Rálépett Bukarest a külhoni magyar értelmiség és munkásosztály torkára – Erdélyi '56
A zsugorodó, örökös kompromisszumoktól is felőrölt, de azért még élő erdélyi magyarság sorsa csak minket, magyarokat érdekel. Senki mást.
Melyik volt az utóbbi három évtized politikailag legviharosabb esztendeje? Dobogós az „igazságbeszédes” 2006-os, a meglepetésekkel teli 2002-es év – de 1990-ben rengett leginkább a föld Magyarországon. A rendszerváltozás kaotikus évét ráadásul egy példátlan utcai dráma tette felejthetetlenné.
Rosszízűen indult az új, szabad világ. Munkahelyek százezreinek megszűnése mérgezte a közhangulatot: a régi rendszer valósággal ráomlott az újra. De más miatt sem volt jó a légkör. Antall József miniszterelnök szeretett volna az őszi önkormányzati választás előtt beszélni a köztévében, azonban a Magyar Televízió új elnöke ezt nem engedte meg neki. Mély árkok mentén, kölcsönös bizalmatlanságban kezdődött a demokrácia, majd fel is robbant a közélet. A tavaszi parlamenti választást az MDF nyerte meg, és koalícióban vezette az országot. Sok hibával, gyakran amatőr húzásokkal. Nekik nem volt ugyanis sok évtizedes kormányzati tapasztalatuk, mint a pártállam egy ciklusra ellenzékbe szoruló örököseinek. A miniszterelnök – aki negyven évig készült arra a teljesen irreális forgatókönyvre, hogy egyszer kormányfő lehet belőle – fél perc kíméletet sem kapott. Antall Józsefet az első pillanattól kezdve ütötte a média, pártosan és vadul. A szemükben akkor még korántsem volt olyan konzervatív idol, mint amilyenné manapság nemesedett. Ahhoz meg kellett halnia.
Harminc esztendeje ez egy másik ország volt. Az állampárti elit ma végelgyengülés-közeli legifjabb nemzedéke ereje teljében, gazdasági hatalma a jobboldali kormány ellenére érinthetetlennek tűnt. A kormányzati botladozásnak kulcsszerepe volt abban, hogy az ellenzék az őszi önkormányzati választáson visszavágott a tavaszi kudarcért. A kormány meggyengülve, tétován imbolygott a közéleti aknák közt. Az egyikre rá is lépett: az akadozó szovjet olajszállítás és az öbölháború miatt az olaj világpiaci ára megduplázódott – majdnem kiürültek a készletek. A kormány, bár előzőleg tagadta, súlyos lépésre szánta el magát: 65 százalékos benzináremelést jelentett be, amelynek következtében 56 forintra emelkedett a literenkénti ár. Tehát mintha ma 610 forintra nőne 370-ről. A döntést óriási felháborodás követte. A taxisok – akikből akkor Budapesten több volt, mint New Yorkban – először az Országház előtt tüntettek, majd amikor nem értek eredményt, szervezettségüket kihasználva lezárták az ország csomópontjait, hídjait, megbénítva az élelmiszer-szállítást is. Szürreális állapotok alakultak ki: a főváros útjain keresztül-kasul lehetett gyalogolni, az autóforgalom az idei karanténidőszakira hasonlított. A hidakon a taxisok őrizték hadállásaikat.