Magyarországon enyhült a nyomás, de az ukránok nyögik, hogy a kormány megvédte a magyar gazdákat

Nyitókép:  Andreas Arnold / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP

Mint a Mandiner olvasói emlékezhetnek: 2023 szeptemberében tiltotta be a magyar kormány a termelők védelmében több, Ukrajnából származó agrár- és élelmiszeripari termék behozatalát. Az eredeti kormányrendelet az alábbi 24 termék behozatali tilalmát rendelte el:

• Szarvasmarhafélék húsa frissen vagy hűtve,
• Szarvasmarhafélék húsa fagyasztva,
• Sertéshús frissen, hűtve vagy fagyasztva,
• Juh- vagy kecskehús frissen, hűtve vagy fagyasztva,
• Baromfi élelmezési célra alkalmas húsa, vágási mellékterméke és belsősége frissen, hűtve vagy fagyasztva,
• Madártojás héjában, frissen, tartósítva vagy főzve,
• Természetes méz,
• Zöldség (nyersen, gőzöléssel vagy vízben forrázással főzve is) fagyasztva,
• Közönséges búza,
• Rozs,
• Árpa,
• Kukorica,
• Hajdina, köles és kanárimag; más gabonaféle,
• Búzaliszt vagy kétszeres liszt,
• Gabonaliszt (kivéve búza- vagy kétszeres liszt),
• Másképpen megmunkált gabonaféle, gabonacsíra egészben, lapítva, pelyhesítve vagy őrölve.

Ez a lista február 20-án változott, ugyanis a kormány egy határozatával kivette belőle a mézet. A lépést Nagy István agrárminiszter akkor azzal indokolta, hogy az unió tagországai közül egyedül Magyarország tette tiltólistára az ukrán mézet, és mivel más uniós országokba szabadon jöhetett a méz Ukrajnából, itthon pedig elfogyott a vegyes méz, félő volt, hogy a magyar szállítók nem tudják teljesíteni vállalásaikat és kilistázzák őket a nyugat-európai kiskereskedelmi láncokból. A miniszter szerint a hazai méhészek értékesítési gondjait egyébként sem az ukrán méz okozta, hanem a kétes eredetű kínai műméz.

Közben azért némi változás is volt a világpiacon. Az ukrán gabona nyomása az európai piacon enyhült, aminek egyrészt az az oka, hogy a gabona és az olajosnövények termése az aszály miatt kevesebb lesz, a baromfipiacon jóideje nagy zavart okoz az unióba áramló ukrán áru.

Érdekes ugyanakkor, hogy bár összességében az import növekedését figyelték meg az év első felében, de a nagy importőrök - így Brazília és Thaiföld mellett Ukrajna – által beszállított mennyiség csökkent. Ukrajna esetében ezt a szakértők a nagy baromfitartó régiókat elérő háború miatti termeléscsökkenéssel magyarázzák. 

A közvetlenül Magyarországra érkező ukrán agrár- és élelmiszeripari termékek a vámstatisztika alapján négy termékcsoportba sorolhatók. Ezek

• az Élő állatok, állati termékek,
• a Növényi termékek,
• Állati és növényi zsír, olaj és viasz, valamint 
• az Élelmiszer-készítmények, italok, dohány.

A fentiek fedik le a mezőgazdasági és élelmiszeripari külkereskedelmi forgalmat.

A passzívum zöme a Növényi termékek és az Élelmiszer-készítmények, italok, dohány termékkategóriában jött össze: előbbiben 29,8 millió eurós import mellett 21,7 millió euró értékű volt az export, míg a másik kategóriában 87 millió euró volt az import és 42,5 millió euró kivitt magyar áruk értéke.

Utóbbinál a behozatalt gyakorlatilag két teremékcsoport fedte le: a cukorból és cukorárukból 39,6 millió, az élelmiszeripar melléktermékei és hulladékai; elkészített állati takarmány pedig 34,7 millió euró értékben érkezett be. Az arányokat jól jelzi, hogy az Élelmiszer-készítmények, italok, dohány kategóriában az Európai Unióból érkező import értéke 231,25 millió euró volt – vagyis

A tilalom hatása úgy tűnik ki igazán, ha az idén júniusig beérkezett mezőgazdasági és élelmiszeripari importot az előző évek azonos időszakának adataival vetjük össze. A legnagyobb visszaesés a növényi termékeknél észlelhető: itt gyakorlatilag tizedére, a tavalyi 288,1 millió euróról 298,8 millió euróra esett a forgalom. Értékben jóval kisebb az állati és növényi zsír, olaj és viasz kategória külkereskedelmi forgalma, az import azonban itt jóval nagyobb mértékben esett vissza a tavalyihoz képest, 73.2 millió euróról 246 ezer euróra.