„Amit csinálunk, az alternatív ismeretterjesztés, aminél nincs fontosabb ma Magyarországon. Mindenféle politikától mentesen, a bemutatott személyek tényszerű történelmi hősök.” A fiktív, ám mégis valóságosnak ható terekben a fiatalok átélhetik és megérthetik szüleik, nagyszüleik és dédszüleik személyes múltját, illetve koruk tragédiáit.
A Highlights of Hungary döntőjében versenyez a Magyar Hősök – Szabadulószínház című előadás, amelynek történetében öt középiskolás diák vállalkozik arra, hogy tanáruk vezetésével egy rendhagyó történelemóra keretében ellátogassanak egy speciális szabadulószobába, a XX. Század Arénába. A darab a Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB), a Mathias Corvinus Collegium és a Mandiner gondozásában megjelent Magyar hősök című könyv alapján született az Ülj közelebb produkció jóvoltából.
Ebben a történetben azonban a gyerekek nem valamelyik horrorfilm borzongató jeleneteit élhetik át. A játék visszarepíti őket a 20. század vészterhes korszakaiba, és valódi drámákba csöppennek. A fiktív, ám mégis valóságosnak ható terekben
„A NEB támogatásával megjelent Magyar Hősök című kötet alapján dolgoztunk, amelynek kommunikációjával Serfőző Krisztina talált meg. Közösen választottunk ki különböző hősöket a kötetből. A darab forgatókönyvét Szabó Bori készítette, aki fantasztikus író. Ami a színdarab formáját illeti, mivel Bori fiatal, többgyerekes családanya, a gyermekei pontosan tudják, mi most a menő. Mivel mindenképpen kellett egy kerettörténet a hősökhöz, illetve a különböző sorsok összekapcsolásához, végül a szabadulószoba forma mellett döntöttünk. A történet szerint a tanár (Csuja Imre) elviszi az osztályt egy történelmi szabadulószobába, ahol nem tudják, mi fog velük történni. Mindennap egy érintőképernyőn keresztül, véletlenszerűen dől el, melyik alkalommal ki játssza az adott hőst. Tehát erre a keretre húztuk föl az összes történetet – azok minden dialógjával, szerelmével, drámájával és vidámságával együtt" – meséli lapunknak Seres Tamás rendező.
A színdarab hat „hétköznapi hős” (Brusznyai Árpádné Honti Ilona, Gérecz Attila, Kiss Sándor, Olofsson Placid, Richter Gedeon és Salkaházi Sára) sorsának szokatlan nézőpontból történő bemutatásán keresztül
A fiatalok nyelvén nyújt számukra valódi élményt és gyarapítja a 20. századi magyar történelemről meglévő ismereteiket.
„Pont azt a formát kapják, ami vonzza őket. Most már a sokadik előadás után kijelenthető, hogy egyszerűen viszi a szemüket és a figyelmüket a történet. Nem unják el. Rendkívül kíváncsiak, mi lesz majd a következő szobában. A hősöket 1945-től és 1956-tól napjainkig válogattuk ki; olyan személyek, akikkel – idő hiányában – már nem igazán foglalkozik a történelemoktatás. Sokszor van olyan eset, hogy magát a nevet ismerik,
de mondjuk azt hiszik, hogy Slachta Margit csupán egy rakpart, miközben a történelmünk egy nagyon komoly szereplője.
Mivel a szerepeket velük egyidős fiatalok játsszák, sokkal könnyebben tudnak azonosulni azzal, hogy ezek a hősök valójában ugyanolyan személyek, mint ők maguk” – magyarázza a rendező, majd hozzáteszi: minden fiatal szereti a hősöket. Nem véletlenül építik erre a hollywoodi szuperprodukciókat vagy a legtrendibb videójátékokat. Az ember szeret azonosulni azzal a hőssel, akit lát, és akit általában pozitívnak él meg. Seres Tamásék a munka során ezt a stratégiát igyekeztek követni.
A rendező azt is elárulja: eddig nagyon jók a visszajelzések, az előadást folyamatosan hívják újabb és újabb helyszínekre, most már iskolákba is. A fiatalok nagyon élvezik, nem ritka a három-négyszeres visszatapsolás sem egy-egy alkalom után. A történetvezetés tökéletesen alkalmas arra, hogy a nézők szobáról-szobára ráhangolódjanak az előadás mindegyik részére – amikor sírni kell, sírnak, amikor nevetni, akkor nevetnek.
„Amit csinálunk, az alternatív ismeretterjesztés, aminél nincs fontosabb ma Magyarországon.
Mindenféle politikától mentesen, a bemutatott személyek tényszerű történelmi hősök. S mivel ma már a könyvolvasás sajnos másodlagos dologgá vált, a fiatalok más platformokon keresztül tudnak igazán megismerkedni ezekkel a magyar történetekkel” – fejti ki a rendező.
Nyitókép: NEB YouTube
„Nem elég a jó kormányzás, nem elég a fejlesztés"– hangsúlyozta a Mandiner teltházas Klubestjén, a Groupama Arénában Kubatov Gábor. A Fidesz pártigazgatója Lentulai Krisztián kérdéseire válaszolva, többek közt arról is beszélt, hogy a Fidesznek újfajta kampányban kell helytállnia.
Teljesen megtört a Tisza Párt lendülete az elmúlt hónapok botrányai és nyilvánosságra került megszorítócsomag miatt.
A Mandiner kárpátaljai kényszersorozásokról szóló dokumentumfilmjének második részével rajta szeretnénk segíteni.
Kiss-Hegyi Anita kulturális kapcsolatokért felelős államtitkár a kultúra hídszerepéről és a 26 országban jelen lévő Liszt Intézetek missziójáról.
A kormányfő, aki fővédnöke volt rendezvényünknek, többek között azt mondta, „azért van a nyugati világban polarizálódás, mert sikertelenség van”.
A miniszterelnök nem kertelt, imádja a csihi-puhit.
Pillanatok alatt ellőttek majdnem egymillió eurót az ukránok.
„Sok mindenben kellene javítani, hogy fel tudjuk venni az NB I-gyel a versenyt.”
