Nincs egyedül Magyarország a Brüsszellel folytatott vitában

Közös pontok a magyar és az uniós közvélemény között
Szerző: Fűrész Gábor, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója

Bár a fősodratú nemzetközi média azt a látszatot kelti, hogy a migrációs válság 2015-ös kirobbanása óta zajló politikai vitákban hazánk magányosan küzd a határok védelméért, valamint a nemzeti és kulturális identitás integritásáért, a Századvég és a Kantar-csoport közös – 2016 óta minden évben elvégzett – kutatásaiból kiderült: lényegesen több a közös pont a magyar és az uniós közvélemény között, mint sokan gondolnák.

Az európai közvélemény 2015 óta aggodalommal figyeli a bevándorlás folyamatait, sőt a multietnikus, illetve korábban gyarmattartó országok lakossága is erős határvédelmet és szigorú migrációs politikát vár el Brüsszeltől. Az uniós állampolgárok ugyancsak fontosnak tartják a családok elismerését, támogatását, valamint Európa zsidó-keresztény kultúrájának, szokásainak, szimbólumai­nak megőrzését még az olyan liberális mintaállamokban is, mint Svédország.

A legutóbbi, a közös költségvetési források kapcsán kialakult vitában tagadhatatlanul felszínre kerültek az EU jövőjével, működtetésének módjával kapcsolatos konfliktusok. Világossá vált, hogy a brüsszeli adminisztratív elit törekvései, amelyek egy – Yoram Hazony kifejezése nyomán – „felvilágosult birodalom” jellegű, nemzetek feletti Európa megteremtésére irányulnak, nem találkoznak az itt élők preferenciáival és domináns Európa-képével. Utóbbit ugyanis a nemzetállamok közötti társulás és kooperáció víziója határozza meg a mai napig.

Az európai egyesült államok koncepciója még távolabb áll a megvalósulás lehetőségétől, hiszen szociológiai, kulturális fundamentumai is hiányoznak. A nemzetállami önazonosság az európaiak nagy többsége számára sokkal fontosabb, mint az uniós identitás. Vagyis az európai közvélemény nem több, hanem kevesebb Brüsszelt szeretne. Kisebb, átláthatóbb és elszámoltathatóbb bürokráciát.

A többség világosan elhatárolná az európai identitást, szuverenitást és a nemzetek önazonosságát, illetve önrendelkezését. Ez azt is jelenti: abba, hogy a magyarok, németek, franciák hogyan szeretnék élni az életüket, miben hisznek, milyen értékeket tartanak fontosnak, Brüsszel nem szólhat bele, nem teheti a tagság, illetve a források elosztásának feltételévé. Ezekben a kérdésekben maguk az érintett országok és állampolgáraik jogosultak dönteni.

Európa nincs a széthullás, a dezintegráció szélén – ha a kérdést a közvélemény állapota felől közelítjük. A briteket ma kevesen követnék. A kontinens jövője leginkább azon múlik, hogy a nemzetek felett álló, adminisztratív elit képes lesz-e felismerni: a közös hajót nem lehet a közvélemény ellenében kormányozni. Ha ez nem történik meg, ő maga lesz az akadálya annak, hogy Európa kiteljesedjen.

Erős nemzetállamok, kevesebb Brüsszel
Szerző: Erdős Gergely, a Századvég Alapítvány belpolitikai elemzője

Az egyik legfontosabb tanulság, hogy külön kell értékelni az EU létével, működésével, valamint az integráció kívánatos irányával kapcsolatos lakossági attitűdöket. A polgárok relatív többsége, 49 százaléka pozitívan vélekedik magáról az Európai Unióról mint az európai nemzetállamokat integráló közösségről, 31 százalékuk negatív véleményt fogalmazott meg. A válaszadók Európa-pártiságát mutatja az is, hogy több mint a kétharmaduk: 67 százalékuk a maradásra szavazna egy tagságról szóló népszavazáson. Ezzel szemben a brüsszeli bürokrácia teljesítményének megítélése gyökeresen eltérő képet mutat. A felmérés szerint az uniós és brit megkérdezettek 74 százaléka, illetve a V4-es polgárok 77 százaléka szerint csökkenteni kellene az adminisztratív akadályokat, az erre fordított pénzt, illetve a bürokraták létszámát. Érdekesség, hogy valamennyi tagállamban a többség támogatná az uniós bürokrácia leépítését, vagyis az európai közvélemény elvárásai nem találkoznak a brüsszeli adminisztratív hatalom növelését célzó politikai törekvésekkel. Egyebek mellett a túlburjánzó, nem kellően hatékony szervezetrendszerre vezethető vissza, hogy a vizsgált 28-ból 17 ország polgárainak többsége véli úgy, hogy Brüsszelben nem képviselik megfelelően az érdekeit.

A felmérés rávilágít továbbá arra, hogy az európai közvélemény szerint az átláthatóságot és az elszámoltathatóságot Brüsszelnek nemcsak a tagállamokkal, hanem saját magával szemben is meg kellene követelnie. Ennek megfelelően valamennyi tagország polgárainak többsége úgy véli, egyszerűbbé és átláthatóbbá kellene tenni az Európai Unió működését – ezt az európai és a V4-es megkérdezettek 82, illetve a magyarok 81 százaléka támogatja. Dánia kivételével szintén valamennyi uniós tagállam válaszadóinak többsége úgy gondolja, hogy amennyiben krízishelyzetben Brüsszel nem lép időben, az uniós vezetőknek is vállalniuk kellene a politikai felelősséget, és távozniuk kellene.