Mértékadó brit lap: Zelenszkijnek valószínűleg meg kell alkudnia Putyinnal – és ezt már ő is tudja
Nem csak nekünk tűnt fel, tényleg egyre kevésbé harcias Zelenszkij retorikája.
Ukrajna példája újabb intő jel, hogy a gazdasági függetlenség elveszítésével egy ország többé nem ura sorsának. Az IMF és Brüsszel szorításában már saját gazdaságát sem tudja élénkíteni, a törvényeket pedig nemzetközi szervezetek írják – és írják felül.
Oláh Dániel írása a Mandiner hetilapban.
A Nyugat-barát Volodimir Zelenszkij elnök tavasszal kezdeményezte az Olekszij Honcsaruk vezette kormány menesztését, amit azzal indokolt, hogy annak nagyjából annyi érdeme volt, hogy nem lopott, ami önmagában nem nagy teljesítmény. A menesztett kabinetet – amely 2019-ben Zelenszkijnek köszönhette hatalomra kerülését – a kritikusok csak Soros-fiókáknak, szoroszjatáknak nevezték. Mint azt Kosztur András, a XXI. Század Intézet vezető kutatója írta, az állami vállalatokat irányító felügyelőbizottságokat a nyugatosság jegyében külföldiekkel és hozzá nem értő eurooptimistákkal tömték tele, miközben érdemi munkát nem végeztek. Ez a jelenség olyannyira elharapózott, hogy az államfő a kormány lemondását megelőző beszédében maga is kitért rá. Zelenszkij saját népszerűsége megőrzése érdekében is arra kényszerült tehát, mint a szakértő fogalmaz, hogy a leplezetlenül nyugati érdekeket szolgáló, és saját maguknak kiosztott prémiumokkal komoly ellenérzést kiváltó társaság helyébe egy régi motorosokból álló „válogatottat” helyezzen, amelyben Viktor Janukovics és Petro Porosenko egyori elnökökhöz kötődő politikusok is helyet kaptak.
A „Soros-fiókák” kormánya a politikától korábban távolabb álló kulturális-üzleti elitből érkezett, és 2019 ősze óta folyamatosan mondta fel a nemzetközi pénzügyi szervezeteknek kedves liberális gazdaságpolitikai szólamokat. Zelenszkij receptje az lehetett, hogy a kiábrándult ukrán választókat – akik őt mint elitellenes külsőst 73 százalékos többséggel választották államfővé – egy magához hasonlóan újonc, „szakértői”, a nyugati befektetők szimpátiáját is elnyerő kormánnyal nyeri meg. Pontosabban gazdasági sikerekkel, mert azzal az elnök is tisztában volt, hogy a politikai siker kulcsa a gazdasági eredményesség. A Novoje Vremja című lap liberális Blitzkriegnek nevezte a Honcsaruk-kormány gazdaságpolitikai tervét, amelyben a földpiac megnyitása és állami cégek privatizációja is szerepelt. A kormány továbbá úgy döntött, váltásra van szükség az állami cégek élén is, és meneszteni kell azokat, akik nem eredményesek, vagy politikai, oligarchikus kapcsolatoktól terheltek.
A járvány kezelését és a gazdasági segítséget nyugati szervezetek politikai céljaik teljesüléséhez és a »joguralom« feltételeihez kötik”
A naiv liberális célokból a valóságban aztán annyi lett, hogy az ország nagy lépést tett gazdasági függetlenségének feladása felé. Az állami cégek vezetői pozícióit a korrupt helyi oligarchák elleni küzdelem égisze alatt külföldi menedzserekkel töltötték fel – akiknek titkosított összegű fizetését a koronavírus-válság hatásaitól szenvedő ukrán adófizetők állják.
Az elnök a neoliberális kabinet menesztése után minden bizonnyal ráeszmélt, hogy a kormány túlzásba esett. A neves svéd közgazdász, Anders Åslund arra hivatkozva állt fel az ukrán állami vasút, az Ukrzaliznyicja felügyelőbizottságából, hogy az elnök részéről folyamatos „inzultusokat” érzékelt. Felháborodott cikkben állította, hogy a koronavírus-járvány alatt nem kapott fizetést a vasúttársaságtól. Zelenszkij márciusi beszédét idézte, amelyben az elnök aláhúzta, hogy amíg több mint tízmillió ukrán él a szegénységi küszöb alatt, addig az évente két-három alkalommal az országba érkezőknek nem járhat kifizetés. Ugyanitt azt is mondta, szerinte Ukrajnában ma profitábilisabb felügyelni, mint dolgozni, és hogy a cégek felügyelőbizottságaiban az ukránok lassan nemzeti kisebbségként érzik magukat. A svéd akadémikus írásában fájlalta, hogy maximálták a felügyelőbizottsági tagok bérét – a minimálbér tízszeresében –, ez szerinte szembemegy a joguralommal. Åslund az Atlanti Tanács nevű amerikai agytröszt vezető kutatójaként fogalmaz meg olyan üzeneteket, hogy a kijevi kormány ne merészelje csorbítani a jegybank függetlenségét, vagy hogy hiába teljesíti Ukrajna a külföldiek követeléseit, attól még a Nemzetközi Valutaalap nem bízik meg feltétel nélkül az országban. Azt is kifejtette, hogy szerinte az elnök nem hisz a jó vállalatirányításban.
A vasúttársaság felügyelőbizottságában ül egyébként még az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) korábbi ukrajnai országigazgatója és az osztrák OMV korábbi tanácsadója is. Őket szokás független tagoknak nevezni – összesen négyen vannak –, szemben a kormányzat három képviselőjével.
Az utóbbi hetekben ismét feszültté vált a légkör Ukrajnában, egyesek alkotmányos válságról beszélnek. Az alkotmánybíróság ugyanis elkezdte visszafordítani a nyugati szereplők által szorgalmazott korrupcióellenes törekvéseket, és a Nemzeti Korrupciómegelőzési Ügynökség (NAZK) szerepét is csökkenteni kezdte. Például alkotmányellenesnek tartják, hogy a NAZK a korrupcióellenes harc jegyében még a döntéshozók, akár a bírák életmódját is megfigyelheti. Sőt, alkotmányellenes a benyújtott vagyonnyilatkozatok pontatlanságaiért való büntetőjogi felelősségre vonás is. Az ügynökség nem ellenőrizhetné a nyilatkozatokat, és nem férhetne hozzá állami adatbázisokhoz kontroll céljából.
Hogy miért most indult el a kísérlet a reformok visszafordítására? Talán egyes helyi szereplők úgy vélték, a koronavírus-járvány lefoglalja a világot annyira, hogy bővüljön a nemzeti politika mozgástere, ráadásul az októberi önkormányzati választáson gyengült is Zelenszkij pártja.
Az elnök most az alkotmánybíróságot oszlatná fel. Szerinte ez nem kevesebb, mint a nemzet lelkéért és jövőjéért folytatott harc része. Kifejtette, hogy az alkotmánybíróság destruktív ellenforradalmi kísérletet hajt végre, és felszólította a civil társadalmat és a nyugati világot, hogy lépjen közbe. Érthető a nyugati érdekek melletti elszánt kiállás, ha felidézzük, mi történt legutóbb, amikor Viktor Janukovics elnök az uniós társulás és az ahhoz kapcsolódó IMF-hitel helyett az orosz támogatás és a kedvezményes gáz mellett tette le a voksát: polgárháború tört ki, és menekülnie kellett az országból.
Volodimir Zelenszkij közölte, az alkotmánybíróság október végi döntése után a Nemzetközi Valutaalap megfenyegette: Ukrajna nem kap hitelt, amennyiben visszafordul a reformok útján, az Európai Unió pedig a vízummentesség megszüntetését lengette be. Vezető uniós diplomaták az IMF-fel való konstruktív együttműködésre szólítottak fel, ezt kvázi feltételül szabva a járvány gazdasági hatásait fékező brüsszeli pénzek folyósításának. Úgy tűnik tehát, hogy a járvány kezelését és a gazdasági segítséget nyugati szervezetek politikai céljaik teljesüléséhez és persze a „joguralom” feltételeihez kötik. Ezzel lényegében a nyugati hitelezők írnák a törvényeket Ukrajnában. Az elnök most tehát arra kényszerül, hogy saját országának alkotmánybírósága ellen kezdjen szabadságharcot a külföldi érdekekért.
Kiszivárgott hangfelvételek alapján Joe Biden is attól tett függővé egy egymilliárd dolláros IMF-hitelt, hogy meglépnek-e bizonyos reformokat”
Zelenszkij még júniusban biztosított be országának egy ötmilliárd dolláros, tizennyolc hónapra szóló készenléti IMF-hitelt, hogy a járvány hatásai ellen küzdjön – ez kerülhet most veszélybe. Brüsszel és a Nemzetközi Valutaalap szócsöveként megjelent a Transparency International is, amelynek elnöke szintén a vízummentesség és a nemzetközi pénzek elapadásával fenyegetett. Az államfő, hogy mentse a menthetőt, egyenesen a Financial Timesban írta meg november 1-jén, hogy az alkotmánybíróság aláássa a joguralmat, és törekvése rendszerszintű manipulációba illeszkedik, amely keretében oroszbarát és oligarchákat képviselő politikai erők állnak útjában az euroatlanti integrációnak.
A nem kormányzati politikai szervezetek sorához az Atlanti Tanács is csatlakozott. Az intézet honlapján megjelent véleménycikk szerint szankciókat kellene bevezetni Ukrajna nem nyugati irányultságú parlamenti képviselőire, akik nyugatellenes propagandát terjesztenek. Az amerikai internacionalista intézet oldalán megjelent cikk – amelyet a Soros György alapítványai által is finanszírozott ukrajnai Antikorrupciós Központ vezetője írt – fájlalja, hogy a „reformereket” gyakran Soros György szolgálóinak nevezik, és hogy egyesek szerint az országot nem belülről, hanem kívülről kormányozzák. A szervezet felveti, hogy a választott ukrán képviselők Nyugatkritikus tevékenységét dokumentálni és elemezni kellene. Zelenszkij szerint pedig véres káoszba fulladhat az ország, ha nem kap támogatást az alkotmánybíróság elleni küzdelméhez.
Az IMF az utóbbi évtizedben sok esetben követelt megszorító intézkedéseket Ukrajnában. Emlékezetes, hogy kiszivárgott hangfelvételek alapján Joe Biden leendő amerikai elnök is attól tett függővé egy egymilliárd dolláros IMF-hitelt, hogy meglépnek-e bizonyos reformokat. A megszorítások eredményeként a gázártámogatások és a nyugdíjak csökkentek, miközben az idei évben privatizálták az egészségügyet és a termőföldet, véget vetve a 2001 óta tartó moratóriumnak, amely a téeszek felbomlásából kisebb földeket szerző gazdálkodókat védte. Mint hangfelvételekből kiderült, korábban Petro Porosenko elnök még dicsekedett is azzal, hogy a gázárakat száz százalékkal tudta emelni, az IMF által követelt hetvenöt százalék helyett. 2014-ben megígérte az ország, hogy a Naftohaz Ukrajini állami olaj- és gázipari társaság működését is megreformálják – emiatt az idei tél harmincöt százalékos áremelkedéssel kezdődik az ukrán háztartásoknak.
Ukrajna ma már nem tudja újraindítani a gazdaságát, hiszen forrásait hiteltörlesztésre kell fordítania, az adósságszolgálat rendkívül drága. Szakértők már hangsúlyozzák, hogy az ország azért vesz fel új IMF-hiteleket, hogy a valutaalap régi hiteleit fizesse belőlük vissza, így nem jut forrás a gazdaság élénkítésére, a növekedésre, az adósság ledolgozására. A hitelminősítők is kiveszik a részüket a játszmából, évtizedek óta nem ajánlják az ukrán állampapírokat, gyakorlatilag elriasztva ezzel a befektetőket. A legnagyobbak azért annyira mégsem riadnak el, a kilátástalan gazdasági helyzetre hivatkozva óriási megtérülést és a gazdaságpolitikába való beleszólást követelnek – általában megszorítások és neoliberális strukturális reformok formájában.
Az amerikai The Nation hetilap elemzése biztosra veszi, hogy az ukrán emberek veszítenek. Nyernek viszont a pénzüket külföldre menekíteni képes oligarchák, a piacokhoz és földekhez hozzáférő külföldi multik, a valutaspekulánsok és a nyugati bankok, amelyek a megszorítások árán hiteleznek. Ukrajna Amerika, az EU és Oroszország játszóterévé válva pénzügyi függetlenségének elvesztésével súlyos árat fizet.
Zelenszkij kezdeményezte az egész ukrán alkotmánybíróság elbocsátását – Bővebb írásunk a mandiner.hu-n.
Címlapképen: Aktivisták tiltakoznak az alkotmánybíróság döntése ellen október 30-án. A testület kimondta, hogy alkotmányellenes a büntetőjogi felelősségre vonás a benyújtott vagyonnyilatkozatokban feltárt pontatlanságokért. Fotó: MTI / EPA / Sztepan Franko
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.