Egy fórumon szabadultak el az indulatok, a lengyel gazdák leárulózták a mezőgazdasági miniszterüket, majd repülni kezdtek a tojások. Ami nekik fáj, ugyanaz fáj a magyar gazdáknak is, a megoldást azonban Brüsszelben kell keresni.
A lengyel gazdáknak soha nem kellett kétszer szólni, ha az érdekeiket kellett érvényesíteniük, a mostani helyzetben azonban a szokásosnál is idegesebbek. Van miért.
A történet akkor kezdődött, amikor tavaly a háború miatt kikötőkben rekedt ukrán gabonát a szomszédos országok – köztük Magyarország – szolidaritási folyosókon, szárazföldi úton igyekeztek eljuttatni az EU-s kikötőkbe, hogy Ukrajna tovább tudjon kereskedni az eddigi piacán, egyben a szükséges mennyiség eljusson minden szűkölködő országba, elhárítva az globális élelmiszerválság fenyegető rémét. Ezzel egy időben az Európai Unió vámmentessé nyilvánította az ukrán gabonát – és más élelmiszeripari termékeket –, ami utólag óriási hibának bizonyult.
Az olcsó, mindenféle EU-s szabály nélkül (például az unióban tiltott növényvédő szerek használatával) termesztett óriási mennyiségű gabona ugyanis bent ragadt az uniós piacon. Mialatt egyes nagyvállalatok és spekulánsok beterítik vele az egész kontinenst, az eredetileg segíteni szándékozó országok agrárpiaca egyre jobban megsínylette a szolidaritást, mivel a saját terményeiket nem vagy csak áron alul tudják értékesíteni.
Az érintett országok Brüsszeltől kértek segítséget, ám az Európai Bizottság hallani sem akart arról, hogy szigorításokat vezessen be az ukrán gabona tekintetében, ehelyett inkább felnyitotta a mezőgazdasági válságalapot, hogy abból utalgasson az egyre nehezebb helyzetben lévő tagállamoknak. Már amelyiknek utal. Magyarországnak ezúttal sem jut a vészalapból, a döntést meghozó uniós biztos szerint ugyanis nem bizonyított, hogy az ukrán gabonadömping és a magyar gabonapiac problémái összefüggenek.
Az Európai Bizottság szerint olyannyira rendben van minden, hogy meghosszabbítja a vámmentességet az ukrán élelmiszerpiac termékeire. Az érintett országok nem így gondolják, és úgy döntöttek, a várakozás helyett maguk dolgoznak ki javaslatokat. Orbán Viktor miniszterelnök a napokban tartott EU-csúcsról közösségi oldalán így üzent: „A közép-európai országok megállapodtak: Mateusz Morawiecki koordinálásával közösen lépünk fel, hogy megvédjük a gazdákat az ukrán gabonadömping káros hatásaitól”.
Az említett dömping a legnagyobb mértékben Lengyelországot sújtja, ahol a gazdák már több esetben is jelezték: akár a határátkelőket is eltorlaszolják, hogy Ukrajnából ne jusson be több gabona az országba. A dolog odáig fajult, hogy egy a napokban tartott agrárfórumon néhány gazda árulónak nevezte Henryk Kowalczyk miniszterelnök-helyettest, mezőgazdasági minisztert, majd tojásokkal dobálta meg a politikust, így tiltakozva a kormány Ukrajnával kialakított gazdaságpolitikája miatt.
Kowalczyk az eset kapcsán úgy fogalmazott: a határok megnyitása az ukrán búza előtt egységes és konszenzuson alapuló döntés volt, amelyet Lengyelországban a kormány és az ellenzéki erők is támogattak.
A helyzet megoldása ezúttal valóban nem a tagállamok kormányán múlik, hanem a brüsszeli döntéshozókon, akik azonban nem akarnak semmilyen módosítást eszközölni az egyre nagyobb problémát és gazdasági zavart okozó tervben.
Az Orbán Viktor által említett mentőexpedíció azonban máris elkezdődött. Első körben Lengyelország vezetésével arra kérik az érintett országok az Európai Bizottságot, hogy
hogy az valóban az eredeti rendeltetési helyére, Európán túlra jusson el, ne pedig az uniós vállalkozásokat tegye tönkre.
Addig is a tagállamok folytatják azt a szigorú minőségi és élelmiszerlánc-biztonsági ellenőrző folyamatot, amelynek során azt ellenőrzik az élelmiszeripari vállalatoknál, hogy használnak-e nem EU-s szabványnak megfelelő technológiával termesztett vagy homályos eredetű ukrán gabonát. Ahogy Nagy István agrárminiszter rámutatott: „Az ukrán gabonát felhasználó magyar vállalkozásoknak közvetlen jogszabályi alapfelelőssége, hogy kizárólag az uniós és a hazai előírásoknak megfelelő alapanyagot használjanak fel”.
Hogy a lengyel gazdák tojásdobálásának ne csak szimbolikus jelentősége legyen, a tagállamok agrárpiaca felé máris közelít az újabb csapás. A gabona mellett ugyanis egyre nagyobb problémát kezd okozni a szintén vámmentességet élvező ukrán tojás és csirkehús soha nem látott mennyisége, amely piactorzító hatásával ugyanúgy kezdi tönkretenni a nemzeti vállalkozásokat, mint a gabona.
A jelenlegi adatok szerint az EU-s piacra beszabadult ukrán csirkehús mennyisége 80 százalékkal, míg a tojás forgalmazása az ötszörösére nőtt a vámmentesség bevezetése óta. Ez a mennyiség tulajdonképpen minden ellenőrzés nélkül áramlik be az Európai Unióba (zömében éppen Lengyelországon át), amely egészségügyi kockázatot is bőven rejt magában, hiszen Ukrajnára nézve jelenleg nem kötelezők az uniós állatjóléti, élelmiszer-biztonsági, állategészségügyi és környezetvédelmi előírások.
És mielőtt a szolidaritás szót emlegetné valaki: az Európai Baromfivágó és -feldolgozó Üzemek Szövetsége (AVEC) szerint az Ukrajnának biztosított kedvezmények semmit nem segítenek az ukrán polgárokon. Kifejezetten kedvez azonban annak a néhány ottani óriáscégnek, amelyből mindössze négy olyan van, amely képes Európába szállítani. Az AVEC javaslata szerint legalább ezeknél kötelezővé kellene tenni az uniós előírásokat, és azok megszegése esetén haladéktalanul kizárni őket az exportból.
Akarat tehát van, eredmény eddig annál kevesebb. Az uniós agrárvállalkozók türelme és eszközei pedig fogyóban. Igaz, ott az a rengeteg, nyakukon maradó tojás.
Fotó:
Lengyel parasztgazdák a tüntetnek az észak-lengyelországi Bydgoszczban, 2020. október 7-én.
MTI/EPA-PAP/Tytus Zmijewski
Az elektromos mobilitás „forradalmi gyorsasággal” fog elterjedni, mert az egész világ megtanulja azt, hogy az olajimport az mekkora kitettség – jelentette ki Mráz Ágoston Sámuel a Mandiner Mesterterv című műsorában.
J. D. Vance a minap épp az ellenkezőjére figyelmeztette a magyarokat.
Szakértő a Mandinernek: Zelenszkij kijátszotta a legerősebb kártyáját, de Magyarországnak még maradtak válaszlépései.
„Ez elfogadhatatlan” – mondta az amerikai külügyminiszter-helyettes.
Magyarországi politikai szerepvállalásra keres embereket egy ukrán szervezet.
A frontok mögött nemcsak az épületek, hanem a hétköznapi megélhetés is romokban hever.
A magyar közösség fogyatkozása és a besorozások már Berlin figyelmét is felkeltették.
Az ellenzéki sajtó véres kardként hordozza körbe az amerikai Polymarket jóslatait Magyar Péter győzelméről, csakhogy nem először tévedne nagyot az oldal egy európai választással kapcsolatban.
Vajon meddig marad Arne Slot?
