Orbán Viktor agymosási kérdésként kezeli az oktatást

„A reformintézkedéseik közül melyeket tartja jelentősnek?

Az 1996-os közoktatási reform három fontos elemet tartalmazott, amelyekből kettőt a Fidesz már 1998-tól elkezdett lerombolni. Felmenő rendszerben akkor emeltük fel 18 éves korig a tankötelezettséget, ezt 2010 után törölték el. Másrészt változtattunk az alsó és felső tagozatnak, illetve a középiskolai oktatásnak egyaránt négy évet biztosító, 4+4+4-es pedagógiai szerkezeten, amely az 1950-es évektől azzal számolt, hogy a diákok nagyjából 70 százaléka a nyolc általános után nem folytatta tanulmányait. De 18 éves korig tartó tankötelezettségnél ezt a szerkezetet semmi nem indokolja. Mi 6 évet adtunk az alapkészségek fejlesztésére, majd következett 4 év szaktárgyi bontásban zajló oktatás, a 10. osztály után pedig lehetett szakosodni, szakmára vagy előkészülni a felsőoktatásra. Véleményem szerint a 6+4+2 a sarokköve egy korszerű oktatási reformnak. Több időt hagy az alapkészségek elsajátítására, a kompetenciák fejlesztésére, szakmaválasztásra. Fontos feladatot bíz a kisebb települések iskoláira, csökkenti a versenyt a diákok között, nem ösztönzi a legjobbak átvándorlását 6 és 8 osztályos elit gimnáziumokba, ami egyben a szegregációt is fékezi. Nálunk az első Fidesz-kormány szétverte ezt, majd 1999-ben visszatért a 4+4+4-es pedagógiai szerkezetre. A következmény: míg Lengyelországban a mai 30-34 éves korosztály 40 százaléka egyetemet végzett, nálunk ez az arány csak 30 százalék körüli.

Egyedül a Fidesz ellenállásán múlt a reformok sikere?

A végső cél, a személyre szabott oktatásra való áttérés komoly szemléletváltást, és nagy erőfeszítéseket követelt. Néhány év alatt kellett megcsinálni az új nemzeti alaptantervet, majd az iskoláknak kidolgozniuk a saját tanterveiket, pedagógiai programjaikat, eldönteniük, mire helyezzék a hangsúlyt. Nem csoda, hogy mindez közegellenállást is kiváltott. 2002 után fanyalgás fogadta, hogy az alsó tagozatban az osztályzást váltsuk fel szöveges értékeléssel. Pedig a személyre szabott oktatás alapja a diagnózis. Furcsa lenne, ha egy orvos annyit reagálna a beteg panaszaira, hogy ez bizony hármas. De az mit jelent? Mi a bajom? Az alsó tagozaton törénő buktatás eltörlését is értetlenség fogadta. A harmadik fontos reformintézkedést, a digitális írásbeliség terjesztését, az iskolák felszerelését számítógépekkel, a Sulinet-programot a Fidesz 1998 őszén leállította és három évre befagyasztotta. Rengeteg vitánk volt a szakszervezetekkel, a szocialista szellemű PSZ-szel és az akkor a Fideszhez közel álló PDSZ-szel. Meg az MSZP-vel, amely igyekezett kerülni a konfliktusokat, sok kérdésben a KDNP nézeteire hajazó konzervatív álláspontot képviselt.

Van, amit így is jelentős eredménynek tart?

Igen. 2010-ig komoly középiskolai bűvülés zajlott. Míg az 1990-es évek elején az adott korosztálynak csak a 35 százaléka érettségizett, az arány 2010 körül már 75 százalékra emelkedett. A felsőoktatásban 34 százalék vett részt, szemben a rendszerváltás időszakának nagyjából 10 százalékával. Az integrált oktatás kezdte igazolni a vele kapcsolatos deszegregációs várakozásokat. 2007-ben már csökkent a gettóiskolák száma. A PISA-felmérések az olvasás és szövegértés tekintetében mindmáig 2009-ben mutatták a legjobb eredményeket.

A jelenlegi helyzetben gyakorlatilag elölről kellene kezdeni mindent.

A probléma nagyobb, mert ahhoz, hogy elölről lehessen kezdeni mindent, előbb meg kell szabadulni ettől a rendszertől. Világosan látszik, hogy Orbán Viktor pusztán rendészeti és agymosási kérdésként kezeli az oktatást. Mi mást jelez, hogy a belügyminiszter felügyelete alá helyezték a területet? A tanárok megzsarolt, kiszolgáltatott helyzetben vannak. Ezért igazságtalan lenne erkölcsileg elítélni őket, ha nem vesznek részt nagyobb számban a megmozdulásokban, a polgári engedetlenségi akciókban. Miközben minden tisztelet kijár az ezt vállalóknak. A kormányzat különböző módszerekkel megpróbálja belőni, hogy a tanárok mekkora része kész az ellenállásra, és ha ez 4-6 százalék körüli, akkor arra a megállapításra jutnak, hogy könnyen le tudják nyomni őket, és még csak látszattárgyalásokat sem folytatnak. Cinikusan célzott és adagolt megtorló intézkedésekkel operálnak. Még az is elképzelhető, hogy azokat a liberálisabb szellemű elit iskolákat, amelyek eddig feltörhetetlen védelmet jelentettek a kritikai gondolkodás számára, oly mértékben ellehetetlenítik az elbocsátásokkal, hogy működésük összeomlik, és »gyámság« alá lehet majd helyezni őket.”

A szerző szociológus, korábbi oktatási miniszter

Kép forrása: Magyar Bálint Facebook-oldala