A vakcina nem lehet politikai kérdés! – Szijjártó Péter a Mandinernek

Maráczi Tamás interjúja a Mandiner hetilapban

Melyik vakcinával fogja beoltatni magát ön és a családja?

Azzal, amelyiket a magyar hatóság jóváhagyja, nem fogok válogatni. Egyesek politikai kérdést csinálnak az oltásból, de én arra buzdítanék mindenkit, hogy ezt hagyjuk a szakemberekre. Akiknek megvan erre a tudásuk és a felhatalmazásuk, azok döntsék el, melyik a jó vakcina.

A magyar hatóságok néhány napja engedélyezték az AstraZeneca- és a Sputnik V vakcinát. Mi az általános cél: bárhonnan bármilyen biztonságos oltóanyag beszerzése?

A cél egyértelmű: minél gyorsabban minél több biztonságos és hatékony oltó­anyag legyen az országban. A korona-
vírus miatt mindennap meghal száz-százötven ember, és a gazdaság naponta tíz-tizenöt milliárd forintnyi kárt szenved el a korlátozások miatt. Ez azt jelenti, hogy ha csak egy nappal előre tudjuk hozni a védettség kialakulását, akkor ennyi embert meg tudunk menteni, és ennyivel kevesebb kár éri a gazdaságot. Tárgyalásokat folytattunk minden irányba, így az EU-n kívül is, csakhogy ott nehezebben mennek az egyeztetések, mint azon oltóanyagok esetében, amelyeket az unió hatósága már engedélyezett. Hosszú procedúrákon kell végigmenni, mivel csak olyan vakcinát szabad beadni, amelyet a magyar hatóságok jóváhagynak.

Az uniós beszerzéseket sok bírálat éri, elkésettnek, rosszul szervezettnek látja több tagállam.

Nyilván nem jött volna létre ez a helyzet, ha az unió gyorsabban, talpraesettebben, határozottabban tárgyalt volna, és el tudta volna érni azt, ami a briteknek, az amerikaiaknak vagy az izraelieknek sikerült. Izraelben már milliós nagyságrendben oltották be az állampolgárokat. Most az egész világ oltóanyagot akar vásárolni, s mivel az igény óriási, a kínálat pedig kicsi, nehéz a helyzet. Sok múlik azon, hogy mennyibe kerül, illetve milyen feltételekkel, határidővel szállítják – olyan keresleti piac van, amely a normál piaci körülményeket teljes mértékben zárójelbe teszi.

Már ősszel lehetett tudni, hogy a közös uniós vakcinabeszerzés miatt a tagállamokban hiány lesz, versenyhelyzet alakul ki. Az orosz és a kínai kapcsolat kiaknázása a megfelelő kitörési pont akár egészségügyi, akár politikai szempontból?

Igen, óriási a verseny. Hosszú, tömött sorok vannak, megy a lökdösődés, próbáljuk tartani a pozícióinkat. A múlt héten Moszkvában sikerült megállapodni arról, hogy egymillió ember beoltásához elegendő vakcina érkezzen hozzánk Oroszországból. Látva a világban zajló versenyt és a piaci körülményeket, ez nagy eredmény. A megállapodás alapján az oltóanyag három ütemben érkezik majd, az első szállítmány már februárban itt lesz.

Mikorra derülhet ki, hogy biztonságos, illetve hatásos-e a kínai Sinopharm oltóanyaga? Ez esetben nem lenne bölcsebb megvárni az uniós hatósági jóváhagyást?

Ez a magyar szakembereken múlik. Ha ők úgy ítélik meg, hogy hatásos és biztonságos a vakcina, akkor engedélyt fognak rá adni. Nekem az a dolgom, hogy ha a magyar hatóság engedélyez egy vakcinát, akkor abból megpróbáljunk minél többet vásárolni.

A covidszkeptikusoknak ön az egyik élő példa: a koronavírus veszélyes. Milyen volt a vírusfertőzés lefolyása az ön esetében?

Bennem elég magas koncentrációjú vírus­jelenlétet detektáltak, ennek megfelelően szenvedtem is rendesen. Tizenhét napig. A tünetek széles skáláját tapasztaltam váratlan megjelenéssel és váratlan elmúlással: hasmenés, izomfájdalom, a megfázás jelei, hasogató fejfájás, álmatlanság. Hála Istennek, a légzőszerveimre nem ment rá, az orvosok szerint ez az edzettségi állapotomnak köszönhető. Ha a vírustagadók ezt a tizenhét napot végigasszisztálták volna velem, megváltoztatnák az álláspontjukat.

A járványhelyzet kezelése mellett a jogállamiság kérdése a másik forró uniós téma. Az év végi vétóügyet Magyarország és Lengyelország megnyerte, de a jogállami mechanizmus alkalmazhatóságáról rövidesen az Európai Unió Bírósága dönt. Számolnak azzal, hogy ez bekövetkezhet még a 2022-es választás előtt?

Először is: ne legyünk naivak, támaszkodjunk a tapasztalatainkra. Minden egyes Magyarországgal szembeni támadás szervezett, jól megkomponált akció volt a belpolitikába való beavatkozás szándékával. Semmit nem bíztak a véletlenre. Ebből kiindulva Brüsszel nyilvánvalóan igyekezni fog még a 2022-es választás előtt olyan döntéseket hozni, amelyek további támadásokra adnak lehetőséget. A vétóügyben vitathatatlan sikert értünk el, kizártuk annak a lehetőségét, hogy jogállamisági köntösbe lehessen bújtatni politikai, ideológiai, a családról vagy a migrációról szóló álláspontok különbségére alapozott eljárásokat. Kizárólag az uniós források felhasználásával kapcsolatos szabálytalanságok gyanújával lehet majd elindítani a jogállamisági mechanizmust.

Lát politikai szándékot az Európai Bizottság részéről a Minority SafePack kisebbségvédelmi polgári kezdeményezés elutasításában?

Nem ilyen szándékot látok benne, hanem egyszerűen gyalázatot. Az gyalázat, hogy az Európai Bizottság olyan döntést hozott, amely egyértelműen rácsapta az ajtót az Európában élő őshonos nemzeti kisebbségekre, köztük az erdélyi és a felvidéki magyarokra. Eközben hetvenkilenc afrikai, karibi és csendes-óceáni országgal állapodott meg a bizottság arról, hogy miként fokozza velük a migrációs együttműködést, és hogyan teszi e hetvenkilenc országból egyszerűbbé az EU területére való beérkezést, milyen kedvezményeket, jogokat ad. Illegális bevándorlók millióinak akarnak lakást, megélhetést és szavazati jogot adni, miközben az őshonos nemzeti kisebbségek jogai nem számítanak. Ez lerántotta a leplet a bizottságnak az unió jövőjére vonatkozó víziójáról.

A kisebbségi jogok tiszteletben tartása az uniós alapszerződésben alapérték, de ugyanígy a jogállamiság is az. Ha az egyik fontos, akkor a másik is – mondhatja Brüsszel.

Nekünk fontos a jogállamiság és a demokrácia. Nevetséges a felvetés, hogy a kormánynak vagy a magyar embereknek bajuk lenne a demokratikus berendezkedéssel. Mi nem kaptuk örökül a szabadságot, mi megharcoltunk a szabadságunkért. A magyar kormányt egy olyan ember vezeti, aki elsőként merte nyilvánosan követelni a szovjet katonák távozását az országból. Ezek a hazug vádak a nemzetre nézve is bántók, mert a magyar emberek több választáson egyértelmű felhatalmazást adtak nekünk annak folytatására, amit eddig csináltunk. Mindaz, amit teszünk, demokratikus, mert a nép felhatalmazása alapján történik. A nyugat-európaiaknak természetesen joguk van minderről politikai kritikát mondani, de a demokratikus berendezkedésünket megkérdőjelezni elfogadhatatlan.

A Fideszt a saját európai pártcsaládjában is éri kritika. Az európai néppárti, esetleg frakcióbeli tagság kérdése kétkimenetelű lehet. Maradnak?

Ez a kérdés hamar el fog dőlni. Emlékszem, amikor csatlakoztunk, az Európai Néppárt egy jobboldali, kereszténydemokrata politikát folytató, valóban az európai konzervatív értékeket tiszteletben tartó tömörülés volt. A probléma az, hogy az Európai Néppárt az előző években a szocialistákkal alkotott többséget az Európai Parlamentben, ahol nem mi formáltuk a szocialistákat, hanem ők minket. Ha megnézzük, hogy tíz évvel ezelőtt az EPP hol volt a politikai spektrumon, és hogy hol van most, látjuk, óriási a távolság: a baloldal irányába sodródott el. Mi még küzdünk azért, hogy visszataláljon a spektrum azon pontjára, ahol egykor volt, de ennek egyre kisebb az esélye. Kizárni azonban nem lehet minket; ha úgy látjuk, hogy nem lehet visszatéríteni eredeti pozíciójába a pártszövetséget, akkor ott fogjuk hagyni. A Fidesz egyébként a pártcsalád messze legeredményesebb tagja, csak meg kell nézni a 2019-es EP-választási eredményeket.

A demokráciadeficitre hivatkozva az Obama-kormányzat hosszú éveken át számonkérte Magyarországot. A régi alelnök elnökként tért vissza, és meg is fogalmazta kritikáját Magyarországgal kapcsolatban. Biden elnökségével újra beindul a politikai üzengetések sorozata?

Az biztos, hogy 2016 fordulópont volt a magyar–amerikai együttműködésben. Előtte az amerikai adminisztráció valóban sokszor kifejezte nemtetszését azzal kapcsolatban, ahogy kormányoztunk. Folyamatosan próbált nyomást gyakorolni a magyar kormányra, és volt több beavatkozási kísérlet is a magyar belügyekbe. Ezek tények. 2016 változást hozott, leginkább azáltal, hogy az amerikai elnök és a magyar miniszterelnök szívélyes kapcsolatba került. A világot feszítő dilemmák jelentős részét – a migráció kérdését, a keresztény közösségek védelmét, valamint a családok fontosságát – hasonlóképpen ítélték meg. 2016 és 2020 között tehát a magyar–amerikai kapcsolatok politikai lába erősebb volt, mint addig bármikor. A célunk, hogy ez így maradjon a jövőben is. Rajtunk nem fog múlni, mi tisztelettel viszonyulunk minden megválasztott elnökhöz és adminisztrációhoz. Azt valljuk, hogy nem a mi dolgunk eldönteni, ki vezesse az Egyesült Államokat, az az amerikai emberekre tartozik; a mi feladatunk, hogy a megválasztott és felhatalmazott tisztségviselőkkel a lehető legjobb együttműködést alakítsuk ki.

Orbán Viktor Donald Trumpnak drukkolt, ön pedig az amerikai választási kampány végén azzal vágott vissza Joe Bidennek, hogy először tisztázza a fia ukrajnai bizniszei körüli ellentmondásokat. Taktikailag megfelelő lépés volt?

Hazánk megvédése a méltatlan támadásokkal szemben soha nem lehet taktikai kérdés. Ha valaki – legyen az az Egyesült Államok elnöke vagy bárki más – Magyarországot féldiktatúrának, autokrata államnak állítja be, az ellen fel kell lépnünk, reagálnunk kell. Még az Egyesült Államok elnöke részéről sem fogadható el Magyar­ország demokratikus berendezkedésének megkérdőjelezése. A nemzetközi politikában gondolhatunk egymásról különböző dolgokat, de egymásnak üzengetni nem előremutató. Mi tehát teljes nyitottsággal állunk az együttműködés elé, szeretnénk, ha a két ország között kölcsönös tiszteleten alapuló, konzultációra, folyamatos párbeszédre épülő kapcsolatrendszer jönne létre. A Biden-ügyre válaszolva: nem mi álltunk bele az amerikai elnökválasztás egyik szereplőjébe, nem mi kerestük erre a lehetőséget. Ha valaki azt állítja a közép-európai országokról, Lengyelországról és Magyarországról, hogy autoriter államok, annak ellenére hogy demokratikus választásokon győző kormányok irányítják őket, akkor nem lehet taktikai kérdés, hogy reagálunk-e.

A múlt nyáron az ön személyét jachtos nyaralása miatt támadták. Sokan úgy vélik, hogy a liberális elit ellenében megerősödő jobboldali politika mára kitermelte a saját elitjét, amelyhez a jachtügy miatt önt is odasorolhatják. Hogyan látja?

Az életem nyitott könyv mindenkinek, hiszen a nagy része a nyilvánosság előtt zajlik, a magánéletem viszont – a családom és a barátaink körében eltöltött idő – csak rám tartozik. Olvastam én is mindenféle vádakat korrupcióról, amelyeket felháborítónak tartok. Mindenki tudja rólam, hogy olyan családi háttérből jövök, amely a szüleimnek köszönhetően nagy anyagi biztonságot ad, és nyugodt életet tesz lehetővé, így a korrupciós vádak velem szemben teljes mértékben értelmezhetetlenek.

Borkai-ügy, Szájer-botrány – mennyiben rontják ezek az esetek a kormány külföldi tekintélyét, kereszténydemokrata renoméját?

Azzal valószínűleg még az ellenfeleim sem vádolnak, hogy nem találkozom sok emberrel, nem fordulok meg elég helyen. Még egyetlen ilyen tárgyaláson, találkozón sem hallottam egyetlen külföldi partnertől sem, hogy ezeket az ügyeket felhozták volna. Én sem szoktam felvetni más országok belpolitikai eseményeit az adott ország képviselőinek, mert nincs róluk teljes körű információnk, nem abban az országban élünk, nem tudjuk teljes pontossággal, mi és hogyan történt, mennyi az igazság és mennyi a porhintés az ügyben. Magyarország tekintélye a világban rendkívül sokat növekedett az utóbbi években – ez alapvetően annak köszönhető, hogy a belpolitikai stabilitásból fakadóan mindig őszintén, egyenesen, nyíltan, világosan fogalmazunk, nem rejtjük véka alá a véleményünket. Nem kell a nemzetközi sajtó és az ngó-k elvárásai szerint beszélnünk, így ha a véleményünk nem tetszik is mindenkinek, kiszámíthatók vagyunk. Fel tudjuk vállalni minden egyes ügyben az álláspontunkat. Számtalanszor megtörtént, hogy egy kemény vitát követően az európai külügyminiszterek az ülés után odajöttek hozzám, és jelezték, egyetértenek velem, ne haragudjak, hogy nem szólaltak fel, de ők nem engedhetik meg maguknak, mert koalíciós partnereik vannak, vagy a nemzetközi és a hazai sajtó szétszedi őket. Azt tapasztalom, azzal, hogy mi fel merjük vállalni az álláspontunkat, kifejezetten becsülnek minket.

A járványhelyzetben számos gazdaság bajba került, a beszállítói láncok válsága miatt a nemzetközi piacok átrendeződtek. Hogyan változtak meg Magyarország pozíciói? Előnyösebb befektetői célponttá váltunk?

Az világosan látszik, hogy új világgazdasági korszak kezdődött. Egyfelől a járvány okozta keresletcsökkenés miatt a világ számos helyén bezárták vagy visszafogták a gyártási kapacitásokat. Az embereket elbocsátották, és bizonyos gyártási folyamatokat nehezen lehet újraindítani. Most, hogy a piaci kereslet kezd visszatalálni a régi szintjére, újra szükség lett a termelési kapacitásokra. Csakhogy ez nem megy automatikusan: a bezárt gyárakat nem lehet automatikusan újranyitni. A versenyképességi szempontok fontosabbak lettek, mint valaha, a vállalatok nyomás alá kerültek, hogy még hatékonyabban, még termelékenyebben folytassák működésüket; óriási globális verseny folyik a világgazdasági kapacitások újraelosztásáért. Mi ebbe a versenybe neveztünk be. Ha megnézzük, hogy a múlt esztendőben mennyi beruházást hoztunk el – 1434 cég beruházását vittük végbe 1676 milliárd forint értékben, és jelenleg is több mint 13 milliárd eurónyiért vagyunk versenyben –, akkor kimondhatjuk, hogy a magyar gazdaság az új világgazdasági korszak nyertesei közé tartozik.

Mik azok a gazdaságpolitikai változtatások, amelyek vonzóbbá tették Magyarországot a külföldi befektetők számára?

Az eltelt tizenegy év erőfeszítései beértek: van egy életerős magyar gazdaság, ahol Európa legalacsonyabb egykulcsos adói vannak, ahol jó az infrastruktúra, ahol megfelelő a szakemberek utánpótlásképzése, és ahol van politikai stabilitás. Olyan befektetési környezetet hoztunk létre, amely a világjárvány alatt még vonzóbbá tette Magyarországot. A válság ellenére a segélyezés helyett továbbra is a munkahelyfenntartásra koncentrálunk; azt mondtuk, hogy mindazon vállalatoknak, amelyek a versenyképességük növeléséhez elkötelezik magukat a kapacitásuk növelése és a technológiájuk modernizálása mellett, a beruházásukat fele részben kifizetjük, feltéve hogy nem bocsátanak el senkit. Ezek a cégek azzal, hogy új technológiákat állítanak üzembe, és növelik a termelékenységüket, képessé válnak arra, hogy ellássák a gyárbezárások miatt lefedetlenül maradt piaci keresletet. Magyarország az új helyzet egyik nyertese; ezt jelzi az is, hogy a hazánkban működő világvállalatok fenntartották itteni működésüket, és egyre-másra hozzák az újabb beruházásaikat.

A 2020-as év diplomáciai eredményeinek összegzésénél a KKM melyik három eredményét tartja a legfontosabbnak?

Azt, hogy a világjárvány ellenére is beruházási rekordot tudtunk dönteni. Azt, hogy a Magyarországra irányuló beruházási kedvet nemhogy fenntartottuk, de folyamatosan növelni is tudtuk. Végül azt, hogy a gazdaságvédelmi akcióterv egy jelentős szeletének a levezénylésére mi kaptunk feladatot, mi hajtottuk végre az elmúlt évek egyik legrobusztusabb gazdaságfejlesztési programját.

A múlt esztendőből melyik három nemzetközi történést látja a világpolitikát leginkább meghatározó diplomáciai, külpolitikai eseménynek?

Egyfelől, hogy létrejött a világ legnagyobb szabadkereskedelmi övezete Délkelet-Ázsiában, benne többek között Kínával, Japánnal és Dél-Koreával. Másfelől, hogy az Egyesült Királyság távozása az Európai Unióból befejezett ténnyé vált. Végül pedig azt említeném, hogy beütött a világjárvány, ez pedig a biztonság egészségügyi dimenzióját is kinyitotta.

Címlapfotó: Földházi Árpád