Már nincs vita arról, hogy az egykor felszabadulásként ünnepelt április 4. nem függetlenséget, hanem szovjet diktatúrát hozott az országnak, ráadásul a dátum sem helyes – mondja lapunknak Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának (NEB) elnöke. Történt azonban más április 4-én.
Szilvay Gergely interjúja a Mandiner hetilapban.
Egységes már a korábban felszabadításnak nevezett szovjet megszállás megítélése történészkörökben?
A németeknek a Vörös Hadsereg általi kiűzését a létében fenyegetett zsidóság és a többi üldözött magától értetődően megszabadulásként élte meg. Az utóbbi idők mélyfúrásszerű forrásfeltárásai, például a NEB és az MTA kiterjedt vidéktörténeti kutatásai, a Magyar Nemzeti Levéltárnak a szovjet megszállással kapcsolatos nagyszabású dokumentumközlései pedig azt is megkerülhetetlenül bizonyították, hogy a Vörös Hadsereg bevonulása a magyar társadalom tömegei számára az első perctől kezdve egyéni és kollektív traumák sorát hozta magával: tömeges erőszakot, százezrek elhurcolását. Ezek a kutatások tehát megerősítették a paradigmaváltást, hogy bár az egyéni tapasztalatok szintjén lehetnek különbségek, a társadalom többségének a megszabadulás egyben megszállást is jelentett. 1944–45 tragikus eseményei a politikai önállóság utolsó maradványait is elemésztették. A német megszállást követően az ország egy pillanatra sem nyerte vissza a szuverenitását, az új állam születésénél pedig már Moszkva bábáskodott.
Van még más vitapont?
Manapság két markáns álláspont képviselői között zajlik a vita: az egyik szerint a megszállás és a szovjet hatóságok folyamatos beavatkozásai a szovjet birodalomépítés mesterterveként értelmezhetők, mások pedig elsősorban nagyhatalmi játszmák következményeként értelmezik Közép-Európa betagozódását a Szovjetunió szövetségi rendszerébe. Ebben a kontextusban különösen érdekesek azok a kutatások, amelyek szerint a Szovjetunió valójában a megszállás első percétől kezdve tervszerű, lopakodó gazdasági gyarmatosítást hajtott végre, megingatva ezzel az ország függetlenségének gazdasági pilléreit. Kárász Artúrnak, a Magyar Nemzeti Bank akkori elnökének visszaemlékezése szerint a háborús jóvátételként és egyéb jogcímeken a Szovjetuniónak kifizetett összeg 1945-ben kitette a teljes állami költségvetés felét, ami így lényegében a politikai hódítás eszközeként funkcionált. Egy másik vitatott kérdés az, vajon a magyar politikai elit hogyan reagált a szovjet térfoglalásra. A szovjet emigrációból hazatérő kommunisták a megszálló hatóságok segítségével az első pillanattól kezdve a teljhatalom megszerzésére törekedtek, sikerrel. De vajon mit érzékeltek ezekből a folyamatokból a többi politikai erő képviselői? Mekkora volt a mozgástér, ha volt egyáltalán? 1945-ben még volt az országban a kommunistáktól függetlenül egy olyan alternatív elit, amely különböző nézetei ellenére demokratikus állami berendezkedésben látta a kibontakozás útját. 1945-ben a demokratikus Magyarország reményének megvoltak a belső feltételei, azonban a nagyhatalmi politika realitása nem adta meg az esélyt. A demokraták pedig rövidesen vagy külső, vagy belső emigrációba kényszerültek, vagy az Andrássy út 60.-ban, illetve a recski ávéhás kényszermunkatáborban kötöttek ki.
A Lengyelországban bevált forgatókönyv mentén ültetnének miniszterelnököt a magyarok nyakába. Ráadásul a kiszemelt politikust az elemzők szerint finoman szólva is „sakkban tudják tartani”.
Ábrahám Róbert bemutatta új dokumentumfilmjét, Monaco Hadtest címmel. Az eseményen a Mandiner is jelen volt.
Folytatódik a miniszterelnöki interjú dömping.
Tarr Zoltánnal beszélgetett a Hír TV munkatársa, amikor a biztonsági szolgálat közbelépett és félbeszakította az interjút.
A premierre a Nemzeti Színházban éppen negyven éve, 1986. január 2-án került sor Árvai Réka szerepében Kubik Annával. A nemrégiben Nemzet Művésze címet kapott színésznőt a legendás előadás máig ható erejéről és arról is kérdeztük, mit jelent számára advent időszaka.
A riporter szerint már az elképesztő, hogy a balos szervezet szerint jelenleg nincsen ennél fontosabb dolga az Európai Tanács elnökének.
Kusovszky Imréné elkezdett utánaszámolni, és a Tisza-csomagban eddig mintegy 30 ezer forint havi mínuszt egészen biztosan talált, amit a nyugdíjasok zsebéből vennének ki.
Ábrahám Róbert bemutatta új dokumentumfilmjét, Monaco Hadtest címmel. Az eseményen a Mandiner is jelen volt.
A hírek szerint felbonthatják a szerződését.
