Orbán visszautasítja azokat az állításokat, amelyek szerint Oroszország ukrajnai sikere arra ösztönözné Putyint, hogy legközelebb a NATO volt szovjet tagállamait támadja meg.
„Hónapokig tartó késlekedés után a magyar parlament a héten végre megkezdte Finnország és Svédország NATO-tagságának jóváhagyását.
Az Orbán Viktor miniszterelnök vezette Fidesz bejelentette, hogy támogatni fogja a két ország tagsági kérelmét, de mivel Törökország mellett Magyarország az egyetlen ország, amelyik húzta az időt a kérdésben, ismét olyan vádakkal kell szembenéznie, hogy ő az EU fekete báránya. Orbán Viktor azt állítja, hogy annak ellenére, hogy személyesen támogatja a finn és a svéd NATO-tagságot, a »képviselők nem túl lelkesek«. Szerinte »komoly elbeszélgetésre« van szükség ahhoz, hogy meggyőzzék az elégedetlenkedőket, annak ellenére, hogy képviselői szinte soha nem lázadnak a párt irányvonalával szemben. A nyilvánvaló következtetés az, hogy a Fidesz képviselői követik azt, amit Orbán akar.
Nemrégiben Orbán Viktor arra hivatkozott, hogy nyugtalanságot érez egy új NATO-orosz határ létrehozásával kapcsolatban. Azt is mondta, hogy a skandináv országok kritikus hozzáállása saját pártjával szemben felbosszantotta a képviselőket, akik szerint »nem helyes, ha azt kérik tőlünk, hogy vegyük be őket, miközben ők égbekiáltó hazugságokat terjesztenek Magyarországról«. Most további késlekedés várható, amíg a Fidesz delegációt küld Finnországba és Svédországba, hogy rendezze velük a vitát.
(....)
A nyugati vezetők problémája Orbánnal nem pusztán gyakorlati – ez a saját politikai túlélésükről is szól. Miközben az EU vezetőinek egyre nehezebb meggyőzniük a választókat arról, hogy »amíg csak szükséges« támogatniuk kell Ukrajnát, Orbán Viktor kétségbe vonja a politikájuk alapjául szolgáló feltételezéseket, mondván, hogy Ukrajna védelme »nem a jó és a rossz seregei közötti háború«, hanem »két szláv ország közötti háború«.
Orbán visszautasítja azokat az állításokat, amelyek szerint Oroszország ukrajnai sikere arra ösztönözné Putyint, hogy legközelebb a NATO volt szovjet tagállamait ( baltiak) támadja meg, és azzal érvel, hogy a háború megmutatta, hogy »Oroszországnak esélye sem lenne a NATO ellen«. Ez a nézet Magyarországon is elterjedt; Demkó Attila Oroszország-szakértő, a budapesti Mathias Corvinus Collegium geopolitikai műhelyének vezetője azt mondja nekem, hogy »az orosz hadsereg gyenge teljesítménye« azt jelenti, hogy a magyar társadalom nagy része »nem fél Oroszországtól«. Mivel Oroszország a nukleáris arzenálján kívül nem tekinthető jelentős fenyegetésnek, Orbán Viktor úgy véli, hogy a Nyugatnak nincs mitől tartania, ha olyan kompromisszumokat keres, amelyek elősegíthetik az ukrajnai harcok befejezését.”
Nyitókép: Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher
Dmitrij Peszkov így kommentálta, hogy több európai ország kilátásba helyezte: további szankciókat vezet be Oroszországgal szemben, amennyiben az megtagadja a tűzszünet bevezetését Ukrajnával.
Béke helyett háború, élet helyett öldöklés, építés helyett rombolás, háborúért Európai Uniós tagság.
„Nem akarjuk a magyar férfiakat, a magyar katonákat Ukrajnába küldeni harcolni és meghalni” – fogalmazott a Fidesz-KDNP kommunikációs igazgatója.
A jobboldali politikus úgy fogalmazott: „a baloldal nem változik, ne dőlj be a szép szavaknak, ne dőlj be az átverésnek”.
A házelnök szerint a parlamentben megszűntek az érdemi viták: azonnali kérdések órája helyett azonnali sértések órája lett. Ukrajna pedig akár unión kívül, akár belül lesz, vazallus állammá válik. Kövér Lászlóval Szalai Zoltán beszélgetett.
A PiS egyik képviselője azonban kiállt Magyarország döntése mellett.
Közép-Kelet-Európában egyedül nálunk volt alacsonyabb a GDP-arányos államadósság 2024 végén, mint az 2010 elején.
Egy-két évet még mindenképpen szeretne futballozni a magyar válogatott kapusa.
