Vészterhes hallgatás Franciaországban

Németh Olívia írása a Mandiner hetilapban.

Az Európát sújtó 2015-ös migrációs válság, a szélsőséges iszlamisták által elkövetett terrortámadások, illetve a külvárosi, döntően bevándorló-hátterűek lakta kerületekben zajló zavargások következtében a muszlim lakosság sikertelen integrációja egyre jobban foglalkoztatja a francia közvéleményt. Egyes hangok fordított gyarmatosításra hívják fel a figyelmet, a politikai és intellektuális színtéren viszont a többség továbbra is hallgatásba burkolózik. Mindezzel párhuzamosan a muszlim közösségek politikai reprezentáció iránti igénye is megnövekedett, és helyi szinten szeparatista törekvések miatt aggódik a kormányzat.

Kétes kötődések

A Valeurs actuelles konzervatív hetilap friss tudósítása szerint belügyminiszteri vizsgálat folyik azzal kapcsolatban, hogy a közelmúltbeli önkormányzati választáson több helyen lehettek jelen úgynevezett közösségi listák. E listák jelöltjei a gyanú szerint a szeparatizmus igényével léphetnek fel, és kapcsolatban állhatnak akár radikális iszlám mozgalmakkal is. A Le Figaro napilap által közöltek szerint például Saint-­Étienne-du-­Rouvray-ban egy hivatalosan független, de a Muszlim Testvériséghez is köthető muzulmán politikus által vezetett lista 13,69 százalékot kapott, a Párizstól északra fekvő Goussainville községben pedig olyan polgármestert választottak, aki fundamentalista szervezetekkel állhat kapcsolatban.

A belügyi tárca öt megye esetében folytat vizsgálatot. A Le Figaro által közzétettek szerint a miniszter arra kérte fel a megyék prefektusait, hogy kísérjék figyelemmel, az egyes tisztségviselők tesznek-e olyan lépéseket, amelyek ellentétesek a köztársaság értékeivel, és amelyek nem tartják tiszteletben 
a nők és a férfiak közötti egyenlőséget.

A muzulmánok különálló politikai fellépésével kapcsolatban a Valeurs actuelles leszögezi: az első ilyen lépés a muszlim párt önálló indítása volt a 2019-es európai parlamenti választáson, és hasonlókra lehet számítani a jövőben is.

Évtizedes múlt

Franciaország jelenleg a legnagyobb muszlim lakossággal rendelkező európai ország, a muzulmán bevándorlók döntő többsége a második világháború után, a munkaerőhiány miatt érkezett oda. Ezt követően részarányuk főként a családegyesítések és a megengedő bevándorlási politika révén bővült tovább.