33 éve választottunk először szabadon
„Mi, magyarok, pedig egyértelművé tettük, hogy nem akarjuk folytatni a szocialista kísérletet, a pártállamot. Nem titkos alkuknak, hanem a nép egyértelmű fellépésének köszönhettük azt a sikert, amelyre századok óta vártunk. Először is százezres tüntetésekkel üzentek az emberek az utcán: nem félünk, szabadságot akarunk! Másrészt több, mint 300 ezren személyesen, közel 2 milliónyian pedig a TV-n keresztül vettek részt Nagy Imréék újratemetésén, ahol világossá vált generációk számára, hogy a Kádár rendszer vérben és bűnben fogant. Harmadrészt a magyar polgárok többsége voksolt a »négy igenes« népszavazáson, amely megnyitotta az utat a teljes rendszerváltás számára. Negyedrészt pedig a három évtizeddel ezelőtti, több, mint 65%-os részvétellel megtartott választás végül lezárt minden kérdést a hatalmi erőviszonyokkal kapcsolatban. A Magyar Demokrata Fórum, a Független Kisgazdapárt és a Kereszténydemokrata Néppárt az első, szabadon választott kormányunk hátországát adták. A két liberális párt, a Szabad Demokraták Szövetsége és a Fidesz, illetve a Magyar Szocialista Párt az első országgyűlés ellenzéki oldalaként kezdték meg a munkájukat.
A sikerhez kellett az is, hogy mind az ellenzéki oldalon, mind a reformkommunisták között színvonalas elittel rendelkezett az ország. Az időszak több tucatnyi jelentős talentummal rendelkező vezetői közül négy kiemelkedő államférfi (hja, szegény Momentum…), a közjogi méltóságok adtak elsősorban arcot ennek az esztendőnek. A nemzeti- liberális miniszterelnök, Antall József, a liberális-szocialista, ex kisgazda köztársasági elnök, Göncz Árpád, a szintén nemzeti – liberális parlamenti elnök, Szabad György és a környezetvédő nemzeti – liberális alkotmánybírósági elnök, Sólyom László. Antall Józsefet sokat támadtuk, kritizáltuk – utólag azt gondolom, sokszor indokolatlanul, nem kellően átgondolva. Göncz Árpádot az utóbbi évtizedben támadja a hazai jobboldal sokszor indokolatlanul, nem kellően átgondolva.
A rendszerváltás elhozta végre mindazt, amire évszázadok óta elődeink vágytak, amiért életüket adták: a szabadságot, a nemzeti függetlenséget. 1848-49-ben elbuktunk. 1867-ben sikert értünk el, igaz korlátok között. 1918-19-ben majdnem megsemmisültünk. 1945-ben cseberből vederbe kerültünk. 1956-ban megint elbuktunk. 1989-90-ben végre győztünk, újra Európa részévé válhattunk. Merjünk végre örülni és adjuk meg a tiszteletet annak a sikernek, amit évszázadok óta először értünk el!”
A nyitóképen Antall József, a Magyar Demokrata Fórum elnöke szavaz az első többpártrendszerű parlamenti képviselő-választás első fordulójában. MTI Fotó: Szebellédy Géza
Összesen 77 komment
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászólás szerkesztése
Szerencsésebbek lehettünk volna néhány értelmes, hazaszerető, gyakorlatiasan és méltányosan gondolkodó (NEM mindent nekem, v. az enyéimnek) mérnökkel, orvossal, iparos emberrel. Güncz leírta magát az SZDSZ választási klipben szerepléssel, a taxisblokád kezelésével.
A lehető legrosszabb gazdasági döntéseket hozták. Pechünk volt a minősíthetetlenül aljas ellenzékünkkel is. Az országvesztő koalíció második tagja megy lassacskán a levesbe, bár leginkább a DK-ba, szavazó-riasztónak.
Szabad választás ott van, ahol a versengő feleknek VAN médiájuk, VAN saját vagyonos rétegük is, mert minden ellenkező híreszteléssel ellentétben, a pénz NAGYON fontos.
Azért megél a tudományából.
Bejelentkezés