Néhány hónapja még azzal fenyegetőzött az ír légicég, hogy budapesti összeköttetéseit szünteti meg, most a romániai piacon végez jelentős átalakítást Michael O’Leary légitársasága. Mindez egyébként fejlődési lehetőséget jelenthet a debreceni repülőtérnek is.
Mint arról a Mandiner is cikkezett, a nyáron kialakult kormány-Ryanair-szópárbajt követően, a légitársaságokra kivetett extraprofit-adóra hivatkozva (amit azóta egyfajta környezetvédelmi adó váltott) a Ryanair többször azt hangoztatta, jelentősen csökkentheti budapesti járatainak számát.
Az akkori kommunikációs háború közepette Európa legnagyobb légitársasága be is jelentette nyolc járatának felfüggesztését – ám amint arra már nyáron is rámutattunk, ezek vagy eleve alacsonyabb kihasználtságú (azaz veszteséget termelő) járatok voltak, vagy olyan úticélokra közlekedtek, amelyek inkább a nyári turistaszezonban vonzóak, illetve voltak olyanok is, ahol konkurens légicéggel kellett versenyezni az utasokért.
A légifuvarozó további hét viszonylaton csökkentette a frekvenciát (azaz a járatok számát), ám azokkal kapcsolatban is hasonló okok gyaníthatók a háttérben. Azaz a cég nem tett mást, mint amit üzleti modellje alapján állandóan és mindenhol megtesz:
Az akkori, nagy figyelmet kiváltó kijelentések közepette így az is elhangzott, hogy a Budapesten felszabaduló erőforrásokat a horvát piacon kamatoztatja majd a cég. Azt azonban már nem verték nagy dobra a magyar sajtóban, hogy ezzel ellentétben néhány nappal később bejelentették zágrábi bázisuk leépítését, a horvát fővárost pedig a téli szezonban már csak a hét négy napján szolgálják ki ott állomásozó gépekkel. A cég a nyári csúcsszezon végén Athénban keményebbet lépett: a görög fővárosban működő bázisát be is zárta.
A koraősz folyamán viszont – ezek után némi meglepetésre – az ír sajtó már arról cikkezett, hogy akár Budapestre is költözhet a fapados. Történt ugyanis, hogy a cég legendásan szabadszájú vezére, a légiközlekedési iparág fenegyerekeként elkönyvelt Michael O’Leary (ő volt az, aki rendre az „idióta” kifejezést használta a magyar kormánnyal folytatott vitában, és nem mindig volt egyértelmű, hogy az adóra, vagy Nagy Márton miniszterre céloz vele) a közelgő írországi választásokkal kapcsolatban aggodalmaskodott egy sort.
A vezérigazgató attól tart, a konzervatív Sinn Féin kerülhet hatalomra Dublinban, amelyben meglátása szerint sorakoznak a „gazdasági analfabéták”, akik újra bevezetnék az országban a korábban már alkalmazott társasági adót. Ez pedig meglehetősen komoly plusz terhet jelentene a költségei minimalizálására törekvő vállalatnak, amely – így O’Leary – készen állnak arra is, hogy elhagyja szülőhazáját.
Pikáns fordulat lenne, valljuk meg, különösen annak fényében, hogy a nagy rivális Wizz Air is magyar gyökerekkel rendelkező légifuvarozó, amelynek legtöbb gépe még ma is magyar lajstromszámmal szeli Európa (és most már a Közel-Kelet) egét.
A Ryanair a korábbi extraprofit-adót egyébként – noha ez tilos volt – az első perctől fogva következetesen áthárította utasaira, ezzel pedig sokak rosszallását kiváltotta a cég. Először Nagy Márton miniszter kezdeményezte fogyasztóvédelmi eljárás lefolytatását a vállalat gyakorlata miatt, részben azért, mert az ír fapados azokra a jegyekre is plusz terhet rótt ki, amelyeket még a kormány döntése előtt értékesített.
Ezt követően a Védett Társadalom Alapítvány által felállított Budapest Bizottság is a hatóságokhoz fordult, kérve, hogy vizsgálják ki a légitársaság gyakorlatát és akadályozzák meg a további, elsősorban éppen a magyar utasokra sérelmes jogsértéseket.
A Mandiner december elején írt arról, hogy
Budapest Főváros Kormányhivatala arról tájékoztatta lapunkat, hogy jelenleg is folyamatban van a légitársaság keresete alapján megindított közigazgatási per, amelyben a cég a végrehajtás felfüggesztését, így a bírság megfizetésének késleltetését is kérte.
A Fővárosi Törvényszék a végrehajtás felfüggesztését elutasította, amely döntéssel szemben a társaság fellebbezést nyújtott be, de ennek elbírálása még mindig folyamatban van.
Amivel viszont nyáron a Ryanair Magyarországot fenyegette, azt, úgy tűnik, tavasszal valóra váltja – Romániában. A cég a napokban bejelentette, hogy négy romániai repülőtérről teljesen kivonul a tavaszi menetrendváltáskor (a nyári menetrend hagyományosan március végén lép életbe a légiközlekedésben): elhagyja Temesvárt, Nagyváradot, Nagyszebent és Szucsávát. A cég továbbra is jelen lesz a romániai piacon (Kolozsvár, Jászvásár és Bukarest), de mindösszesen 41 járattal, ami jelentős érvágás a korábbiakhoz képest, az idén nyári menetrendben még huszonkettővel több járatot kínált utasainak romániai indulással.
A diszkont árakra érzékeny román piacon ugyanis nagy szükség volt arra, hogy az egyes repülőterek, vagy akár önkormányzatok bizonyos „ösztönzőket” alkalmazva édesgessék magukhoz az ír fapadost. Nagyvárad például a 2020-ban felújított repülőterét nem akarta kihasználatlanul hagyni (azt nehéz lett volna megmagyarázni az adófizetőknek), ezért 800 ezer eurót fizetett a Ryanairnek, amely így négy európai útvonal fenntartását vállalta meghatározott időre. Most, mindössze néhány hónappal a támogatási időszak lejárta után veszi is kalapját a szolgáltató.
Pedig Nagyváradnak nagyratörő tervei voltak: a regionális konkurens Debrecent szerették volna legyőzni, ennek érdekében pedig a város és a megye még közös légitársaság alapítását is bejelentette, amely a kezdeti bukaresti összeköttetés mellett később külföldre is repülne. A Ryanair döntése után azonban a nagyváradi álmok nehezen lesznek elérhetők. Elviekben a Wizz betölthetné az űrt, a cégnek azonban aligha lenne racionális lépés a közeli debreceni bázisának erejét gyengíteni, Nagyváradról pedig már eddig is transzferek indultak a cívis város légikikötőjébe, amely – főleg a nyári időszakban – sokkal jobb lehetőségeket kínál az utasoknak.
Hasonló okok állnak a vállalat döntése mögött Nagyszebenben is. Az erdélyi város légikikötője korábban lelkesen dotálta az írek járatait, most azonban Marius Gidea, a repülőtér igazgatója a sajtónak arról panaszkodott, a Ryanair nagyobb összegű támogatást kért annál, mint amit képesek megadni, így a fapados a távozás mellett döntött.
Nyitókép: Nicolas Economou / NurPhoto / AFP
Megalakult a rengeteg strukturális problémát öröklő kabinet Bukarestben, benne két magyar miniszterrel és egy kormányfőhelyettessel, élén pedig egy magyarokkal nemigen szimpatizáló miniszterelnökkel.
Szeptemberi műtétje után visszatért az olimpiai ezüstérmes válogatottba, Genovában a férfikardcsapat tagjaként Európa-bajnoki címet ünnepelhetett, egyéniben pedig második helyen végzett Szilágyi Áron. Interjú a közelmúltról és a tervekről.
„Ezúton üzenem neki, én sem akarom őt többet látni, mert a hazug embereket nem szeretem.”
Többek között arra a kérdésre is válaszolnia kellett, hogy miért nem igazolnak több román játékost.
A TISZA Párt elnökének nagyon jó oka volt a menekülésre.
Az alkalmassági problémákkal küszködő baloldaliak, a Karácsonyok, Kulják és Ruszin-Szendik úgy vélik, nekik mindent szabad.
Jól látható, hogy Magyar Bálint még ma is szemben áll a nemzeti érdekkel, ma is csak rosszat akar a magyaroknak. Horváth K. József írása.
