Izgalmassá lehet-e tenni a matekot a gyerekek számára? – a Rényi Intézet igazgatója a Mandinernek

Idén júliusban nálunk rendezi meg konferenciáját a European Society for Research in Mathematics Education (ERME). Ez Európa legnagyobb, a matematikatanítás módszertanával foglalkozó tudományos tanácskozása. Miről folyik majd az idei eszmecsere?

Olyan szakemberek vesznek részt a rendezvényen, akik a matematika-tanítást kutatják, illetve maguk is tanárok. A legfontosabb kérdés most is az, hogy mit és hogyan tanítsunk, miközben a világ dinamikusan változik, és ennek tükröződnie kellene a tanításban is. Drámai például a mesterséges intelligencia elmúlt években végbement térnyerése, az emberek pedig mindentől félnek, amit nem igazán értenek.

A másik fontos komponens, hogyan ismertessük meg a fiatalsággal a matematika vagy a számítástudomány eredményeit. Erről fognak a konferencián harminc tematikus csoportban beszélgetni a résztvevők, körülbelül 950-en. Az általános és középiskolai matematika-tanítás messze túlnyúlik azon, hogy matematikusokat képezzünk, sokkal fontosabb feladat, hogy a matematika alapjait jól értő és attól nem félő, de kezelni tudó gyerekek kerüljenek ki az iskolákból. A Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet azért vállalta fel a konferencia társszervezését, mert felelősséget érzünk abban, hogy fejlődjön a matematika tanításának a kutatása.

Minden diák számára az egyik legfontosabb tantárgy a matematika. Van, aki imádja, a többség számára viszont mindig is mumus marad. Változik a tantárgyhoz való hozzáállás agy ez már mindig így marad?

Én nem tanítok matematikát középiskolában, tehát ilyen tapasztalatom nincs, de az biztos, hogy szükség van változásra. Soha nem lesz könnyű matematikát oktatni. A többi tudományban – legyen az biológia, kémia vagy fizika – az elmúlt maximum kétszáz év eredményeivel találkozunk. A matematikában azonban, – akár a gimnázium első éveiben – csupa olyan dolgot tanulunk, amelyeket már az antik görögök is ismertek. Még a középiskola végén sem érünk el a a XIX. század eredményeiig.

A matematikai eredmények közvetetetten jelentkeznek. Sokszor nem is tudjuk, hogy például az internetes bankolás titkosításának fejlődése milyen matematikai kutatások eredménye. A matematika kicsit megmaradt a misztikum ködében. A legtöbben nem is tudják mivel foglalkoznak jelenkorunk matematikusai. Az eredményeket sem lehet jól látni és nehéz kommunikálni. Egy orvosi kutatásban sokkal látványosabb és érthetőbb egy felfedezés eredménye. A tananyag is száraz, ez vitathatatlan, egy csomó rutinfeladattal próbálják a diákokat rávenni arra, hogy jól kezeljék ezeket a technikákat.

Hogyan lehetne mégis izgalmasabbá tenni a matematika oktatását?

Nekem mindig az volt álmom, hogy a diákok tanulják a matematika alapjait az órák többségében, de legyen például minden hónapban egy óra, amelyet élvezhetnek, ami megmozgatja a fantáziájukat.

Így a gyerekekhez is közelebb lehet hozni a prímszámok használatának fontosságát, azt, hogy hogyan befolyásolják mindennapjaikat. A valószínűség-számítás fogalmával is lépten-nyomon találkozunk, de nagyon sok félreértés övezi. Pedig amikor az ember döntést hoz, akkor valójában valószínűségeket mérlegel, milyen döntésének, milyen következménye lehet. Sokat segítene, ha ezeket a döntéseket kicsit tudatosabban lennénk képesek meghozni. Az is egy irány lehet, hogy ha valaki jól teljesít egy témában, mert érti, akkor abból meríthessen a többi témához. Ha például valakinek jól ment a trigonometria, akkor érdemes lehet algebrai érveléseket is átöltöztetni trigonometrikus köntösbe. 

Nem magyar jelenség, hogy a matematikát nehéz oktatni vagy fogyaszthatóvá tenni a fiatalság számára. Ez a matematika sajátja.

Sokan kérdezzük felnőttként, hogy miért kellett olyan dolgokat tanulnunk – például matematikából – amelyeket később soha nem fogunk használni?

Egyrészt gyerekként nem tudjuk, mivel foglalkozunk majd felnőtt korunkban. De bármi legyen is az, egy általános tájékozottságra, hozzáértésre mindenből szert kell tennünk. A matematika speciális abból a szempontból, hogy valóban lehet, nem fogunk felnőttként logaritmust számolni, de azt, hogy miként álljunk hozzá egy probléma analizálásához,  ezeken a fogalmakon keresztül tudjuk megtanulni.

Amikor azt halljuk, hogy valami exponenciálisan növekedik, akkor nem matematikai számításokra gondolunk, de tudjuk, hogy mit jelent ez a fogalom.

Hazánk egyébként hogyan áll a matematikusok terén?

Ez megint egy komplex kérdés, mert attól függ, mivel hasonlítjuk össze. A matematikában sokkal kisebb anyagi háttérre van szükség a kutatási eredményekhez, ehelyett inkább hagyományra és odafigyelésre. Ma is létezik a Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok és rengeteg versenyt szerveznek a fiataloknak. Van két Abel-díjas matematikusunk, 2012 Szemerédi Endre, 2021-ben pedig Lovász László nyerte el ezt a kitüntetést. De csak egy dolog jó pozícióban lenni, egy másik, ezt a helyet meg is őrizni. Nagyon gyorsan változik a környezet, nem dőlhetünk tehát hátra.

Nyitókép: Illusztráció/Getty Images