Magyarország területén nem volt példa 7-, 8-as erősségű földrengésekre; 6-6,5-ös erősségű mozgások ugyanakkor megtörténhetnek, mondja lapunknak a szakértő.
Itthon havonta körülbelül száz, százhúsz földrengést érzékelnek a szakértők; ezek, persze rendkívül kis erősségű mozgások, 99 százalékban nem is érezhetők, csak az érzékeny mérőhálózat detektálja őket – fogalmazott a Mandiner.hu megkeresésére Tóth László szeizmológus.
A szakembert annak kapcsán kerestük fel, mert a közelmúltban több földrengés is történt a szomszédban: Romániában 5,2-es, Horvátországban 4,2-es erősségű. A hétfői romániai rengés „előrengésnek” tekinthető, hiszen kedden egy körülbelül 5,6 magnitúdójú földmozgás is történt. Évente viszont 3-4 olyan földrengés előfordul, amely már érezhető; illetve 2-3 évente olyan rengések is előfordulhatnak, amelyek akár károkat okozhatnak, tette hozzá.
Annak rendkívül kicsi, mondhatni: nincs is valószínűsége a szeizmológus szerint,
és amelyek halálos áldozatainak száma együttesen átlépte a 30 ezret, mivel idehaza teljesen más a tektonikai környezet. Ebben a szakértők, a geofizikusok, geológusok, szeizmológusok között egyetértés van.
Tóth László elmondta, a mai Magyarország területén nem volt példa ehhez hasonló (7-8-as) erősségű földrengésekre; 6-6,5-ös erősségű mozgások ugyanakkor idehaza előfordulhatnak, ahogy arra volt már korábban is példa: az V. században Savaria (Szombathely) környékén; 1763-ban Komáromban – erről nagyon részletes kárleírások maradtak fenn; és történt 1956-ban egy földmozgás Dunaharaszti környékén is.
– vetettük fel a szakembernek, aki erre azt felelte, mivel Magyarországon ritkák a földmozgások, ezért egy időben itthon nem törődtek ezzel, nem volt a tervezési szempontok között a földrengésállóság.
Azonban jónéhány éve már nem így van, mert az Európai Unióban van egy szabvány – ez az úgynevezett Eurocode 8 –, ami egy esetleges földrengésre való méretezést ír elő a tervezőknek, kivitelezőknek új épületeknél. (A régi épületek megerősítésére ez a szabályozás nem érvényes.)
„Hogy ez mennyire szigorúan van betartatva Magyarországon az új épületek kivitelezőinél, rendkívül nehéz megítélni. De azt gondolom, talán jobban, mint Törökországban” – fűzte hozzá a szeizmológus, megjegyezve azt is: ezek a szabványok nem azt írják elő, hogy az épületek sértetlenül „éljék túl” a földmozgásokat, hanem hogy az építési területen ötven év alatt, 10 százalékos valószínűséggel előforduló földrengést kell kibírniuk összedőlés nélkül.
Arra a felvetésünkre pedig, hogy ha Magyarországot földrengés rázná meg, hol lenne nagyobb esély túlélni egy többszintes épületben például, Tóth László úgy felelt, örök érvényű igazság, hogy nem a rengés, hanem az épületek veszélyesek az emberi életre. „Általában akkor magas az áldozatok száma, ha összedől az épület. De, hogy
ki hol van ebben az épületben, és hogy ez milyen hatással van a túlélési statisztikákra, ugyancsak rendkívül nehéz megítélni.”
Nyitókép: UWE ANSPACH / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP
Negyvenhat nap alatt egymást érték a törvényjavaslatok és a látványos politikai bejelentések, ám egy kérdés egyre hangsúlyosabbá válik: vajon áll-e valódi szellemi háttér a Tisza-kormány döntései mögött? Kovács András írása.
PestiSrácok, Magyar Péter, a jobboldali média jövője és a Tisza első hónapjai. Huth Gergely szerint a jelenlegi közéleti légkör a Kádár-rendszer utolsó éveit idézi.
A főváros szerepének újragondolásáról, a NER gazdasági logikájáról, a Fidesz belső működésének átalakulásáról és a centralizáció következményeiről beszélt lapunknak Szatmáry Kristóf, a párt új budapesti elnöke.
Több ezres tüntetések, politikai konteók, személyes támadások és egy civil mozgalom, amely néhány hét alatt országos figyelmet kapott.
Nem is a miniszterelnöki mondat ad igazán okot aggodalomra, hanem azok hallgatása, akik számtalan alkalommal kiáltották világgá, hogy megszűnt a sajtószabadság.
Egyszerre igaz két dolog: az, hogy ami eddig volt, nem volt jó úgy – és az, hogy érdemes lett volna nem a falnak csapódás módszerével átalakítani. Kohán Mátyás írása.
Dezse-Zelenka Dóri volt a Hotel Lentulai vendége.
Az orosz hadsereg eközben Dnyipropetrovszkban és a Szumi régióban is rakétázott
Ukrajna, Kína és a következő hétéves költségvetés előkészítése volt az uniós csúcstalálkozó napirendjén. Első alkalommal vett részt az új magyar miniszterelnök. Kohán Mátyás írása.
