„Kivéreztetik, tönkreteszik Európa gazdaságát” – fogalmazott a rezsicsökkentés megvédéséért felelős kormánybiztos a Hír TV műsorában. A politikust arról kérdezték, meddig lehet megvédeni a rezsicsökkentést.
Nyitókép forrása: Facebook
A Világgazdaság cikkeiből kiderült, ez év júniusában is Magyarországon volt a legalacsonyabb az áram és a gáz bruttó végfelhasználói ára az Európai Unión belül – legalábbis ezt mutatta ki a finnországi VaasaETT. Ugyanakkor június végéig az államháztartás központi alrendszere 2656,4 milliárd forintos hiánnyal zárt.
Meddig lehet megvédeni így a rezsicsökkentést?”
– érdeklődött tehát a Hír TV műsorvezetője a Napi aktuális hétfői adásában.
Németh Szilárd, a rezsicsökkentés megvédéséért felelős kormánybiztos erre felhívta a figyelmet, az idei büdzsében külön helye van egy úgynevezett rezsivédelmi alapnak, amit a kabinet azért hozott létre, hogy „minden kőkemény brüsszeli, baloldali támadás ellenére” fenn lehessen tartani a rezsicsökkentés intézményét. Annak ugyanis rengeteg pozitív hatása van, nem pusztán a szociális vetületekre kell gondolni, de gazdaságiakra is. Vagyis a mostani kormányzat teljesen másképp áll hozzá a rezsikérdéshez, mint azt a balliberális kabinetek tették 2002 és 2010 között, amikor is több alkalommal emelkedtek a rezsiárak, a haszon pedig az ekkor külföldi tulajdonban lévő cégek zsebébe kötött ki, emlékeztetett Németh Szilárd.
2013 januárjában, mikor az első tízszázalékos rezsicsökkentést végrehajtották, azt szerették volna elérni a második Orbán-kormányban, hogy megsegítsék a magyar családokat. A rezsicsökkentés miatt több pénz maradt náluk, amit nem mellesleg máshol el tudtak költeni – fogalmazott a kormánybiztos.
„Meddig marad a rezsivédelmi alap?” – tette fel az újabb kérdést a csatorna műsorvezetője. Németh Szilárd úgy felelt, az elkülönítést (szükség volt és van is rá) az ukrajnai háború indokolta, aminek következtében világszerte elszabadultak a rezsiárak; de az uniós szankcióspolitika is rányomta az árak alakulására a nem túl kedvező bélyeget.
Ezek miatt kellett meghozni azt a döntést is a kormányzatnak, hogy az átlagfogyasztás mértékéig megtartják a rezsicsökkentést – a gáz- és a villanyárak esetében is. – „De mindeközben most már a túlzott deficiteljárás fenyegeti Magyarországot” – utalt vissza a fenti számokra a műsorvezető. – Mire a kormánybiztos visszakérdezett: „Ebben Brüsszelnek van a legnagyobb sara.
Azok a pénzek, amelyek járnak Magyarországnak, itt vannak-e?”
„Az a tizenhárom uniós szankciós csomag, amiről az előbb tettem említést, vajon mit tett a magyar gazdasággal? Mit csinált Európa gazdaságával? Kivéreztetik, tönkreteszik Európa gazdaságát…”
Németh Szilárd épp ezért úgy vélte, ahhoz, hogy Európa, ezáltal Magyarország is pénzhez jusson, változást kell elérni Brüsszelben. Olyan gazdaságpolitikára lenne szükség, ami nem a véres háború fenntartását tekinti elsődleges feladatának; a forrásokat egyértelműen a gazdaság élénkítésére kellene fordítani.
Az adást alább tekinthetik meg:
Orbánék patrióta győzelme nagy politikai vereség Friedrich Merz német kancellárnak és Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének. Véget ért az EU-csúcs. De mi következik ebből a belpolitikára nézve? Itt a Mesterterv évadzáró adása.
Persze csak azoknak fáj ez, akik Magyarország vesztére törnek.
Kockázatot nem lehet egyszerűen félresöpörni.
„A karbonárazás a leghatékonyabb és legköltséghatékonyabb módja a kibocsátások csökkentésének és a zöldberuházások ösztönzésének” – érvelt a tiszás Kulja András.
November 28-án az orosz elnökkel találkozott a magyar miniszterelnök. A magyar kormányfő által grundolt megállapodás biztosan kihatással lesz 2026 áprilisára.
A valóságérzékelés teljes hiánya? Miközben Orbán Viktor telt ház előtt, zsúfolásig telt arénában beszélt Szegeden, Magyar Péter rendezvényén csak lézengtek az érdeklődők. A Tisza elnöke mégis azt állította, nála kétszer annyian voltak.
