Amerikai, arab és európai cégek uralják az ukrán termőföldpiacot a háttérben bankokkal, tőkealapokkal, biztosítótársaságokkal és neves egyetemekkel. Az ukrán földpiac idén felszabadult a moratórium alól, vagyis már gazdasági társaságok is földtulajdonosok lehetnek.
Nyitókép: Getty Images/serts
Ukrajna termőföldvagyona 41 millió hektár, amiből 33 millió hektár kiváló csernozjom talaj, amely – az európai talajok többségével ellentétben – nem leromlott állapotú, nincs kizsigerelve az intenzív, kemikáliákkal terhelt termeléssel, ezzel szemben bőven tartalmaz humuszt és szükséges ásványi anyagokat. Ez a földterület nagyobb, mint a teljes Európai Unió termőföldjeinek egyharmada, amely mintegy 400 millió ember ellátására elegendő. Magyarországon ötmillió hektár áll mezőgazdasági művelés alatt, ami európai összehasonlításban is kimagasló.
A termőföld nagy érték, nem mindegy, hogy kiknek a tulajdonában, illetve használatában van.
Egy, az USA-beli Oakland Institute által készített tanulmány szerint az ukrán földek közel harmada néhány agráróriás kezében van, amelyek egyenként is több százezer hektárt használnak. A cégek közül pedig a tanulmány szerint csupán egy ukrajnai bejegyzésű. A földvagyon egy részének az ukrán állam a tulajdonosa, amely azt eladásra szánja. A maradék területet pedig mintegy nyolcmillió millió ukrán kisgazdálkodó műveli.
A méreteket jól érzékelteti a tíz legnagyobb ukrajnai mezőgazdasági cég által művelt terület nagysága, a nemzetközi tőke jelenlétét pedig a cégbejegyzés helye:
A tanulmány szerint a 2014-es Majdan téri forradalom után Ukrajna közel 20 milliárd dolláros hitelcsomagot kapott az IMF-től és a Világbanktól, aminek nyilván feltételei is voltak, mint például az állami vagyon privatizálása is, beleértve a földmoratórium feloldását. Ukrajnában ugyanis 2001 óta tilalom állt fenn az állami tulajdonú földek eladására, ezt oldották fel 2021-ben. A földpiac liberalizációjának első lépéseként egy magánszemély 100 hektárig szerezhet tulajdont, az idei évtől viszont már cégek is vásárolhatnak 10 000 hektáros területnagyságig. Ez a területmaximum a szakértők szerint nem lesz valós korlát, hiszen az anyacégek a leányvállalataikon keresztül ezt könnyen kijátszhatják.
Az ukrajnai földpiaci struktúrának komoly hatása van az uniós – benne a magyar – élelmiszergazdaságra is. Az ukrán import miatti gabonapiaci feszültségek jól jelezték mindezt, csakúgy, mint az egyéb élelmiszereknél – például a baromfihúsnál – bekövetkezett, az uniós termelőkre negatívan ható dömping, amelynek az EU ágyazott meg a vámok és a kvóták elengedésével. Ezen azóta valamennyit változtattak, de az uniós gazdálkodók továbbra is versenyhátrányban vannak, amit nem csak az ukrán termelők mérethatékonyságból adódó előnyei okoznak, hanem az is, hogy Ukrajnában az uniós növény- és állategészségügyi szabályok, illetve az állatjóléti és a környezetvédelmi szempontok sem érvényesülnek.
Pedig a méretekből adódó előnyök önmagukban is jelentősek: a felsorolt cégek között a maga 360 ezer hektárjával a harmadik legnagyobb földterületet művelő MHP például Ukrajna legnagyobb baromfihús-előállító vállalata, amelyik letarolta az uniós baromfipiacot, óriási, egyenként kétmillió csirkés termelési egységeivel. Ezeken felül több EU-tagállamban is saját daraboló és csomagoló üzeme működik. Ezek révén már az orosz-ukrán háború előtt, a kvótát kijátszva is jelentős pozíciókat szerzett az unió baromfihús-piacán, azzal a trükkel, hogy a csontos csirkemellet úgy szállították be, hogy vágáskor rajta hagyják az egy ízületes szárnyat, majd saját üzemeikben ezt mellfilévé és szárnnyá darabolták.
Hatályba lépett a Mercosur-megállapodás; Ukrajna csak teljes jogú EU-tagsággal éri be; Lengyelország látná el a magyarokat LNG-vel; ezek voltak a pénteki nap legolvasottabb cikkei.
Tovább rontotta kilátásait az ukrán nemzeti bank.
Csak úgy tud kivételezni Kijevvel az Európai Unió, ha saját érdekeivel fordul szembe.
A kijevi politikusok nem viselik jól, hogy Ukrajna lekerült a napirendről Washingtonban.
Melania Trump segítségével 26, Oroszország által elrabolt ukrán gyermeket mentettek meg.
Csakhogy ez így mindenképp kevés lesz Kijevnek, akárcsak az EU-nak.
Bernd Lange, az Európai Parlament kereskedelmi bizottságának elnöke élesen bírálta Donald Trump döntését, amellyel 25 százalékra emelte az európai autók vámját, felrúgva a tavalyi megállapodásokat.
A Mi Hazánk Mozgalom elnöke kifogásolta, hogy Magyar Péter a saját sógorát nevezte ki igazságügyi miniszternek.
