Rálépett Bukarest a külhoni magyar értelmiség és munkásosztály torkára – Erdélyi '56
A zsugorodó, örökös kompromisszumoktól is felőrölt, de azért még élő erdélyi magyarság sorsa csak minket, magyarokat érdekel. Senki mást.
Fiatal lányokkal és hátrányos helyzetű diákokkal ismerteti meg a programozás titkait a Skool. A szervezet társalapítójával és ügyvezetőjével, Koleszár Szilvivel beszélgettünk.
„Egy férfi és egy nő nézőpontja nem jobb vagy rosszabb, egyszerűen csak más. Amikor valami újat alkotunk, fontos, hogy sokféle szempont megjelenjen, mert ha már a kezdeti stádiumban kimarad egy nagy csoport, garantáltan szegényesebb lesz az eredmény” – állítja Koleszár Szilvi, a Skool társalapítója, ügyvezetője. Ő hr-esként dolgozva tapasztalta meg, hogy a technológia világa túlontúl egysíkú, keresve sem talált egy szoftverfejlesztő céghez női munkatársat, holott szükség lett volna rá. Nem sokkal később, 2014-ben ezt a problémát orvosolandó alapították szervezetüket, amely fiatal lányoknak és hátrányos helyzetű diákoknak segít megismerni a programozás titkait, a számítástechnika világát.
„Egy kollégám azt szokta mondani, sámlit tolunk a lányok lába alá, hogy benézhessenek a technológia területére, ahová korábban csak a fiúk láthattak. Lehet, hogy nem tetszik majd nekik ez a világ, de adjunk esélyt, hogy kipróbálhassák magukat, és utána döntsenek” – mondja a vezető.
A Skool ingyenes, élményalapú programokat szervez, amelyeken elsősorban nem tárgyi tudást, inkább szemléletet adna át: megmutatja, miképpen lehet komplex rendszerekben egyről a kettőre jutni a probléma részekre bontásával, az analitikus gondolkodással.
Szilvi szerint a lányokat a technológia köreiből kiszorító negatív hatások már egészen kis kortól körülvesznek bennünket. Az óvodai játékválasztástól kezdve a gyerekek matekórai megítélésén át a mindennapos, hétköznapi „ez lányos/fiús” kiszólásokig számos dolog befolyásolja, hogy egy szűk, szűrt réteg érdeklődik felnőttkorában a technológia iránt. Ezekhez társul a szülők hozzáállása, ami rengeteget nyom a latban, ugyanis „ha egy anyuka nem hiszi el magáról, hogy például ő jó is lehet matekból, akkor ezt a szemléletet jó eséllyel a lányának is továbbadja”.