Európa és különösen a nyugati fele egyfajta önrombolás állapotába került, a visegrádi országok maradtak az utolsó fellegvárak, ahonnan vissza lehet hódítani a kontinenst – fogalmazott David Engels történész, a Brüsszeli Szabadegyetem professzora, a poznańi Nyugati Intézet vezető elemzője.
Sándor Lénárd interjúja a Mandiner hetilapban.
Dacára annak, hogy a Schuman-nyilatkozat elfogadásával hetven éve született meg az európai integráció elképzelése, nincsen ok, sem alkalom az ünneplésre. A koronavírus okozta járvány következményei a második világháború óta nem látott pusztítást okoznak. Hogyan értékeli az EU válságra adott válaszát?
Az unió válasza, mint mindig, most is félrevezető és becsapós. Egyfelől az EU vezetőinek, ideértve Ursula von der Leyen bizottsági elnököt is, első dolguk az volt, hogy elítéljenek minden olyan tagállamot – mint például Lengyelország –, amely lezárta határait. Ismét a megszokott érveket húzták elő: a határ soha nem megoldás; össze kell tartanunk; a rendkívüli állapot kihirdetése megsérti a jogállamiságot.
Mikor aztán nyilvánvalóvá vált, hogy néhány tagországban, így Olaszországban, majd később Spanyolországban rettenetes közegészségügyi válság alakult ki, az EU fogta magát és egyszerűen eltűnt néhány hétre – Kínára és Oroszországra hagyva az orvosi eszközök szállítását. Ez olyannyira felháborította az olasz embereket, hogy az EU-s zászlók égetésébe kezdtek. Az unió csak a válság vége felé állított fel a tagállamok megsegítését célzó közös alapot.
Érdekes módon azonban a segélyalapot övező retorika alig érintette a közegészségügyi szükségleteket, annál inkább a járványtól független – és leginkább liberális törekvésekhez kapcsolódó – területeket: digitalizáció, klímavédelem, nemi egyenjogúság, migráció stb. Az alap ráadásul egyfajta adósságunióba kényszeríti az európai államokat, amelyből egyhamar nem tudnak majd szabadulni.
A jelenlegi válság csak egy újabb csepp a pohárban, az európai integráció már egy jó évtizede válságról válságra bukdácsol. Ahogy Orbán Viktor miniszterelnök egy nemrég szervezett nemzetközi virtuális konferencián fogalmazott: az EU visszaesőben van a termékenységi mutatói, a védelmi kiadásai és a világgazdaságban betöltött súlya tekintetében.
Ez pontosan így van. Európa és az Európai Unió már a koronavírus-járványt megelőzően is rendkívül törékeny állapotban volt. Ha nincsen járvány, előbb-utóbb valamely más esemény robbantotta volna ki a válságot. Európa, azon belül a nyugati fele olyan tudatalatti önrombolás állapotába került, amely a kései korszakukba lépő civilizációkat jellemzi. Népességcsökkenés, tömeges migráció, erkölcsi züllés, társadalmi polarizáció, az iszlám térnyerése és a kereszténység eltűnése, a politikai oligarchia megerősödése, saját kulturális identitásunk és stratégiai érdekeink védelmének képtelensége. Az identitásválságot tovább súlyosbítja Kína felemelkedése, az afrikai kontinens népességnövekedése és az iszlám radikalizálódása. Az európai uniós intézmények pedig ahelyett, hogy felléptek volna mindez ellen, ma már a hanyatlást gyorsítják fel. A politikai korrektség ideológiájának elfogadásával az európai hanyatlás politikai programmá vált.
Megtudtuk Szánthó Miklóstól, hogy Donald Trump kiket tart a valódi szövetségeseinek európai politikai szereplők közül. Továbbá annak részleteibe is beavatott minket az Alapjogokért Központ főigazgatója, hogy mi az amerikai elnök békestratégiája.
A közlemény szerint az egykori államfő „súlyos betegség után, családja körében hunyt el”.
A kommunikációs igazgató szerint Magyar Péter hazudik és marhaságokat beszél.
A Tisza Párt elnöke – ahogy szokott – a vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatban is ígérget és fenyegetőzik.
Az EU évente 7 millió tonna hidrogént gyárt, de ennek csupán a 0,3 százaléka „zöld”, miközben 2030-ra 10 millió tonnára emelnék a termelést gigantikus infrastruktúra-fejlesztésekkel. A zöldhidrogén azonban drága és energiafaló – valóban ez a jövő, vagy zsákutca csupán?
Egy holland rendszámú, szürke Volvót hagytak a Maelbeek metróállomás előtt, ahol 2016-ban iszlamista terrortámadás történt.
Bosszant az a trend, hogy mostanában divatja lett a nemzetünk kigúnyolása, csúfolása, leszólása.
George Simion reakciójában azt írta: „a hatalom honatyái” gúnyt űznek a parlamenti procedúrákból, és azzal fenyegette őket, hogy hamarosan üt az ő órájuk”.
