Amerikai, arab és európai cégek uralják az ukrán termőföldpiacot a háttérben bankokkal, tőkealapokkal, biztosítótársaságokkal és neves egyetemekkel. Az ukrán földpiac idén felszabadult a moratórium alól, vagyis már gazdasági társaságok is földtulajdonosok lehetnek.
Nyitókép: Getty Images/serts
Ukrajna termőföldvagyona 41 millió hektár, amiből 33 millió hektár kiváló csernozjom talaj, amely – az európai talajok többségével ellentétben – nem leromlott állapotú, nincs kizsigerelve az intenzív, kemikáliákkal terhelt termeléssel, ezzel szemben bőven tartalmaz humuszt és szükséges ásványi anyagokat. Ez a földterület nagyobb, mint a teljes Európai Unió termőföldjeinek egyharmada, amely mintegy 400 millió ember ellátására elegendő. Magyarországon ötmillió hektár áll mezőgazdasági művelés alatt, ami európai összehasonlításban is kimagasló.
A termőföld nagy érték, nem mindegy, hogy kiknek a tulajdonában, illetve használatában van.
Egy, az USA-beli Oakland Institute által készített tanulmány szerint az ukrán földek közel harmada néhány agráróriás kezében van, amelyek egyenként is több százezer hektárt használnak. A cégek közül pedig a tanulmány szerint csupán egy ukrajnai bejegyzésű. A földvagyon egy részének az ukrán állam a tulajdonosa, amely azt eladásra szánja. A maradék területet pedig mintegy nyolcmillió millió ukrán kisgazdálkodó műveli.
A méreteket jól érzékelteti a tíz legnagyobb ukrajnai mezőgazdasági cég által művelt terület nagysága, a nemzetközi tőke jelenlétét pedig a cégbejegyzés helye:
A tanulmány szerint a 2014-es Majdan téri forradalom után Ukrajna közel 20 milliárd dolláros hitelcsomagot kapott az IMF-től és a Világbanktól, aminek nyilván feltételei is voltak, mint például az állami vagyon privatizálása is, beleértve a földmoratórium feloldását. Ukrajnában ugyanis 2001 óta tilalom állt fenn az állami tulajdonú földek eladására, ezt oldották fel 2021-ben. A földpiac liberalizációjának első lépéseként egy magánszemély 100 hektárig szerezhet tulajdont, az idei évtől viszont már cégek is vásárolhatnak 10 000 hektáros területnagyságig. Ez a területmaximum a szakértők szerint nem lesz valós korlát, hiszen az anyacégek a leányvállalataikon keresztül ezt könnyen kijátszhatják.
Az ukrajnai földpiaci struktúrának komoly hatása van az uniós – benne a magyar – élelmiszergazdaságra is. Az ukrán import miatti gabonapiaci feszültségek jól jelezték mindezt, csakúgy, mint az egyéb élelmiszereknél – például a baromfihúsnál – bekövetkezett, az uniós termelőkre negatívan ható dömping, amelynek az EU ágyazott meg a vámok és a kvóták elengedésével. Ezen azóta valamennyit változtattak, de az uniós gazdálkodók továbbra is versenyhátrányban vannak, amit nem csak az ukrán termelők mérethatékonyságból adódó előnyei okoznak, hanem az is, hogy Ukrajnában az uniós növény- és állategészségügyi szabályok, illetve az állatjóléti és a környezetvédelmi szempontok sem érvényesülnek.
Pedig a méretekből adódó előnyök önmagukban is jelentősek: a felsorolt cégek között a maga 360 ezer hektárjával a harmadik legnagyobb földterületet művelő MHP például Ukrajna legnagyobb baromfihús-előállító vállalata, amelyik letarolta az uniós baromfipiacot, óriási, egyenként kétmillió csirkés termelési egységeivel. Ezeken felül több EU-tagállamban is saját daraboló és csomagoló üzeme működik. Ezek révén már az orosz-ukrán háború előtt, a kvótát kijátszva is jelentős pozíciókat szerzett az unió baromfihús-piacán, azzal a trükkel, hogy a csontos csirkemellet úgy szállították be, hogy vágáskor rajta hagyják az egy ízületes szárnyat, majd saját üzemeikben ezt mellfilévé és szárnnyá darabolták.
Újra létrehozzák a tiszta profilú Pénzügyminisztériumot, a gazdaságfejlesztés a Gazdasági és Energetikai Minisztérium feladata lesz; az új struktúra világosabb felelősségi viszonyokat teremt a kormányzaton belül - mondta Kármán András pénzügyminiszterjelölt a kinevezés előtti meghallgatásán.
Átvilágítás és szakmai alapú építkezés a Külügyminisztériumban, határozott vörös vonalak Kijevvel és Pozsonnyal szemben, három hónap az uniós pénzekért, újjáépített szövetségi rendszerek.
Zelenszkij üzent az oroszoknak, megnevezte az eszkaláció előfeltételét is.
A szlovák miniszterelnök szerint inkább a nyugat-balkáni államokat kellene integrálni.
Nem véletlen, hogy az ellenzék „szélhámossággal” és a választók becsapásával vádolta meg a kormányfőt.
Bóna Szabolcs tárcavezető kijelentette, csak biztonságos élelmiszer kerülhet a magyar emberek asztalára.
Széleskörű vizsgálat indult a robbanás körülményeinek feltárására.
