Hogy e temérdek pénz mire megy el, arról az utóbbi hónapokban kínos leleplezések történtek. A berlini RBB tévéadó intendánsának vissza kellett lépnie, miután kiderült – és azóta egy független vizsgálat megerősítette –, hogy rendszeresen elszámolta költségként privát vacsorák és külföldi utak árát.
Mindez súlyos bizalmi válságot okozott a társadalomban: egy felmérés szerint
a németek nyolcvan százaléka nem akar már közmédiadíjat fizetni,
ami valamivel több mint 200 euró évente. Tom Buhrow ARD-elnök fundamentális reformot javasolt: hogy két országos tévéadó helyett csak egy legyen. Ezt azonban csak „privátim” mondta el egy jelentős érdeklődést keltő előadásban, nem hivatalosan. Közben munkatársai heves kritikáját is ki kell védenie, akik azzal vádolják, hogy terve elbocsátásokhoz vezetne.
Aligha lehet kétséges, hogy valaminek változnia kell: ha a közmédia már nem képes ellátni küldetését, feladatát, az objektív, kiegyensúlyozott, minőségi újságírást, akkor miért is kellene közpénzből finanszírozni? Vagy fordítva: mit lehetne tenni azért, hogy a közmédiát kiegyensúlyozottabb, gondosabb tájékoztatásra sarkalljuk?