Háttal a nemzetnek
„Szívemből szólt Ágoston Balázs lapunkban megjelent minapi cikke (Magyartalanító lélekgyalu). »A terjeszkedő idegenség lassan eluralja Budapestet« – írja kollégám. »A belvárosban se szeri, se száma az olyan vendéglátóhelyeknek, egyéb üzleteknek, ahol nincs magyar felirat, magyar nyelvű étlap, kínálat, netán termékekhez használati utasítás«.
A sportlapnál, ahol a hetvenes években a pályámat kezdtem, áldott emlékű Subert Zoli bácsi olvasószerkesztő óriási igyekezettel gyomlálta ki az idegen szavakat a kéziratokból. Amerikanizálódik a magyar nyelv, Vörösmarty, Kosztolányi forog a sírjában, magyarázta örökké. (Hát még most mit szólna szegény, amikor már a magyar ember is shoppingol a second handben, bizniszel, pubokba jár drinkelni, ha pedig »game over« lett, lobbiznia kell, hogy egy privát teamet összehozzon – csüggedt számítógépem már alá sem húzza a szószörnyeket.) »Annál fájdalmasabb Budapest magyartalanodása – kesereg kollégám –, mert míg szerte a Kárpát-medencében hősies küzdelmet vívnak véreink a trianoni utódállamokkal kultúrájuk, nyelvük védelmében, addig a fővárosban sokan önként, már-már kérkedőn fordítanak hátat a nemzetnek. Volt idő, amikor másképpen volt.«
Bizony. Reformpolitikusaink két évtizedes küzdelme kellett a pozsonyi diétán ahhoz anno, hogy a majd ezeréves hazában saját nyelvünk lehessen a legelső. Tudjuk-e ezt ma kellőképpen értékelni? Hogy mit jelentett akkor a nyelv, arról mindent elárul Kölcsey Intelmeinek vonatkozó sora: »Haza, nemzet és nyelv, három egymástól válhatatlan dolog; s ki ez utolsóért nem buzog, a két elsőért áldozatokra kész lenni nehezen fog.« Vajon eljut-e ez Budapest mai fura uraihoz?”
Nyitókép illusztráció. Fotó: Pixabay
Összesen 65 komment
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászólás szerkesztése
Idegen szavak nélkül is magyartalanodik a nyelv. Angol hatásra az angolból fordított szakszövegekben "szakdolgozatokban" burjánzik az a jelenség, hogy a böcsületes összetett szavakat az összetevőikre széttagolják, nem veszik észre, hogy ezzel általában megváltozik a szöveg értelme. Angolban általában egybeírás nélkül is lehet tudni, hogy két szó az adott helyen együtt alkot egy fogalmat, mert a kötött angol mondatszórend miatt különben nem kerülhetnének egymás mellé.
A közösségi oldalak bejegyzéseit, hozzászólásait látva az tűnik a legnagyobb bajnak, hogy a magyar anyanyelvűek is hibásan használják a nyelvüket. Ennek az a legfőbb oka, hogy keveset olvasnak vagy csak egymás hibásan írt szövegeit olvassák.
Bejelentkezés