Botrány Parajdon: a románok visszatérő mulasztásai vezettek a katasztrófához

A romániai Országos Sóipari Társaság még az anyagi kerettel is rendelkezett, azonban mégsem állította meg a problémát.


A romániai Országos Sóipari Társaság még az anyagi kerettel is rendelkezett, azonban mégsem állította meg a problémát.


Elkezdődött a sótalanító berendezések beszerelése a parajdi bányakatasztrófa által sújtott térségben.


A román állami tulajdonban lévő parajdi sóbányába májusban tört be ismét a felette folyó Korond-patak vize.


A bányát ezentúl folyamatosan figyelik, és riasztási rendszert is kiépítettek.


Elképesztő képsorokon az eset.


Tusnádfürdőn a legfrissebb fejleményekről nyilatkozott Geréb László megyei önkormányzati képviselő és Zakariás Zoltán, az Erdélyi Magyar Szövetség elnöke.


Két lehetséges megoldást vizsgálnak a bánya jövőjét illetően.


Egyelőre nem haladja meg a határértéket a Maros sótartalma, de a szakemberek folyamatosan figyelik a helyzetet.


Újabb beomlások nyomán ismét sós víz került a Korond-patakba.



A kormány és a magyar emberek összefogtak, hogy segítsenek a Székelyföldön bajba jutott lakosságnak.


Ismét megtelt a csíksomlyói nyereg, ezúttal a parajdiak megsegítésére.


Bemutatta a könyörtelen valóságot a szakértő.


„Törékeny egyensúlyt” tapasztaltak a szakértők, a víz eltávolítása csak a Korond-patak elterelése után kezdődhet.


Az időpont: július 6.


Visegrádon pontosan tudják, mekkora károkat tud okozni a víz.


Űrtechnológiai eszközöket is bevetnek a magyar kutatók, hogy előrejelezhessék a további, várható omlásokat.


Megrázó, mégis reményteli helyszíni riport a pusztuló sóbánya környékéről.


Kitelepítés, vészforgatókönyvek, a mélyben döngve beszakadó sótömbök remegtette föld. Sok parajdi megélhetése esett a mélyben kavargó, több millió köbméternyi sós víz martalékául. Veczán Zoltán írása.


„Egyetlen magyar sincs egyedül!” – fogalmazott a miniszterelnök
