A Göcsejből indult, 1956 sorsfordítói a nagyvilágba vetették, és nyolcvankét évesen sem választja a tétlenséget. A Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjével kitüntetett kaliforniai magyar bencés, Németh Maurus OSB portréja.
Hazánk partjait már nem mossa tenger, de van egy magyar iskola, amely félórányi autóútra áll a Csendes-óceántól: a Woodside Priory School, amelyet 1956-os emigráns magyar bencések alapítottak a kaliforniai Portola Valley-ben, a Szilícium-völgy szívében, félúton San Francisco és San José között. Az iskola azóta is a magyar élet központja a San Francisco-öböl környékén.
Márai Sándor írta Odüsszeuszról: „Aki vele élt, mindig utazott is, valamilyen lassú és következetes mozgással.” Írhatta volna ezt éppenséggel Maurus atyáról is. A nyolcvankét éves bencés, aki öt országban élt, és háromnak volt állampolgára, egy kilométert sem tett meg ok, cél és hivatás nélkül. Tizenhetedik évét taposó, szürke Toyotájából ugyanazzal a rosszcsontvigyorral kandikál ki, amellyel 1937-ben egy kis göcseji faluban, Hahóton először mosolygott a világra – még Németh Bélaként.
A mosolya nem öregszik, ahogy a fiatalok iránti elkötelezettsége sem. Tizenegyedikes gimnazistaként 1954-ben az újonnan induló Arany János Gimnáziumban már a polgárháború elől menekülő görög fiúk „nagytestvéreként” dolgozott. Aztán tizenkettedikben templomba járáson kapták. „Ha nem szabad bort inni, bort iszunk, ha nem szabad templomba menni, odamegyünk” – fogalmaz. Hajszál híja volt, hogy kirúgja az iskolai párttitkár. Béla így sem tudta elkerülni a keresztény fiatalok sorsát: „helyszűke miatt” sehogy nem akarták felvenni az orvosira. Klerikális reakciós, semmiféle felsőbb tanulmányi intézménybe nem alkalmas. 1956 júniusában leérettségizett, és az egyetemi kórházba ment mindenesnek.
„Nem túl fényes négy év után” a Fidesz képes volt közel két és félmillió szavazót elvinni az urnákhoz, ami nem kis eredmény – világít rá Megadja Gábor, aki Kohán Mátyással volt Kacsoh Dániel vendége a Reakcióban.
Az utolsó méterig, az utolsó töltényig mentem – utalt a mögöttünk hagyott választásra a Reakció friss adásában Ferencz Orsolya.
Kapitány úr szerint az EU-s pénzek hazahozatala nem korrupciós/jogállami, hanem politikai kérdés. Ebben is igaza van, de ezzel Magyar Péter néppárti főnökeinek hazugságait zúzza porrá.
Például ha a belgához hasonlóan elégedetlen magyar csak annyit panaszkodna, mint a belga? Vagy ha mernénk elhinni, hogy felnőve simán alapíthat majd techóriást is az, akinek ma nem vásárolnak okostelefont? Francesca Rivafinoli írása.
Venezuelában nem Nicolás Maduro illegitim rezsimje a szuverén, hanem a venezuelai nép, amely bizonyítható módon leváltotta Maduro illegitim rezsimjét.
Különösen kellemetlen pillanatban érkezett Putyinnak.
A friss adatok alapján a földalatti bázisok 90 százaléka még mindig üzemképes.
