Magyarország fontos üzenetet küldhet a világnak: Orbán Viktor döntése mindent megváltoztathat

Nyitókép: Orbán Viktor Facebook-oldala

Már korábban is számoltak azzal a lehetőséggel a piacok, hogy Varga Mihály jelenlegi pénzügyminiszter lesz a jegybank következő elnöke. Ilyen keresési találat is létezik. Ismerve a piaci pletykákat, abszolút benne volt a pakliban, hogy Varga Mihály a jegybank következő elnöke – mondta a Világgazdaságnak Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. Hét végén ugyanis Orbán Viktor miniszterelnök a szokásos kötcsei találkozó után egy Facebook-oldalán megjelent üzenetében félreérthetetlenül arra utalt, hogy a jelenlegi pénzügyminiszter válthatja Matolcsy Györgyöt, akinek a mandátuma márciusban lejár a Magyar Nemzeti Bank élén. Mindez szakmai pályafutása alapján és személyes értékrendjéből kiindulva sem alaptalan, a Világgazdaság megkeresésére válaszoló elemzők pedig más-más szempontokat sorolnak fel.

Varga Mihály 1990-től (rövid megszakítással) a Fidesz országgyűlési képviselője. 1994–2003 között, valamint 2005-től 2013-ig a Fidesz egyik alelnöke. Egyben ő Európa leghosszabb ideje pozícióban lévő pénzügyminisztere, először 2001-2002-ig töltötte be ezt a posztot. A második Orbán-kormányban 2010 és 2012 között a Miniszterelnökséget vezető államtitkár, majd az egyes nemzetközi pénzügyi szervezetekkel való kapcsolattartásért felelős tárca nélküli miniszter, majd 2013 márciusától 2018-ig nemzetgazdasági miniszter, 2018-tól pénzügyminiszter. Ha csupán a leendő poszt szempontjából leginkább kapcsolódó szakmai életutat nézzük, állandóság, kiszámíthatóság, stabilitás, megbízhatóság társítható a nevéhez.

Keresztény értékrend

A pénzügyminiszter civil oldalról egyebek mellett 1997 óta a Magyar-Kazah Baráti Társaság alelnöke, 2000-ben pedig a Johannita Lovagrend tagja lett. Utóbbi azért érdekes, mert a johannita rend megalakulása óta védelmezi a kereszténységet. A rend szellemisége pedig összhangban áll a kormányzat hitvallásával, miszerint mindig kiállt és a jövőben is kiáll Európa keresztény kulturális hagyománya mellett. Varga Mihály az idén alapítása 100. évfordulóját ünneplő johannita rend magyar tagozatának konferenciáján tavasszal úgy fogalmazott, olyan korban élünk, amikor az „ispotályos elem mellett” ismét szükség lehet a védekezésre, de nem fegyverekkel kell harcolni, hanem „kiállással, állásfoglalással” a keresztény alapértékek mellett.

A miniszter személyében tehát egy olyan szakembert láthatunk, aki a kormányzat által képviselt irányvonalat egyben személyes értékrendjének is tekinti. Egyes politikai szereplőkkel ellentétben nem érdekből, hanem meggyőződésből azonosul valamivel, magáénak érzi. Ha a leírtakat továbbgondoljuk, ez a hitelességet erősítheti, ami szintén fontos vezetői erény. Májusi megfogalmazása is utal a magáénak vallott alapértékekre.

Képviselői munkája kapcsán pedig egy vele készített személyes hangvételű interjúban 2017-ben beszélt arról, hogy csak teljes odaadással lehet végezni ezt a feladatot, és „gyerekként sem hitt a gyors sikerekben, otthon azt tanulta meg, hogy a kitartó, szorgalmas munka mindig meghozza az eredményt, a legtávolibbnak tűnő célt is el lehet érni, ha következetesen, napról napra építkezve elvégezzük a feladatainkat. Így állt hozzá 2010-ben is, hogy a feladatokat sorrendbe állítva lépésről lépésre lehet haladni a cél felé.

Szintén habitusára utal még, amit év elején, az iCon intelligent economy és a Századvég közös eseményén mondott: továbbra is józan, mértékletes és fegyelmezett politikára van szükség az infláció csökkentéséhez. Ezek a megfogalmazások higgadt, egyben fegyelmezett, kitartó vezetőre utalhatnak.

A piac Varga Mihályra számít

Érdemes végül azt is megnézni, hogy a Világgazdaságnak nyilatkozó elemzők miért számolnak Varga Mihállyal. Túl azon, hogy korábban maga az érintett sem hárította el egyből a jegybankelnökségre vonatkozó kérdést, Virovácz Péter a miniszterelnök szavai alapján arra következtet, hogy Varga Mihály kinevezésével szükség lehet egy csúcsminiszterre. Szerinte azzal is együtt jár majd, hogy Nagy Márton megkapja a költségvetés területét, ami a piacok számára sokkal fontosabb szempont lehet, mint maga az új jegybankelnök személye. Így Virovácz Péter szerint nem is az a kérdés, hogy ki lesz a jegybankelnök, hanem sokkal inkább, hogy mit jelent ez hosszabb távon a költségvetési politika, az infláció, akár az államadósság-kezelés szempontjából.

Virovácz Péter úgy véli, a legnagyobb kérdés, hogy az új jegybanki vezetés mennyire hajlandó bent maradni a fősodorban, ami annyit tesz, hogy továbbra is a pozitív reálkamat mellett teszi le a voksát. A Fed és az Európai Központi Bank is amellett érvel, hogy a megváltozott körülmények között nem lehet már visszatérni a negatív reálkamathoz.

A mostani jegybanki kamatpolitika is ezt vallja, így szerinte ha ebben változás lesz, az külön utassá teheti a hazai monetáris politikát. 

Jó üzenet lehet ugyanakkor Varga Mihály személye a piacok felé – ez már Molnár Dániel, a Makronóm Intézet vezető közgazdászának megállapítása. Az elemző úgy fogalmazott, figyelembe véve a szakértelmét, felkészültségét, valamint a piaci szereplőkkel való kapcsolatát, a piacok feltehetően pozitívan értékelnék a kinevezését. Hozzátette: irányváltásokra adott piaci reakciók esetében mindig az a kérdés, hogy mekkora a bizonytalanság a jövővel kapcsolatban, mennyire kiszámítható a váltás, az új vezetés politikája.

Ebből a szempontból a legkisebb bizonytalanság Varga kinevezése esetén merülne fel. Ráadásul e mellé Molnár Dániel szerint a kormányzaton belül a megszólalások, interjúk alapján az elmúlt években is Varga Mihály képviselte az óvatosabb, megfontoltabb irányvonalat.