Akár ekkora erősségű földrengések is előfordulhatnak idehaza a szakértő szerint

Itthon havonta körülbelül száz, százhúsz földrengést érzékelnek a szakértők; ezek, persze rendkívül kis erősségű mozgások, 99 százalékban nem is érezhetők, csak az érzékeny mérőhálózat detektálja őket – fogalmazott a Mandiner.hu megkeresésére Tóth László szeizmológus.

A szakembert annak kapcsán kerestük fel, mert a közelmúltban több földrengés is történt a szomszédban: Romániában 5,2-es, Horvátországban 4,2-es erősségű. A hétfői romániai rengés „előrengésnek” tekinthető, hiszen kedden egy körülbelül 5,6 magnitúdójú földmozgás is történt. Évente viszont 3-4 olyan földrengés előfordul, amely már érezhető; illetve 2-3 évente olyan rengések is előfordulhatnak, amelyek akár károkat okozhatnak, tette hozzá.

Annak rendkívül kicsi, mondhatni: nincs is valószínűsége a szeizmológus szerint,

és amelyek halálos áldozatainak száma együttesen átlépte a 30 ezret, mivel idehaza teljesen más a tektonikai környezet. Ebben a szakértők, a geofizikusok, geológusok, szeizmológusok között egyetértés van.

Ekkora erősségű földrengések fordulhatnak elő idehaza

Tóth László elmondta, a mai Magyarország területén nem volt példa ehhez hasonló (7-8-as) erősségű földrengésekre; 6-6,5-ös erősségű mozgások ugyanakkor idehaza előfordulhatnak, ahogy arra volt már korábban is példa: az V. században Savaria (Szombathely) környékén; 1763-ban Komáromban – erről nagyon részletes kárleírások maradtak fenn; és történt 1956-ban egy földmozgás Dunaharaszti környékén is.

– vetettük fel a szakembernek, aki erre azt felelte, mivel Magyarországon ritkák a földmozgások, ezért egy időben itthon nem törődtek ezzel, nem volt a tervezési szempontok között a földrengésállóság.

Azonban jónéhány éve már nem így van, mert az Európai Unióban van egy szabvány – ez az úgynevezett Eurocode 8 –, ami egy esetleges földrengésre való méretezést ír elő a tervezőknek, kivitelezőknek új épületeknél. (A régi épületek megerősítésére ez a szabályozás nem érvényes.) 

„Hogy ez mennyire szigorúan van betartatva Magyarországon az új épületek kivitelezőinél, rendkívül nehéz megítélni. De azt gondolom, talán jobban, mint Törökországban” – fűzte hozzá a szeizmológus, megjegyezve azt is: ezek a szabványok nem azt írják elő, hogy az épületek sértetlenül „éljék túl” a földmozgásokat, hanem hogy az építési területen ötven év alatt, 10 százalékos valószínűséggel előforduló földrengést kell kibírniuk összedőlés nélkül.

Nem a rengés, az épületek lehetnek ránk veszélyesek

Arra a felvetésünkre pedig, hogy ha Magyarországot földrengés rázná meg, hol lenne nagyobb esély túlélni egy többszintes épületben például, Tóth László úgy felelt, örök érvényű igazság, hogy nem a rengés, hanem az épületek veszélyesek az emberi életre. „Általában akkor magas az áldozatok száma, ha összedől az épület. De, hogy

Nyitókép: UWE ANSPACH / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP