Reményt keltő kompromisszum. Mit hoz magával az új év a magyar-német kapcsolatok számára?

„Az újjáépítési alapról és a kohéziós forrásokról, valamint az Ukrajnának nyújtott hitelről és a globális minimumadóról kötött kompromisszumos csomag tükrében simulhatnak a hullámok a Magyar- és Németország közötti kétoldalú kapcsolatrendszerben is. A megállapodással Magyarország megbízható európai szereplőnek bizonyult, akivel számolni kell.

Különösképpen Németország szorgalmazta, hogy kevesebb kohéziós forrás kerüljön befagyasztásra, amit a hárompárti német kormánykoalíció pragmatikus politizálásának bizonyítékaként értelmezhetünk. Ez egyúttal egy reményt keltő előjelként is szolgál a kezdődő 2023-as új évre nézve. Mindezek alapján a magyar-német kapcsolatok a vártnál kedvezőbben alakulhatnak.

A magyar-német kapcsolatok tényleges valósága

Sokak által köztudott tény, hogy a szerteágazó kétoldalú kapcsolatokat valójában igenis jónak tekinthetjük. Német- és Magyarország mára az élet legkülönbözőbb területein közvetlenül összefonódott. Az együttműködés, a bizalom, a kölcsönös szimpátia és a kötődés erős hálózatot alkot a két ország között.

Mindenekelőtt igaz ez a gazdasági és kulturális kapcsolatokra, bár hasonlóan szoros és szilárd a civil társadalom kötődése a két ország között. Emellett a tudományos, felsőoktatási és akadémiai együttműködés is ígéretes irányba tart és hosszú távra szól. A Magyar-Német Barométerből kiderült, hogy a két ország polgárai egymással szemben egy alapvetően pozitív beállítottságot tanúsítanak, a két ország polgárai között nincs szembenállás.

Torz képet fest a német média Magyarországról

Sajnos a valóság alig tükröződik a vezető német médiumok tudósításaiban. Gyakran egy torz képet mutatnak be, ezzel rossz fényben tüntetve fel az országot. A két ország között évszázadok során szervesen kiépített és sziklaszilárd kapcsolatok komolyságát és mélységét a német médiában már aligha méltatják.

Helyette – tudatosan vagy sem – sok esetben féleértésekben tobzódó, valótlan alapvetésekből kiinduló és nemes egyszerűséggel téves képet táplálnak Magyarországról és lakóiról. Mindenekelőtt a magyar politikai fejleményekkel kapcsolatban értetlenek, mi több tudatosan félreértelmezőek.

Éppen ezért kiemelten nagy szükség van a kommunikációs fegyverletételre, minden tekintetben őszintébben és nyíltabban kéne foglalkozniuk Magyarországgal. Ennek során fontos, hogy a történelemből, a politikából, a kultúrából, a mentalitásból, a viselkedésből a megfelelő következtetéseket vonják le, és ezek mentén alakítsák ki saját véleményüket, értékítéletük meghozatalakor.”

Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán