldiektől is ezt halljuk. Lassan érdemes volna hát elhinnünk, hogy Magyarország az innováció élmezőnyébe tartozhat. A tradícióink szilárd alapot és hátteret biztosítanak a most születő találmányoknak is.
Tavaly a járvány első három hónapjában a veszélyhelyzet kihirdetésének pillanatától több mint harminc olyan felajánlás érkezett hozzám startupoktól, amelyek segítséget kínáltak a családoknak, a vállalkozásoknak és a közösségeknek, hogy minél zökkenőmentesebben tudjanak átállni és megfelelni az új kihívásoknak. A Tőkeportál felajánlásmérője már több mint nyolcszáz felajánlásnál tart, igaz, ott nem csak a startupoktól gyűjtenek.
Néhány kiragadott példa: a Xeropan, amely tavaly elnyerte a világ egyik legnevesebb, digitális oktatásért járó díját, angoltanító applikációja több ezer leckéjét ingyenessé tette a karantén alatt. A Darts Matek az általános iskolások matematikatanulását segítő, játékos alkalmazását tette ingyenesen elérhetővé. Az okosfaktoring-megoldásokat szolgáltató Péntech személyre szabott és ingyenes pénzügyi-likviditási tanácsadást ajánlott fel a kkv-knak a pandémia alatt. Az Érettségi+ applikáció fejlesztői kedvezményes csomagokat állítottak össze a digitális oktatás keretében felkészülő diákok számára. E példák is jól mutatják, milyen jelentős közösségépítő hatása lehet egy-egy újító ötletnek.
Ahhoz, hogy még hatékonyabban tudjuk kihasználni a gazdasági előnyöket, például a képzett munkaerőt és a kreativitást, a szigetszerű megoldások további oldására és a szinergiák erősítésére van szükség. A szakmai elemzések rámutatnak arra, hogy az ökoszisztémán belül az egyes szereplők – például az egyetemek, a kutatóintézetek, a vállalkozások – közötti kapcsolatok fejlesztése a következő időszak első számú kihívása. Fontos szerepet kell vállalnia a közszférának is e platformépítő munkából, a koordinációból és az ökoszisztéma szervezéséből.
A fent leírtak nem elegendők: nemzetközileg is jelentős startupok csak ott jöhetnek létre, ahol a lokális ökoszisztéma is erős, támogató, ahol a vállalkozók vagy éppen a kutatók nincsenek egyedül az ötleteikkel. Ebben fontos szerep jut az innovációs környezetet építő államnak. Egy friss uniós felmérés azt mutatja, hogy a startupok együttműködő partnerei közül a közszféra szerepe az ötödik legjelentősebb sikertényező a más kkv-kkal, a nagyvállalatokkal, az egyetemekkel és a másik startupokkal való együttműködés után.