Legendás Fradi-hangulat szélsőségek nélkül

Pálfy Dániel Ábel írása a Mandiner hetilapban.

Kubatov Gábor 2011. február 25-én, amikor elfogadta az FTC elnöki pozícióját, úgy fogalmazott a hivatalos bejelentésen: „Egy vagyok a sokmilliónyi fradista közül.” A klubelnök számára az előző két év sikereihez vezető rögös úton meghozott nehéz döntések közül minden bizonnyal a drukkereket érintők voltak a legnehezebbek. A 2010-es évek elején a Ferencváros vezetése sokáig rendszeresen egyeztetett a szurkolókkal, és az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) által kiszabott büntetéseket is bevállalta a tábor egyben tartásáért. Időközben azonban egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a szurkolók egy vállalhatatlan csoportja elzárja a csapat elől az európai felemelkedés útját, és az egyre többször feltűnő huliganizmus nagy gazdasági károkat okozott.

A szakítás 2013-ban következett be. Az egyik kulcsmomentum az augusztus 17-ei, MTK elleni bajnoki meccsen előkerülő Csatáry-molinó volt. Néhány nappal korábban hunyt el ugyanis az a Csatáry László, akit távollétében háborús bűnök miatt 1948-ban Csehszlovákiában halálra ítéltek, és aki ellen a 2011-ben Magyarországon megindított büntetőeljárás a halálakor is folyamatban volt. Az ultrák és a szélsőjobb kapcsolata már régóta téma volt a közbeszédben, így a molinó hatalmas felháborodást okozott. Kubatov Gábor ezt követően ultimátumot adott a szurkolóknak, felszólította a felirat készítőit, hogy fedjék fel magukat. Ez nem történt meg, a szurkolói csoportok ráadásul válaszközleményt juttattak el a vezetőségnek, amelyben elzárkóztak az együttműködéstől. Az utolsó csepp a pohárban a pár héttel később megrendezett Ferencváros–­Újpest-mérkőzés utolsó perceiben történt incidens volt, amikor több száz Fradi-drukker a pályára rohant ünnepelni, egy kisebb csoportjuk pedig az Újpest-tábor előtt okozott fejfájást a rendezőknek. Rendőrségi beavatkozásra volt szükség, ráadásul visszaesőként ismét büntetést kapott a csapat.

A klubvezetés ekkor döntött úgy, hogy radikális intézkedésekre van szükség az egyre súlyosabb folyamatok megállításához. Világossá vált, hogy – Magyarországon jellemzően a szélsőjobbhoz tartozó – szélsőséges csoportok sok tekintetben rátelepülnek futballszurkolókra ott, ahol nem tesznek határozott lépéseket ez ellen. Ekkor vezették be az úgynevezett vénaszkennerrendszert, amely a problémás szurkolók azonosítását tette lehetővé. A labdarúgó-szakosztály hazai mérkőzéseinek látogatása ekkortól csak a vénalenyomat felvételével és szurkolói regisztrációval vált lehetségessé. A döntés súlyát mutatja, hogy a szurkolókkal való konfliktust még a rossz időzítés ellenére is vállalta a vezetőség. 2013. március 28-án ugyanis letették az új stadion alapkövét, a 2014–15-ös szezonban pedig már szerette volna szurkolókkal megtölteni a klub a huszonkétezres létesítményt. Arra talán nem sokan számítottak, hogy 2017 őszéig várni kell majd a tábor visszatérésére.