A világ gyors ütemben fegyverkezik: a globális katonai kiadások immár nyolc éve folyamatos növekedésben vannak.
„Sok szó esik arról, hogy Ukrajna mennyi fegyvert kap nyugati partnereitől támogatásként, de arról nem igen, hogy egyébként maga Ukrajna mennyit költ a háború óta a hadseregére. Ukrajna rengeteget köszönhet a nyugati támogatásoknak, de fontos kiemelni, hogy 2022 februárja óta az állam is rengeteg pénzt fordít az ütőképes hadsereg fenntartására: Európában konkrétan az 5. helyen van katonai kiadásokban Oroszország, Nagy-Britannia, Németország és Franciaország után.
Ez még önmagában nem mond sokat, de nézzük a meglepő számokat a svéd SIPRI intézet április végén publikált legújabb, tavalyi évre vonatkozó adatait:
Ukrajna katonai kiadásai 2022-ben 640%-kal nőttek (!!!) az előző évhez képest. Összesen 44 milliárd dollárt költöttek - összehasonlításul, a nagyságrendekkel komolyabb gazdasági képességekkel rendelkező Németország és Franciaország 55 illetve 53 milliárd dollárt. Ez óriási összeg az ukrán gazdaság számára.
Így a háború miatt csak a katonai kiadások 34%-kal terhelték meg az ukrán GDP-t. Tehát tavaly az ukrán állam kiadásainak a harmadát költötte a hadseregére. A nyugati támogatásokon felül. A tisztánlátás kedvéért: 2021-ben Ukrajna még csak a GDP-je 3,2 százalékát költötte a hadseregére (így is kb. a dupláját GDP arányosan, mint a legtöbb európai NATO tagország).
Összehasonlításképpen Oroszország tavaly 86,4 milliárd dollárt költött a hadseregre, ami az előző évhez képest egy 9,2%-os növekedést jelent.
Ukrajna háborúban áll, a katonai kiadások ilyen drasztikus növekedése érthető. De globálisan a trend hasonló - egyre inkább csúszunk bele egy nemzetközi fegyveres konfliktusba. Az európai országok katonai kiadásai 13%-ot nőttek egy év alatt. Ukrajna után Európában a legnagyobb, 36%-os növekedést Finnország produkált, amely áprilisban a NATO legújabb tagja lett. A legtöbbet persze továbbra is az Egyesült Államok fordít a hadseregére: a világ összes katonai kiadásainak a 39%-a önmagában az Egyesült Államokra esett.
A világ gyors ütemben fegyverkezik: a globális katonai kiadások immár 8 éve folyamatos növekedésben vannak. Egyre több a hasonlóság az első világháború előtti nemzetközi fegyverkezéssel. És persze ismerjük a drámák alapszabályát: ha egy puska lóg a falon, akkor az előbb-utóbb el fog dördülni.”
Nyitókép: Bendarzsevszkij Anton Facebook-oldala
***
***
Új adóügyi reform teljesítését kötheti ki az EU a következő makrofinanszírozási támogatási részletek folyósításának feltételeként. A tervezett intézkedés összhangban áll az IMF korábbi elvárásaival, Ukrajnában azonban politikai ellenállást váltott ki.
A most hatályát vesztő veszélyhelyzeti rendelet több mint 20 termék behozatalát tiltotta meg Ukrajnából.
Újabb törésvonal jelent meg az EU és az Egyesült Államok között az Oroszországgal szembeni szankciós politikában. Washington az olajpiac stabilizálására hivatkozik, Brüsszel viszont attól tart, hogy a lépés Moszkva bevételeit növeli.
A Fidesz alapítója a választási vereség okairól, a Tisza térnyeréséről, valamint a jobboldal megújulásról is véleményt mondott.
Wadephul Ukrajnát tekinti példaértékűnek az energiaválság kezelésében.
Fehéroroszország már egy nappal korábban elkezdte a felkészülést.
Japán a drónhadviselés új, olcsóbb iránya felé nyit: a tengerészet már átvette az első kartonalapú AirKamuy 150 drónokat, amelyek könnyűek, gyorsan gyárthatók, és a radarok számára is nehezebben észlelhetők.
Méghozzá micsoda nem mindennapi kiütéssel!
