Új légvédelmi rendszer lesz, korszerű harcjárművek érkeznek, az ellátásbiztonságot a magyar fegyver-, lőszer- és robbanóanyag-gyártás fogja biztosítani. Mire terjed ki a védelmi innováció? Milyen harci eszközöket, új technológiákat honosítanak meg a hadseregnél? A miniszteri biztos beszélt a haderőreformról a Mandiner Világrend adásában.
***
A 2017-ben elindult haderőfejlesztési program keretében a legmodernebb harceszközök beszerzése zajlik, az összeszerelő- és gyártóüzemek létesítésével felfutóban a védelmi ipar, a következő években a honvédség az innovációra teszi majd a hangsúly, hogy a fejlesztések eredményeként létrejöjjön egy modern, digitalizált haderő.
Az ukrajnai háború tapasztalatai a honvédelmi tárcát a program finomhangolására, a tapasztalatok beépítésére ösztönözték, a védelmi szektor kutatásait, fejlesztéseit a tevékenységét a jövő év elején elkezdő Védelmi Innovációs Kutatóintézet (VIKI) fogja majd össze, a külföldi tapasztalatokat, a civil szféra technológiai ötleteit fogják becsatornázni az új védelmi képességek kialakításához.
Milyen lesz a közeljövő magyar hadserege?
A Mandiner Világrend vendége Porkoláb Imre dandártábornok, a Honvédelmi Minisztérium innovációért felelős miniszteri biztosa volt.
Az adás itt tekinthető meg:
***
A 2017-ben elindult haderőfejlesztési program keretében elindult a magyar hadsereg modernizációja, a legmodernebb harceszközök beszerzése, az összeszerelő- és gyártóüzemek Magyarországra hozatalával lendületet vesz a védelmi ipar is, de a következő lépés az innováció lesz, ugyanis
– kezdte a beszélgetést a védelmi innovációért felelős miniszteri biztos.
Porkoláb Imre – aki 2018-ban érkezett haza az Egyesült Államokból, és Maróth Gáspár helyetteseként foglalkozott kutatásfejlesztéssel, védelmi innovációval – úgy vélekedett: az elmúlt években a védelmi beszerzésekkel megtörtént az alapok lerakása, és a kormány párhuzamosan nagy hangsúlyt fektetett az innovációra, kezdetben főleg annak civil oldalára. Ennek a védelmi aspektusát a honvédség részéről a Modernizációs Intézet végezte; hadmérnökök dolgoznak ott, az ő feladatuk kitalálni, milyen fejlesztések szükségesek, és ezeket meg is próbálják valóra váltani.
A tíz évre tervezett haderőfejlesztési program 2026-ban fut ki, de a honvédelmi tervezések mindig tíz éves távlatban történnek, így a távolabbi jövő modellezése most is zajlik – hangsúlyozta a dandártábornok. Mint ismert, a NATO-vállalás szerint
de a háborús fenyegetés miatt több tagállam a közeljövőben még ennél is többet fog a védelmi szektorra fordítani. „Sokan nem tudják, de ennek a 20 százalékát fejlesztésre kell fordítani, emiatt van az, hogy a korszerűtlen hadfelszerelések lecserélése meg tudott indulni” – közölte Porkoláb Imre, hozzátéve, hogy a tárcánál nagy erővel zajlik a haderőfejlesztés továbbgondolása, az ukrajnai háború katonai következtetéseit beledolgozzák a készülő fejlesztési tervekbe.
Porkoláb Imre
Porkoláb Imre négy évig dolgozott a NATO Szövetséges Transzformációs Parancsnokságon, ez a szervezet foglalkozik a jövőben várható problémák modellezésével, illetve tervezi meg az erre válaszként szükséges képességeket. A miniszteri biztos elmondta, azokban az években már javában tartott ott egy jövőkutató munka, amely „már túlmutatott a katonai kereteken, globálisan vizsgáltuk a folyamatokat”. Felidézte egy másik benyomását is: a Pentagonban a NATO stratégiai parancsnokának képviselője volt három évig, abban az időben Ashton B. Carter volt az amerikai védelmi miniszter, akinek utasítására az amerikai védelmi büdzsében 72 milliárd dollárt költöttek kutatás-fejlesztésre. Rájöttek, hogy a Szilícium-völgybeli start-up vállalkozások ötleteit be lehet csatlakoztatni, ugyanis
A korábbi trend az volt, hogy a katonai szektor fejlesztéseit ültették át fáziskéséssel a civil szférába – a hadsereg például kifejlesztette a GPS-technológiát, tíz év után pedig lebutított változatai megjelentek a polgári hasznosításban is. Ma viszont az a trend, hogy kisvállalatok is képesek váratlan felfedezéseikkel komplett iparágakat felbolygatni, ezért nagy figyelem irányul rájuk. „Például az autonóm önvezető rendszerek fejlesztése – akár a földön, akár a levegőben (dróntechnika) – egy nagyon érdekes terület, a mezőgazdasági szektorban fejlesztik ezeket, de a védelmi szektorban is lehet hasznosítani” – hozta a példát a miniszter biztos.
A védelmi szektorban hasznosítható innovációkat a jövőben egy központi szerv, a Védelmi Innovációs Kutatóintézet (VIKI) fogja összefogni. Porkoláb Imre lesz a szervezet vezetője, a kutatóintézet több területtel fog foglalkozni: trendfigyeléssel (vizsgálni fogják, mik azok a technológiák, amelyek a következő években beérnek annyira, hogy érdemes lesz velük foglalkozni), inkubációval (együttműködnek majd egyetemekkel, kutatóintézetekkel, meghatározzák a legfontosabb fejlesztési területeket, és
cégek segítésével (megszervezik a technológiák, felszerelések gyártását, segítik a magyar cégek exporttevékenységét a nemzetközi pályázatokon).
A NATO létrehozott egy olyan ernyőszervezetet is, amely összefogja a katonai szövetség tagállamaiban kialakított innovációs ökoszisztémákat, és ezzel segít összhangba hozni és felpörgetni a különböző innovációs fejlesztéseket. A DIANA-hálózat igazgatótanács alelnöke lett Porkoláb Imre, ezzel Magyarország ott lesz a védelmi szervezet innovációs vérkeringésében. A testület feladata az, hogy a NATO felső vezetésével és a Diana-program operatív igazgatójával tartsa a kapcsolatot, illetve meghatározza a stratégiai irányokat.
„A legfontosabb terület a digitalizáció” – hívta fel a figyelmet a dandártábornok. Egyrészt a katonák kognitív fejlesztése, technikai tudásának szélesítése, hiszen a háborúk egyre komolyabb műszaki felszerelésekkel zajlanak;
Másrészt fontos a jármű-digitalizáció: a legkorszerűbb harci eszközök érkeznek Magyarországra, de erre rá kell fejleszteni, mert négy-öt év múlva már nem biztos, hogy nem haladja meg őket a kor, illetve a jelenlegi eszközöket össze kell kötni egymással, az új technológiákat integrálni kell a meglévő rendszerbe.
Harmadrészt pedig kiemelkedő jelentősége van a kibervédelemnek és az űrképesség fejlesztésének, vagyis a műholdas megfigyelésnek, a kommunikációs képességnek, illetve az adatfeldolgozásnak és adatelemzésnek.
A kibervédelmi, információs és űrképességnek óriási szerepe van a decentralizált végrehajtáson alapuló hadviselés működtetésében – erre példát éppen az ukrajnai háború ad: az oroszok elsősorban a vezetési központokat pusztították az ukránoknál, azok mégis képesek voltak decentralizáltan tovább folytatni a műveleteket, elosztani az információt az alegység-parancsnokokhoz.
„A jövő haderejénél a kisebb alegységekre helyeződik a hangsúly, ezek önállóan is képesek a műveleteket végrehajtani,
nagyobb csapásmérő képességgel fognak rendelkezni, és az ember-gép kapcsolat is egyre fontosabb lesz” – vélekedett Porkoláb Imre.
Arra a műsorvezetői kérdésre, hogy az ukrajnai háború miben változtatott a magyar fejlesztések irányain, a HM miniszteri biztosa elmondta:
a hagyományos tüzérségi eszközökön kívül pedig megjelentek a különböző dróntechnológiák, a kamikaze drónok, és a páncéltörő képesség terén óriási változást hoztak.
„A légvédelmi rendszerekre óriási szükség van, egyfajta Vaskupolát építünk Magyarországon” – folytatta Porkoláb Imre, hozzátéve, hogy a hazai fegyvergyártás, illetve majd a hazai lőszer- és robbanóanyag-gyártás ellátásbiztonságot fog teremteni Magyarország számára, a harcjárművek terén pedig minőségi ugrást jelent a Lynx harcjárművek technológiája. „ Olyan átülni egy T-72-esből egy Leopard 2 A7-be vagy egy Lynxbe, mintha a harminc éves Moszkvicsomból átülnék abba a Teslába, amelyet Elon Musk még meg sem tervezett” – fogalmazott a dandártábornok a Mandiner Világrend adásában.
Porkoláb Imre egyetértett a volt honvédelmi miniszter Benkő Tibor két évvel ezelőtti prognózisával, miszerint a modern magyar hadsereg 2026-28-ra létrejöhet. Mint a miniszteri biztos megjegyezte:
a NATO hadseregeivel való együttműködésben, de a nemzeti szuverenitás védelme elsődlegesen az adott állam kötelessége, ezért elodázhatatlanul ütőképes haderőt kell építenie Magyarországnak is.
--
Nyitókép: Lynx KF41 harcjármű az átadási ünnepségen a budapesti Petőfi Sándor Laktanyában október 15-én – forrás: MTI
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
A vita ma már nem csupán gazdasági természetű, hanem stratégiai jelentőségű kérdés az egész térség számára.
Kiril Budanov, az ukrán elnöki hivatal vezetője a Bloombergnek adott interjújában elismerte: valóban érkeztek ilyen kérések.
A beszámolók szerint a támadásban egy erőmű és több lakóház is megrongálódott.
A Védelmi Tanács csak rendkívüli helyzetekben kerül előtérbe a magyar állam működésében.
Oroszország figyelmeztetett, hogy felülvizsgálja álláspontját Kijev uniós tagságával kapcsolatban, mivel az uniót veszélyesebb katonai szövetségnek tartja már, mint a NATO-t.
Zelenszkij és oligarchái a biztonságból parancsolgatnak, de már az egyszerű emberek sem hajlandóak meghalni a korrupt ukrán kormányért.
Hiába hirdette meg az Európai Unió az orosz energiahordozók teljes kiszorítását, az orosz molekulák közvetítőkön keresztül továbbra is jelen vannak a kontinensen.
Jó nagy bajban van az EU, ha Dobrev Klárától kell értesülnie az ellenük irányuló kémtevékenységről. Ungváry Zsolt írása.
