Magyarország területén nem volt példa 7-, 8-as erősségű földrengésekre; 6-6,5-ös erősségű mozgások ugyanakkor megtörténhetnek, mondja lapunknak a szakértő.
Itthon havonta körülbelül száz, százhúsz földrengést érzékelnek a szakértők; ezek, persze rendkívül kis erősségű mozgások, 99 százalékban nem is érezhetők, csak az érzékeny mérőhálózat detektálja őket – fogalmazott a Mandiner.hu megkeresésére Tóth László szeizmológus.
A szakembert annak kapcsán kerestük fel, mert a közelmúltban több földrengés is történt a szomszédban: Romániában 5,2-es, Horvátországban 4,2-es erősségű. A hétfői romániai rengés „előrengésnek” tekinthető, hiszen kedden egy körülbelül 5,6 magnitúdójú földmozgás is történt. Évente viszont 3-4 olyan földrengés előfordul, amely már érezhető; illetve 2-3 évente olyan rengések is előfordulhatnak, amelyek akár károkat okozhatnak, tette hozzá.
Annak rendkívül kicsi, mondhatni: nincs is valószínűsége a szeizmológus szerint,
és amelyek halálos áldozatainak száma együttesen átlépte a 30 ezret, mivel idehaza teljesen más a tektonikai környezet. Ebben a szakértők, a geofizikusok, geológusok, szeizmológusok között egyetértés van.
Tóth László elmondta, a mai Magyarország területén nem volt példa ehhez hasonló (7-8-as) erősségű földrengésekre; 6-6,5-ös erősségű mozgások ugyanakkor idehaza előfordulhatnak, ahogy arra volt már korábban is példa: az V. században Savaria (Szombathely) környékén; 1763-ban Komáromban – erről nagyon részletes kárleírások maradtak fenn; és történt 1956-ban egy földmozgás Dunaharaszti környékén is.
– vetettük fel a szakembernek, aki erre azt felelte, mivel Magyarországon ritkák a földmozgások, ezért egy időben itthon nem törődtek ezzel, nem volt a tervezési szempontok között a földrengésállóság.
Azonban jónéhány éve már nem így van, mert az Európai Unióban van egy szabvány – ez az úgynevezett Eurocode 8 –, ami egy esetleges földrengésre való méretezést ír elő a tervezőknek, kivitelezőknek új épületeknél. (A régi épületek megerősítésére ez a szabályozás nem érvényes.)
„Hogy ez mennyire szigorúan van betartatva Magyarországon az új épületek kivitelezőinél, rendkívül nehéz megítélni. De azt gondolom, talán jobban, mint Törökországban” – fűzte hozzá a szeizmológus, megjegyezve azt is: ezek a szabványok nem azt írják elő, hogy az épületek sértetlenül „éljék túl” a földmozgásokat, hanem hogy az építési területen ötven év alatt, 10 százalékos valószínűséggel előforduló földrengést kell kibírniuk összedőlés nélkül.
Arra a felvetésünkre pedig, hogy ha Magyarországot földrengés rázná meg, hol lenne nagyobb esély túlélni egy többszintes épületben például, Tóth László úgy felelt, örök érvényű igazság, hogy nem a rengés, hanem az épületek veszélyesek az emberi életre. „Általában akkor magas az áldozatok száma, ha összedől az épület. De, hogy
ki hol van ebben az épületben, és hogy ez milyen hatással van a túlélési statisztikákra, ugyancsak rendkívül nehéz megítélni.”
Nyitókép: UWE ANSPACH / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP
„A magyar választóknak fel kell ismerniük, hogy ez a gyűlölet nem a megoldás, hanem maga a katasztrófa” – hangsúlyozta összeállításában a Transzparens Újságírásért Alapítvány.
Zürichi kerekasztal-beszélgetés az európai demokráciáról, értelmes politikai vitákról és persze Magyarországról.
Karácsony Gergely támogatja a Tisza Párt adópolitikáját, azt azonban nem tudja ő sem, hogy mit titkol Tarr Zoltán, pedig rendszeresen egyeztetnek.
Lebukott a Tisza Párt. Kiderült, hogy hazudnak. A Tisza-adó botrány lehet a végzetük? Exkluzív interjú Deutsch Tamással Strasbourgból.
Levette a kezét a Mandinerről Mérő Vera, hiszen nem is hallott róla, hogy kollégánkat taszigálta Magyar Péter embere.
A Mandiner adománygyűjtést szervezett a 76 éves Rosinec Máriának, aki egyedül neveli két unokáját, miután fia meghalt az értelmetlen háborúban.
A Mandiner mind a volt vezérkari főnököt, mind a Tisza Pártot megkereste a kiszivárgott felvétel ügyében, de egyelőre sehonnan nem kaptunk választ.
Mi lehet Kína titka? Kohán Mátyás egyenesen Pekingből fejti meg a titkot a Tempó legújabb epizódjában.
