Joób Kristóf írása a Mandiner hetilapban.
Röviden megjegyzem
Határozott francia hangok
Az erős etatista hagyományokkal bíró Franciaország politikusai határozott állami beavatkozást sürgetnek, illetve sorra megkérdőjelezik a jelenlegi globális gazdasági modell életképességét, többek között az eredetileg piaci közegből érkező államfő, Emmanuel Macron is. Ami ennél érdekesebb, hogy a Franciaország Munkaadóinak Mozgalma (Medef) elnöke, Geoffroy Roux de Bézieux egyenesen a bajba került vállalatok teljes államosítása mellett érvelt, és úgy fogalmazott, hogy „nem szabad semmilyen korábbi tabura tekintettel lennünk”.
Ausztrália is ellenőriz
Canberra is megszigorította a külföldiek vállalatfelvásárlásainak ellenőrzését, különös tekintettel a légi közlekedésre, a szállítmányozásra és az egészségügyi szektorra. A korábbi szabályozás csak arra az esetre írta elő a vizsgálatot, ha a magáncég külföldi befektető általi akvizíciójának értéke meghaladja az 1,1 milliárd ausztrál dollárt (kb. 223 milliárd forint), most ez értéktől függetlenül kötelező. A március végétől hatályos új előírás egyaránt vonatkozik a most kezdődő és a már folyamatban lévő tranzakciókra.
A külföldi ellenséges felvásárlásokkal kapcsolatban az európai kedélyeket főleg a CureVac nevű, tübingeni székhelyű biotechnológiai vállalat megvételének szándékáról szóló hírek szították fel az elmúlt hetekben. A cég a koronavírus elleni oltás kifejlesztése terén kecsegtető eredményeket ért el, amelyek alapján akár már júliusban megkezdődhetnek a klinikai tesztek. Német kormányzati értesülések szerint Donald Trump amerikai elnök akár egymilliárd dollárt is hajlandó lett volna a társaság rendelkezésére bocsátani azért, hogy az Egyesült Államok hozzáférhessen a kutatási eredményekhez.
Bár a CureVac tulajdonosai tagadták az értesüléseket, a transzatlanti kapcsolatokban feszültséget okozott az ügy. Németországban egy korábbi rossz emléket is felidéztek a CureVac körüli híresztelések: 2016-ban a globális szinten is meghatározó, augsburgi székhelyű robotikai cég, a KUKA kínai befektetők kezébe került, amit sokan stratégiai veszteségként értékelnek. Peter Altmaier kereszténydemokrata gazdasági miniszter azonnal a stratégiai vállalatok védelmét sürgette, Markus Söder keresztényszocialista bajor miniszterelnök pedig még ennél is tovább ment március végi nyilatkozatában, és felvetette, hogy a válságra tekintettel általánosságban meg kellene tiltani bármely német cég külföldi vásárlónak való eladását. Múlt szerdán pedig a szövetségi kormány közzétette a külgazdasági törvény (Außenwirtschaftsgesetz) módosításáról szóló javaslatát, amely a külföldi felvásárlások ellenőrzésének szigorításáról szól.
Az Európai Bizottság a német reakciókkal szinte egy időben reagált. Március 25-én Ursula von der Leyen elnök közzétette azt a bizottsági állásfoglalást, amely részletes iránymutatásokat tartalmaz a tagállamok részére azzal kapcsolatban, hogy miként akadályozzák meg egészségügyi és egyéb stratégiai jelentőségű vagy kulcsfontosságú technológiai ismeretek birtokában lévő cégek EU-n kívüli befektetők általi felvásárlását.
A bizottsági iránymutatás szerint alapvető államérdek, a közrend és a közegészség védelme egyaránt indokolhatja a beavatkozást. Az állásfoglalás külön felszólítja azokat a tagállamokat, amelyekben még nem áll rendelkezésre jogszabályi eszköz a külföldi beruházások ilyen típusú ellenőrzésére, hogy pótolják ezt a hiányosságot. Jelenleg Magyarország mellett tizenhárom uniós tagállamban, köztük Franciaországban, Németországban, Ausztriában, Olaszországban, Lengyelországban, Hollandiában, Lettországban és Litvániában is van erre vonatkozó jogszabály.