Németh Olívia írása a Mandiner hetilapban.
Az Európát sújtó 2015-ös migrációs válság, a szélsőséges iszlamisták által elkövetett terrortámadások, illetve a külvárosi, döntően bevándorló-hátterűek lakta kerületekben zajló zavargások következtében a muszlim lakosság sikertelen integrációja egyre jobban foglalkoztatja a francia közvéleményt. Egyes hangok fordított gyarmatosításra hívják fel a figyelmet, a politikai és intellektuális színtéren viszont a többség továbbra is hallgatásba burkolózik. Mindezzel párhuzamosan a muszlim közösségek politikai reprezentáció iránti igénye is megnövekedett, és helyi szinten szeparatista törekvések miatt aggódik a kormányzat.
Kétes kötődések
A Valeurs actuelles konzervatív hetilap friss tudósítása szerint belügyminiszteri vizsgálat folyik azzal kapcsolatban, hogy a közelmúltbeli önkormányzati választáson több helyen lehettek jelen úgynevezett közösségi listák. E listák jelöltjei a gyanú szerint a szeparatizmus igényével léphetnek fel, és kapcsolatban állhatnak akár radikális iszlám mozgalmakkal is. A Le Figaro napilap által közöltek szerint például Saint-Étienne-du-Rouvray-ban egy hivatalosan független, de a Muszlim Testvériséghez is köthető muzulmán politikus által vezetett lista 13,69 százalékot kapott, a Párizstól északra fekvő Goussainville községben pedig olyan polgármestert választottak, aki fundamentalista szervezetekkel állhat kapcsolatban.
A belügyi tárca öt megye esetében folytat vizsgálatot. A Le Figaro által közzétettek szerint a miniszter arra kérte fel a megyék prefektusait, hogy kísérjék figyelemmel, az egyes tisztségviselők tesznek-e olyan lépéseket, amelyek ellentétesek a köztársaság értékeivel, és amelyek nem tartják tiszteletben
a nők és a férfiak közötti egyenlőséget.