Egeinket behálózó, csillagainkat túlvilágító műholdrendszer épül ki Starlink néven ezekben a hónapokban és években. Biztos jó lesz ez nekünk?
Kedves Olvasónk, hallotta már azt a szót, hogy Starlink? Ha nem, ne aggódjon: előbb vagy utóbb ön is találkozni fog vele – ha tekintetét még néhanapján (-éjszakáján) az égboltra emeli. Mondjuk szép tavaszi vagy nyári estén hullócsillagokat figyelve, éjszakai túrázva, fényszennyezéstől távoli helyeken csillagnéző kirándulásra indulva.
A Starlink a Dél-Afrikából Amerikába elszármazott, dollármilliárdos technológiai vállalkozó Elon Musk űripari cégének, a SpaceX-nek a műholdas projektje. Mit projekt, műholdak százainak, majd ezreinek fellövése a cél, amivel megváltozhat az öröktől fogva ismert csillagos egünk látványa. Pedig ha arra fogékonyak vagyunk, kevés megindítóbb dolog van a hétköznapokból, képernyőink, városaink fényköréből kiszabadulva, az utolsó utcákból is kisétálva éjszakai erdők, mezők közé lépni, majd egy tisztáson vagy a puszta közepén az égre nézni. Hiszen tiszta égbolt esetén ott ragyog akkor fölöttünk a Tejút, az ősi magyar néphagyomány csillagösvénye, a galaxis, amelyben létezünk – és ahol eddigi tudásunk szerint egyedül létezünk. Az emberiség élményanyaga a csillagos égboltról a legősibb civilizációs emlékeink közé tartozik, és a legkorábbi tudományos megfigyeléseket is inspirálta.
Azt mondják, kétezer-ötszáz és tízezer között mozog a tiszta égbolt esetén szabad szemmel látható csillagok száma. Szép szám, szép élmény – még akkor is, ha már évtizedek óta kósza műholdak is ott suhannak erre-arra az égen. Akár egy-egy műhold felfedezése is élmény volt – eddig.
Na de akkor mi is a baj a Starlink-műholdakkal? Az, hogy nagyon sok van belőlük. És nagyon látszanak. Panaszkodnak is a világ csillagászai. Már 422 van belőlük fellőve e pillanatban – és még több lesz a jövőben, hiszen kéthetente lövik fel az újabb sorozatokat. 12 ezer Starlink-műhold lesz a mostani és akár 42 ezer (negy-ven-két-e-zer) a hosszú távú tervek szerint. Úgy, hogy csillagokból ugye pár ezret láthatunk tiszta időben. Ki tudja, az utolsó természeti népek nem fogják-e új istenségnek, avagy információhiányos tömegek ufómegszállásnak látni a mostanában kibontakozó égi látványt? A Starlink-műholdak jellegzetes, akár kéttucatnyi, egy sorban haladó, átlagos csillagok fényerejével világító égi vonatját ma is szinte naponta meg lehet figyelni a magyar égbolt valamelyik sarkában – vagy a kellős közepén. Mi lesz akkor, ha már több tízezer műhold fog vonatozni keresztül-kasul az egész Föld égboltozatán? És mi lesz, ha az ártalmatlan (?) internetszolgáltató vagy tudományos célok helyett valami egészen másra fogja használni a mai vagy leendő gazdája és finanszírozója az egeinket behálózó, csillagainkat túlvilágító műholdrendszert?
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Történelmi megállapodást kötött a 4iG és a REMRED az amerikai Apex vállalattal, ami alapjaiban írhatja át az európai űripart.
„Nevezzük az EU-t annak, ami valójában: bűnszervezetnek.”
Behajtják rajta az átláthatóság hiánya miatt rá kirótt 120 millió dollárt, ha belegebednek is.
Elon Musk után most egy dán elemző emelte ki követendő példaként Magyarország migrációs politikáját.
Az Európai Unió tekintélye porba dőlt, korrupciós ügyeitől hangos a fél világ.
A milliárdos úgy véli, a kormányok jobban tudnák képviselni a saját népüket. Még Dmitrij Medvegyev is kommentelt!
A jelölt személyéről szombaton döntött a szombathelyi Fidesz.
Illusztrációt mondjuk nem is keresett a bejegyzéshez.
