A törvényeket betartjuk és betartatjuk, önök az ellenkezőjét teszik – válaszolta Orbán Viktor a Momentum elnökének az azonnali kérdések órájában, a Tisztelt Házban. Később Kanász-Nagy Máténak válaszolt akkugyár-ügyben a kormányfő, aki kiemelte, csak egy kis belátás és érettség szükséges ahhoz, hogy megértse, miért van szükség a gyár megépítésére.
Az Országgyűlés hétfői ülésnapján az azonnali kérdések órájában Orbán Viktor válaszolt a képviselők kérdéseire.
Az előzetes információk szerint Arató Gergely (DK), Gelencsér Ferenc (Momentum), Kunhalmi Ágnes (MSZP), Lukács László György (Jobbik) és Kanász-Nagy Máté (LMP) tett fel kérdést a kormányfőnek. Igaz, Arató nem jelent meg az ülésteremben.
*
Gelencsér Ferenc kérdezett így először, aki a kormányfőnek a múlt heti, erőszakos diáktüntetéssel kapcsolatban tett fel kérdést. A momentumos országgyűlési képviselő arra volt kíváncsi, elítéli-e, hogy a magyar rendőrség „gumibotokkal ver ártatlan fiatalokat”.
Orbán Viktor válaszában leszögezte, akkor lehet valaki parlamenti képviselő, ha esküt tesz, az eskü pedig világosan beszél. „A törvényeket betartjuk és mindenkivel betartatjuk!” – fogalmazott.
Önök az ellenkezőjét teszik, folyamatosan arra hívják fel arra bujtogatják az embereket, hogy ne tartsák be a törvényeket!”
– mondta Orbán, majd azzal folytatta, Magyarországon szabad tüntetni, szoktak is tüntetni, van azonban, amit nem lehet: nem lehet építési telekre törvényellenesen behatolni, nem lehet középületeket megrongálni és rendőröket sem lehet megdobálni.
Megkérem, tartsa be képviselő esküjét!
– válaszolt a Momentum elnökének a kormányfő.
Orbán Viktor később arra kérte a szülőket, a diákokat, a tanárokat és személy szerint Gelencsért is, hogy tartsák be a törvényeket, a törvények keretein belül fejezzék ki nemtetszésüket és tiltakozásukat.
Kunhalmi Ágnes, az MSZP társelnöke kérdésében az állt: ha Magyarországon mindenki elmondhatja szabadon a véleményét, „akkor miért tartalmazza a pedagógus státusztörvény tervezete azt a rendelkezést, hogy a pedagógusok nem nyilváníthatnak véleményt a köznevelési rendszer működéséről”. A szocialista képviselő ezek után Varga Judit igazságügyi miniszter és Orbán CPAC-en mondott beszédéből idézett.
A miniszterelnök válaszát úgy indította, hogy
Úgy folytatta, van Magyarországon néhány szakma, amit hivatásszakmának neveznek, a kormány szerint ezeknek sajátos jogi szabályozásra van szükségük. Példaként említette az egészségügyi, a rendvédelmi dolgozókat és a katonákat. Megjegyezte, hogy a pedagógusokat nem most választják le a közalkalmazottak általános jogi kategóriájáról, ez évekkel ezelőtt megtörtént, legfeljebb nem mindenkinek tűnt fel.
A kormányfő válaszában kiemelte, 2010-hez képest ma az oktatás költségvetési során (a büdzsében) 1400 milliárd forinttal több szerepel.
Szeretnék emlékeztetni minden magyar pedagógust, szülőt és diákot, önök voltak azok, akik egyhavi bért elvettek tőlük!”
– zárta válaszát.
Lukács László György, a párt frakcióvezetője felszólalásában arról értekezett, hogy el kellene törölni a kötelező regisztrációt a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarába. A politikus megjegyezte, ő elfogult a vállalkozókkal szemben, mert szerinte ők az igazi erőtartalékjai a hazai gazdaságnak. Nehezményezte, hogy éves szinten ötezer forintot kell befizetnie a vállalatoknak kamarai tagság címszó alatt.
Orbán Viktor minderre úgy reagált: a kormány nem tehet meg akármit. Kiemelte,
„Amit mi tehetünk, hogy arra a kérdésre válaszolunk, van-e szükség kamarára és ha van kamara, van-e szükség kötelező tagságra. Ezeket a vitákat az elmúlt harminc évben folyamatosan folytattuk, az elmúlt 13 évben nyugvópontra juttattuk. A mi döntésünk az volt, hogy kamarára szükség van, arra jutottunk, hogy kötelező kamarai tagdíjra is szükség van. Hogy mire használja a kamara, az általa beszedett tagdíjat, kizárólag a kamara demokratikusan megválasztott testületei tudnak véleményt mondani” – fogalmazott válaszában.
A kamaraellenesség ebben a gazdasági helyzetben előnytelen a vállalkozások számára”
– zárta a miniszterelnök.
Az LMP képviselője szerint a kormánynak meg lett volna a lehetősége, hogy tudásalapú gazdaságot építsen ki azzal, hogy az oktatásba ruháznak be, „ehelyett azt választották, hogy összeszerelő üzemmé akarják tenni Magyarországot!” – jelentette ki Kanász-Nagy Máté, hozzátéve, hogy ma az a legfőbb politika, hogy akkumulátor-gyarmattá tegyék Magyarországot. De úgy véli, ez a receptje annak, hogy a közepesen fejlett országok csapdájában maradjunk.
Orbán Viktor válaszában úgy fogalmazott, az akkugyárépítések minden dimenzióban jól végig gondolt iparpolitikai döntések. A kormányfő világossá tette, hogy hazánkban a legszigorúbb uniós környezetvédelmi normák vannak érvényben, még a német törvényeknél is szigorúbbak a szabályok.
Megjegyezte, az akkumulátorgyárakban dolgozó munkásoknak a az átlagfizetése a feldolgozóiparban dolgozók fizetésénél 60 százalékkal magasabb.
Ön a magas munkabérek ellen beszél!”
– mondta a miniszterelnök, majd azzal folytatta, hogy Európa-szerte akkugyárakat építenek.
Az önök elvtársa, Timmermans mást sem csinál, mint akkumulátorgyárakat szorgalmaz
– emlékeztetett a miniszterelnök, aki szerint a hazai termelőipar története azt mutatja: először létrejönnek a termelőegységek, utána jönnek létre a kutatóközpontok, majd a fejlesztőközpontok, így lehet elérni az értéklánc magasabb szintjére.
„Felül nem lehet becsekkolni. Azért vannak ma már Magyarországon autóipari kutatóközpontok, mert tudunk autót gyártani. Olyan helyre nem visznek kutatóközpontot, ahol még autót gyártani sem tudnak.
Ennek belátása nem olyan bonyolult, csak egy kis belátás és érettség szükséges!”
– zárta válaszát Orbán Viktor.
***
Nyitókép: Földházi Árpád/Mandiner
Tavaly ősszel visszavonult a közélettől, de a jobboldal súlyos választási veresége most visszatérésre késztette Szentesi Zöldi Lászlót, aki ennek ellenére vallja: az ember nem a politikáért él.
Nem akármilyen autóba ült be.
Zárug Péter Farkas és Török Gábor mutatta be kedden legújabb kötetét. A szerzők állítják, ha meg akarjuk érteni a 2010–2026 közötti időszak magyar politikáját, ahhoz meg kell értenünk Orbán korának sajátos szerkezetét.
Orbán Anita rögtön megígérte, véget vetnek az EU-val szembeni „zsaroláspolitikának”.
Bebetonozott meggyőződés a baloldalon, hogy Orbán és a Fidesz körei uralják a magyar médiapiac 80 százalékát. De vajon honnan származik ez nemzetközileg is sokat hivatkozott adat a médiáról, és milyen problémák vannak vele?
Az új bolgár miniszterelnök többször méltatta a volt magyar kormányfőt.
Rekordközeli szintre emelkedett a cseppfolyósított energiahordozók behozatala.
Orbán Anita elítélte az orosz támadást, amelyről a kormányülésen is tárgyalnak.
