Néhány hónapja még azzal fenyegetőzött az ír légicég, hogy budapesti összeköttetéseit szünteti meg, most a romániai piacon végez jelentős átalakítást Michael O’Leary légitársasága. Mindez egyébként fejlődési lehetőséget jelenthet a debreceni repülőtérnek is.
Mint arról a Mandiner is cikkezett, a nyáron kialakult kormány-Ryanair-szópárbajt követően, a légitársaságokra kivetett extraprofit-adóra hivatkozva (amit azóta egyfajta környezetvédelmi adó váltott) a Ryanair többször azt hangoztatta, jelentősen csökkentheti budapesti járatainak számát.
Az akkori kommunikációs háború közepette Európa legnagyobb légitársasága be is jelentette nyolc járatának felfüggesztését – ám amint arra már nyáron is rámutattunk, ezek vagy eleve alacsonyabb kihasználtságú (azaz veszteséget termelő) járatok voltak, vagy olyan úticélokra közlekedtek, amelyek inkább a nyári turistaszezonban vonzóak, illetve voltak olyanok is, ahol konkurens légicéggel kellett versenyezni az utasokért.
A légifuvarozó további hét viszonylaton csökkentette a frekvenciát (azaz a járatok számát), ám azokkal kapcsolatban is hasonló okok gyaníthatók a háttérben. Azaz a cég nem tett mást, mint amit üzleti modellje alapján állandóan és mindenhol megtesz:
Az akkori, nagy figyelmet kiváltó kijelentések közepette így az is elhangzott, hogy a Budapesten felszabaduló erőforrásokat a horvát piacon kamatoztatja majd a cég. Azt azonban már nem verték nagy dobra a magyar sajtóban, hogy ezzel ellentétben néhány nappal később bejelentették zágrábi bázisuk leépítését, a horvát fővárost pedig a téli szezonban már csak a hét négy napján szolgálják ki ott állomásozó gépekkel. A cég a nyári csúcsszezon végén Athénban keményebbet lépett: a görög fővárosban működő bázisát be is zárta.
A koraősz folyamán viszont – ezek után némi meglepetésre – az ír sajtó már arról cikkezett, hogy akár Budapestre is költözhet a fapados. Történt ugyanis, hogy a cég legendásan szabadszájú vezére, a légiközlekedési iparág fenegyerekeként elkönyvelt Michael O’Leary (ő volt az, aki rendre az „idióta” kifejezést használta a magyar kormánnyal folytatott vitában, és nem mindig volt egyértelmű, hogy az adóra, vagy Nagy Márton miniszterre céloz vele) a közelgő írországi választásokkal kapcsolatban aggodalmaskodott egy sort.
A vezérigazgató attól tart, a konzervatív Sinn Féin kerülhet hatalomra Dublinban, amelyben meglátása szerint sorakoznak a „gazdasági analfabéták”, akik újra bevezetnék az országban a korábban már alkalmazott társasági adót. Ez pedig meglehetősen komoly plusz terhet jelentene a költségei minimalizálására törekvő vállalatnak, amely – így O’Leary – készen állnak arra is, hogy elhagyja szülőhazáját.
Pikáns fordulat lenne, valljuk meg, különösen annak fényében, hogy a nagy rivális Wizz Air is magyar gyökerekkel rendelkező légifuvarozó, amelynek legtöbb gépe még ma is magyar lajstromszámmal szeli Európa (és most már a Közel-Kelet) egét.
A Ryanair a korábbi extraprofit-adót egyébként – noha ez tilos volt – az első perctől fogva következetesen áthárította utasaira, ezzel pedig sokak rosszallását kiváltotta a cég. Először Nagy Márton miniszter kezdeményezte fogyasztóvédelmi eljárás lefolytatását a vállalat gyakorlata miatt, részben azért, mert az ír fapados azokra a jegyekre is plusz terhet rótt ki, amelyeket még a kormány döntése előtt értékesített.
Ezt követően a Védett Társadalom Alapítvány által felállított Budapest Bizottság is a hatóságokhoz fordult, kérve, hogy vizsgálják ki a légitársaság gyakorlatát és akadályozzák meg a további, elsősorban éppen a magyar utasokra sérelmes jogsértéseket.
A Mandiner december elején írt arról, hogy
Budapest Főváros Kormányhivatala arról tájékoztatta lapunkat, hogy jelenleg is folyamatban van a légitársaság keresete alapján megindított közigazgatási per, amelyben a cég a végrehajtás felfüggesztését, így a bírság megfizetésének késleltetését is kérte.
A Fővárosi Törvényszék a végrehajtás felfüggesztését elutasította, amely döntéssel szemben a társaság fellebbezést nyújtott be, de ennek elbírálása még mindig folyamatban van.
Amivel viszont nyáron a Ryanair Magyarországot fenyegette, azt, úgy tűnik, tavasszal valóra váltja – Romániában. A cég a napokban bejelentette, hogy négy romániai repülőtérről teljesen kivonul a tavaszi menetrendváltáskor (a nyári menetrend hagyományosan március végén lép életbe a légiközlekedésben): elhagyja Temesvárt, Nagyváradot, Nagyszebent és Szucsávát. A cég továbbra is jelen lesz a romániai piacon (Kolozsvár, Jászvásár és Bukarest), de mindösszesen 41 járattal, ami jelentős érvágás a korábbiakhoz képest, az idén nyári menetrendben még huszonkettővel több járatot kínált utasainak romániai indulással.
A diszkont árakra érzékeny román piacon ugyanis nagy szükség volt arra, hogy az egyes repülőterek, vagy akár önkormányzatok bizonyos „ösztönzőket” alkalmazva édesgessék magukhoz az ír fapadost. Nagyvárad például a 2020-ban felújított repülőterét nem akarta kihasználatlanul hagyni (azt nehéz lett volna megmagyarázni az adófizetőknek), ezért 800 ezer eurót fizetett a Ryanairnek, amely így négy európai útvonal fenntartását vállalta meghatározott időre. Most, mindössze néhány hónappal a támogatási időszak lejárta után veszi is kalapját a szolgáltató.
Pedig Nagyváradnak nagyratörő tervei voltak: a regionális konkurens Debrecent szerették volna legyőzni, ennek érdekében pedig a város és a megye még közös légitársaság alapítását is bejelentette, amely a kezdeti bukaresti összeköttetés mellett később külföldre is repülne. A Ryanair döntése után azonban a nagyváradi álmok nehezen lesznek elérhetők. Elviekben a Wizz betölthetné az űrt, a cégnek azonban aligha lenne racionális lépés a közeli debreceni bázisának erejét gyengíteni, Nagyváradról pedig már eddig is transzferek indultak a cívis város légikikötőjébe, amely – főleg a nyári időszakban – sokkal jobb lehetőségeket kínál az utasoknak.
Hasonló okok állnak a vállalat döntése mögött Nagyszebenben is. Az erdélyi város légikikötője korábban lelkesen dotálta az írek járatait, most azonban Marius Gidea, a repülőtér igazgatója a sajtónak arról panaszkodott, a Ryanair nagyobb összegű támogatást kért annál, mint amit képesek megadni, így a fapados a távozás mellett döntött.
Nyitókép: Nicolas Economou / NurPhoto / AFP
Magyar Péter a hétfői sajtótájékoztatón bejelentette, nem céljuk, hogy bedőljenek az önkormányzatok, de elvárják, hogy az adókat mindenki befizesse, és ez Budapestnek sem fog gondot okozni.
Tesztelje tudását Budapest egyik ikonikus épületéről!
Nyolc kontaktszemélyt helyeztek karanténba.
Boldog magyarok Romániában.
Aggasztó mértékben nő a közfeladatot ellátó jegyvizsgálók és járművezetők elleni agresszió a magyar közösségi közlekedésben.
A tisztségviselők kinevezése május 19-én lép hatályba.
Az olimpiai sportágak közül egy újabban feloldották a korlátozásokat.
